Vírusos vagy bakteriális? - Olvasson, és okosodjon

Publikálás dátuma
2015.09.27. 13:13
Illusztráció/Thinkstock
Nem elég, hogy rendkívül kellemetlen, de még rejtélyes is a nátha, a torokfájást, megfázást ugyanis egyaránt okozhatja baktérium és vírus is. A tünetek nagyon hasonlóak lehetnek, de különböző kezeléseket igényelnek. Most akkor merre? Hogyan különböztethetjük meg ezeket?

Szögezzük le rögtön az elején, hogy biztosat csak laboratóriumi vizsgálat után tudhatunk, és bármilyen eredetű is lehet a fertőzés, a diagnózist azért bízzuk szakemberre, vagyis az orvosra.

A vírusos és a bakteriális eredetű betegségeknek mindazonáltal eltérő a lefolyása és általában a tünetei is, bár ez utóbbiak lehetnek hasonlóak.

A vírusok - egyszerűsített megfogalmazással - tulajdonképpen csak némi genetikai örökítőanyagból és az azt körülvevő proteinburokból állnak, nem képesek az önálló életre, a gazdaszervezet sejtjeit használják arra, hogy szaporodjanak. A folyamat során azonban a gazdasejtet elpusztítják, és súlyos tüneteket okoznak a szervezetben. A vírusok jóval kisebbek a baktériumoknál. A vírusfertőzések általában 3-10 napig tartanak, saját maguktól elmúlnak. Az első néhány napon érezzük magunkat a legrosszabbul, utána folyamatosan egyre jobban leszünk. Ha a tünetek 10-14 napnál tovább tartanak, és folyamatosan romlanak vagy nem változnak, akkor könnyen lehet, hogy a vírusfertőzés mellé másodlagos bakteriális felülfertőződés is társul. A vírusfertőzés gyakran hőemelkedéssel jár együtt, vagyis a lázunk általában nem megy 38 fok fölé. A szervezetünk azért emeli a hőmérsékletet, hogy a kórokozókat elpusztítsa, illetve lelassítsa azoknak az enzimeknek a működését, amelyek segíthetik a vírusok szaporodását. A vírusfertőzés egyéb tünetei közé tartozhat az izzadás, hidegrázás, izomfájdalom, étvágytalanság, általános rosszullét, elesettségérzet. Mivel egész szervezetünk igyekszik a vírusok ellen küzdeni, az izmaink, ízületeink is fájhatnak, és ez a fájdalom, gyengeségérzet az egész testünkre kiterjed. Fejfájás is jelentkezhet, elsősorban a homlok területén, és a torkunk is fájhat. Az orrunk bedugulhat, ez fokozott váladéktermelődéssel együtt járhat, és a váladék irritálhatja a torkot, így gyakori a köhögés. A köhögés (mely köpetürítéssel is együtt jár) gyakran jóval tovább tart, mint a vírusfertőzés maga. Vírusfertőzés esetén az orrból távozó, esetleg felköhögött váladék híg és átlátszó. 

Illusztráció/Thinkstock

Illusztráció/Thinkstock

A baktériumok pedig általában egysejtű élőlények, amelyek számtalan helyen képesek életben maradni, például a vízben, élelmiszereken vagy a különböző felületeken. A szervezetünkben is több milliárd baktérium él, anélkül, hogy betegséget okoznának. A jótékony hatású baktériumok többek között segítik az immunrendszer működését, vagy éppen az ételek megemésztését. A bakteriális fertőzések 5-14 napig tartanak, a tünetek idővel folyamatosan romlanak, és gyógyszeres kezelés nélkül ritkán múlnak el teljesen. A bakteriális fertőzések gyakran magas lázzal járnak együtt, a testhőmérséklet 38 fok fölé kerül, mert a szervezet így küzd a baktériumok ellen. A bakteriális fertőzés egyéb tünetei között találhatjuk az egy-egy pontra koncentrálódó, erős fájdalmat, ott, ahol a baktériumok megtelepedtek (például a fülben). A fertőzés legyőzéséhez a szervezet aktivizálja az immunrendszert, ezért a nyirokcsomók fokozott működéssel dolgoznak, és meg is duzzadhatnak. Ez legjobban a fül mögött és a nyakon érezhető. Az orrból ürített váladék baktériumfertőzésnél sárgás, zöldes, esetenként rozsdaszínű is lehet, sűrű, ragacsos

A bakteriális fertőzések kezelésére antibiotikumot kell szedni, a vírusfertőzések ellen az antibiotikum nem használ, inkább a tüneteket enyhítő gyógyszerekre van szükség, emellett segít a sok pihenés a folyadékfogyasztás.

