William Golding brit szerző a második világháborúban szerzett kegyetlen tapasztalatait felhasználva írta meg klasszikusát, A Legyek Ura című regényt, amely az egyik legnépszerűbb angol nyelvű irodalom. A középiskolában is tanított művet Golding kiadója 1954-ben jelentette meg, a magyar fordítás a Kossuth-díjas Déry Tibor fordításában nyolc évvel később jelenhetett meg. A bonyolult jelképrendszert használó, háborús időszakban játszódó mű főhőse egy csapat tíz-tizenkét éves angol fiú, akik repülőgép-szerencsétlenséget szenvednek egy elhagyatott szigeten, ahol kénytelenek állati szintre lealjasodva ádáz harcot vívni az anyatermészettel és önmagukkal.
A példázatként értelmezhető regény bemutatja egy társadalom kicsinyített változatának mindennapjait, s egyúttal rávilágít arra, hogy bizonyos körülmények között milyen szintre képes süllyedni az egyén. Goldingot (1911-1993) ez a negyvenhárom éves korában publikált könyv tette elismert és világhírű szerzővé, s a mű döntő szerepet játszott abban, hogy irodalmi pályafutásáért neki ítéljék az irodalmi Nobel-díjat.
A Legyek Ura az Európa 100 könyv címet viselő új könyvsorozatának első darabja, a kötet októberben jelenik meg. A program keretében még az idei évben megjelentetnek több művet Agatha Christie és Stephen King életművéből is, de Az első magyar költőhöz címen kiadják a 20. századi világirodalom kiemelkedő alakjának, az argentin Jorge Luis Borgesnek a legjobbnak címkézett elbeszéléseit is. A kiadó az év elején adta ki Barna Imre merőben új, napjaink szlengjének fordulatait is használó fordításában J. D. Salinger forradalmi kultregényét, a Zabhegyezőt, amely az eredeti címhez igazodva Rozsban a fogó néven került a könyvesboltokba.
