Bemutatták a budapesti filmet (trailer!)

Publikálás dátuma
2015.09.26. 07:49
Fotó: Bill Ingalls/NASA/Getty Images
Rajongók ezrei és a világsajtó jelenlétében tartották Sir Ridley Scott világhírű brit rendező legújabb alkotása, a Mentőexpedíció (The Martian) európai bemutatóját Londonban.

A két óra húsz perces film főszereplője Matt Damon és Jessica Chastain, de a filmben Bordán Lili hollywoodi magyar színésznő is játszik. A Budapesten forgatott sci-fi az amerikai Andy Weir A marsi című regénye alapján készült.

Szerző

A Legyek Ura új fordításban

Új fordításban, Gy. Horváth László József Attila-díjas műfordító, író, esszéista tollából jelenteti meg az Európa Könyvkiadó William Golding irodalmi Nobel-díjas brit író híres regényét, A Legyek Urát.

William Golding brit szerző a második világháborúban szerzett kegyetlen tapasztalatait felhasználva írta meg klasszikusát, A Legyek Ura című regényt, amely az egyik legnépszerűbb angol nyelvű irodalom. A középiskolában is tanított művet Golding kiadója 1954-ben jelentette meg, a magyar fordítás a Kossuth-díjas Déry Tibor fordításában nyolc évvel később jelenhetett meg. A bonyolult jelképrendszert használó, háborús időszakban játszódó mű főhőse egy csapat tíz-tizenkét éves angol fiú, akik repülőgép-szerencsétlenséget szenvednek egy elhagyatott szigeten, ahol kénytelenek állati szintre lealjasodva ádáz harcot vívni az anyatermészettel és önmagukkal.

A példázatként értelmezhető regény bemutatja egy társadalom kicsinyített változatának mindennapjait, s egyúttal rávilágít arra, hogy bizonyos körülmények között milyen szintre képes süllyedni az egyén. Goldingot (1911-1993) ez a negyvenhárom éves korában publikált könyv tette elismert és világhírű szerzővé, s a mű döntő szerepet játszott abban, hogy irodalmi pályafutásáért neki ítéljék az irodalmi Nobel-díjat.

A Legyek Ura az Európa 100 könyv címet viselő új könyvsorozatának első darabja, a kötet októberben jelenik meg. A program keretében még az idei évben megjelentetnek több művet Agatha Christie és Stephen King életművéből is, de Az első magyar költőhöz címen kiadják a 20. századi világirodalom kiemelkedő alakjának, az argentin Jorge Luis Borgesnek a legjobbnak címkézett elbeszéléseit is. A kiadó az év elején adta ki Barna Imre merőben új, napjaink szlengjének fordulatait is használó fordításában J. D. Salinger forradalmi kultregényét, a Zabhegyezőt, amely az eredeti címhez igazodva Rozsban a fogó néven került a könyvesboltokba.

Szerző

"Döbbenetes a beruházás terve" - Ismét tüntetés a Liget-projekt ellen

Publikálás dátuma
2015.09.26. 07:45
A tervek szerint az építkezést jövőre megkezdik, a múzeumi központot 2018-ra adhatják át.
Habár néhány civil szervezet támogatja a Liget Budapest Projektet, ma délutánra a Civil Zugló Egyesület tüntetést szervez a Városliget beépítése ellen. Még egyáltalán nem kezdődött meg az építkezés a tervezett múzeumi negyed helyszínén, azonban sajtóértesülések szerint már most több mint 5 milliárd forintos összegben kötött szerződéseket a múzeumi központ létrehozására életre hívott projektcég, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

A héten vált ismertté az Egyenlítő blog jóvoltából, hogy a Városligetbe tervezett nagyberuházás megvalósítására létrehozott cég hozzávetőlegesen 6 milliárd forint értékben kötött szerződéseket. Az idén aláírt elkötelezettségek többek között a tervezésmenedzsmentet, a projektmenedzsmentet, tervezést mérnöki előkészítő feladatokat, sajtókapcsolatokat, sőt még lőszermentesítést is fednek. A Liget Budapest Projekt keretében a komáromi Csillagerődben valósul meg a Csillagerőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ, amely a tervek szerint a Szépművészeti Múzeum egykori, az antikvitástól a reneszánszig ívelő gipszmásolat gyűjteményét vonultatja fel. Már tető alá hozták az intézmény felújításának megvalósításához szükséges kiviteli tervdokumentáció elkészítését, az épület műemléki rekonstrukciójának előkészítési munkáival pedig a kormányközeli üzletember, Garancsi István cégét, a Market Építő Zrt-t bízták meg.

Október 25-én nyit ki utoljára a városligeti Petőfi Csarnok, többé se koncertek, se bolhapiac FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Október 25-én nyit ki utoljára a városligeti Petőfi Csarnok, többé se koncertek, se bolhapiac FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A gigaméretű teljes beruházás Baán László, az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos szerint 150 milliárd forintos állami támogatásból valósul meg. Naprakész információk szerint már a jövő év elején megkezdődik az építkezés.

Csakhogy az elsősorban zöldfelületéről híres Városliget természeti értékeit veszélyeztetik az idetervezett múzeumok. A hivatalos tájékoztatás szerint a Liget Budapest Projekt eredményeként 60-ról 65 százalékra, vagyis több tízezer négyzetméterrel nő a Városliget zöldfelülete, azonban ez a változás a park jelenlegi állapotához képest jelent bővülést. Azt ígérik abban a brossurában is, amelyet a Ligethez közeli utcákban lévő házak postaládáiba dobtak be, hogy a park zöldövezeti része a használaton kívüli betonfelületek feltörésével és a romos, használaton kívüli épületek lebontásával növekszik majd. Ezzel szemben Várnai László, a Civil Zugló Egyesület képviselője lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, az emberek többsége nem hiszi el, hogy nem pusztítják el a zöldet a Városligetben (bár több civil szervezet, többek között a Ligetkör Egyesület és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete támogatja a múzeumi negyedet.) Elmondta, az utóbbi hónapokban húszezren - köztük több Fidesz-szimpatizáns - írták alá azt a petíciót, amely arra kéri a kormányt, állítsák le a beruházást.

"Teljesen döbbenetes a beruházás egész elképzelése. Úgy gondoljuk, semmi nem indokolja, hogy a múzeumokat egy helyre pakoljuk. Megmagyarázhatatlan, hogy miért kell negyven méter magas épületeknek kimagasodnia a Városliget évtizedek óta álló fái közül" - fogalmazott a politikus, aki kifejtette azt is, hogy az építkezések megkezdésével oda lesznek a békés, idilli kikapcsolódást célzó időtöltések. A Civil Zugló Egyesület tiltakozásul ma délután négy órára nagyszabású tüntetést szervezett a városligeti Királydombhoz. A "Nem kellenek monstrumok a Városligetbe!" nevű demonstrációra mintegy tízezer embert várnak, bár a Facebook közösségi oldalon is meghirdetett eseményre az interneten jóval kevesebb, csupán 1500 ember mondott igent. A színpadon Ráday Mihály operatőr, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke is beszédet mond.

Ráday korábban több ízben kifejtette véleményét, miszerint a magyar főváros nem igényli azt az új brandet, amelyet az épületkomplexum létrehozásával kívánnak kiépíteni. Lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, új múzeumépületek megálmodása helyett célszerűbb lenne helyretenni a már meglévő intézményeket, azonban erről még sehol nem lehetett hallani. "Néhány alternatíva is elképzelhető, esetleg az Északi Járműjavító, a Nagyvásártelep vagy az Operaházhoz csatolt Eiffel-csarnok, netán az Andrássy út üresen álló impozáns épületei közül több is megfelelő helyszín lehetne a múzeumoknak" - fogalmazott. Korábban már több építész is felsorakoztatott lehetséges helyszíneket, azonban ellenzéki beállítottságú építészek is elutasították a legtöbb opciót. Mindenesetre, mostanra már biztosnak látszik, hogy a legnagyobb fővárosi közparkban épülnek meg a múzeumok, azonban néhány kisebb-nagyobb probléma még nehezíti a megvalósítást.

Október 25-én nyit ki utoljára a városligeti Petőfi Csarnok, többé se koncertek, se bolhapiac FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Október 25-én nyit ki utoljára a városligeti Petőfi Csarnok, többé se koncertek, se bolhapiac FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

"Úgy tapasztalom, a kormány egyre inkább elszakadni látszik a Liget Budapest Projekttől, például beszédes az is, hogy csúsznak a kormánydöntések, bizonyos pályázatokat hónapok óta nem írnak ki, korábban pedig éles vita alakult ki arról, hogy végül megépítsenek-e bizonyos épületeket. Talán a tüntetésünk rádöbbenti arra a kormányt, hogy a lakosság ellenállásánál semmi nem fejezi ki jobban a közösség rosszallását a tervezett monstrumépületek megépítése ellen" - fejezte ki reményeit Várnai László, aki hozzátette, az igazi felháborodás akkor várható, amikor már körbekerítik az építési területeket, s az emberek világosan látni fogják, milyen nagy területeket érint a beruházás. A Népszabadság cikke rávilágít arra, hogy tájépítészek felmérése szerint több száz fa hiányzik a hivatalos összeírásból, többek között a Dózsa György úti parkoló mellett álló mintegy száz japán akác, valamint több fasor is kimaradt. A lap értesülései szerint a Paál László úton álló platánfák hivatalosan nem is számítanak fasornak, ugyanis azokat parcellákba osztották.

Lapunk próbálta elérni Baán László kormánybiztost, hogy megkérdezzük, hogyan reagál a szombati tüntetésre, esetleg kilátogat-e az eseményre. Sajtóosztályától azonban azt a tájékoztatást kaptunk, hogy Baán pillanatnyilag Berlinben tartózkodik, így nem tud nyilatkozni. Minden ellenérv és megmozdulás ellenére a Városliget Zrt. továbbra is úgy vélekedik, minden a megfelelő ütemben halad: terveik szerint a kormányhatározatban megszabott ütemterv alapján 2018-ban felavathatják a múzeumi negyed épületeit. Azonban addig még szerződést kellene kötni a Közlekedési Múzeum friss győztes tervezőivel, de itt lenne az ideje annak is, hogy megállapodjanak az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum közös épülettervének két tendergyőztese közül az egyikkel. Azonban, ha minden így halad tovább, akkor akár némi túlzással a két évtizede éles jogvitát és számos környezetvédő szervezet tiltakozását kiváltó Bős-Nagymaros-vízlépcső sorsára is juthat a múzeumi negyed. Az pedig ha másért nem, azért mindenképpen szomorú lenne, mert akkor az objektív szemüvegen keresztül is elhanyagoltnak tekinthető Városligetben semmi nem változna.