forrás: házipatika.hu

Szerző

"Halálos szövődmény" - Riasztóan sokan halnak meg emiatt Magyarországon

Publikálás dátuma
2015.09.24. 15:48
Illusztráció: Thinkstock
Magyarországon naponta hetvenen halnak meg hirtelen szívhalálban, holott ha a szívinfarktus jeleit észlelve azonnal mentőt hívnának, akkor jelentősen javítani lehetne a túlélési statisztikákat és az infarktus utáni életminőséget - mondta Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Magyarországon még mindig többségben vannak azok, akik hiába tapasztalják magukon az infarktusra utaló jeleket, mégsem tesznek semmit, ezért Javítsd a reakcióidődet! szlogennel társadalmi célú kampányt indít az MKT. Kiss Róbert Gábor, a társaság elnöke, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) kardiológiai osztályának osztályvezető főorvosa kiemelte: a magyar lakosságnak meg kell tanulnia, hogy a mellkasi fájdalmat komolyan kell venni, ha nem múlik el rövid időn belül, akkor haladéktalanul mentőt kell hívni. Minden 30 perc késlekedéssel 7-8 százalékkal nő a szívinfarktust követő halálozás veszélye.

Kifejtette: ha a heves mellkasi fájdalom néhány percnél tovább tart, az a szívinfarktus jele lehet, "ilyenkor nem szabad késlekedni", azonnal mentőt kell hívni. Ha a szívkoszorúér elzáródik, akkor a szív nem tudja ellátni magát vérrel, és egyre nagyobb része kezd elhalni. "Ez halálos szövődmény" - hangsúlyozta az MKT elnöke, hozzátéve: az idő múlásával egyre nagyobb a szívhalál veszélye. 

Kiss Róbert Gábor felhívta a figyelmet arra: a magyar egészségügyben a kardiológiai ellátás, annak sürgősségi, mentési területe is kiemelkedőnek számít. Csak arra van szükség, hogy a beteg időben jelentkezzen - emelte ki a főorvos, hozzátéve: 19 korszerű szívcentrum arra vár, hogy értesítsék őket.

Burány Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója közölte: a betegek legalább egyharmada több mint 12 órát vár arra, hogy orvoshoz forduljon. Ha a nyomó jellegű mellkasi fájdalom nem múlik el 5 percen belül, azonnal mentőt kell hívni - szögezte le. Kitért arra, hogy a kardiológiai ellátás minden területen sokat fejlődött az elmúlt években. Már minden mentőautóban van olyan készülék, amely a beteg EKG-ját azonnal továbbítja a szívcentrumnak. Emellett már a mentő kiérkezése előtt telefonon is segíteni tudnak a beteg környezetének abban, hogy mit tudnak tenni, szükség esetén hogyan kezdjék meg az újraélesztést.

Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára azt mondta: a magyar lakosság nincs kellően tisztában a szívinfarktus tüneteivel. A legtipikusabb az erős, szorító mellkasi fájdalom, de az is lehet, hogy lentebb, a gyomortájon jelentkezik a fájdalom. A legnagyobb probléma, hogy sokan nem hiszik el, velük is megtörténhet, ezért nem kérnek időben segítséget.

Ennek nyomán a többi között az időfaktor fontosságára szeretné felhívni a figyelmet az MKT és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány a fővárosi Városligetben tartandó rendezvényén vasárnap, a Szívünk napján. A csütörtöki beharangozó sajtótájékoztató egyik moderátora Rékasi Károly színművész volt, aki július elején történt súlyos motorbalesete után először jelent meg mankó nélkül egy eseményen. A színész köszönetet mondott az általa "Supermannek" nevezett Győrfi Pálnak, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjén keresztül a mentődolgozóknak, valamint a honvédkórház orvosainak, akik nélkül - mondta - ma nem állhatna itt.

Kifejtette: azért is tartotta fontosnak a rendezvényen való közreműködését, mert például a banki kockázatokról sokat lehet hallani, míg a szívünket érintő kockázatokról kevesebbet. Holott - tette hozzá - nem mindegy, hogy 45-50 vagy 75-80 évig akarunk élni. Ráadásul az sem mindegy, hogy ágyhoz kötötten, ellátásra szorulva, vagy erősen, tettrekészen éljük az életünket.

A fővárosi Városligetben, a Nagyréten ingyenes szűrővizsgálatokkal, valamint a többi között az egészségmegőrzésről, a szívbetegségek megelőzéséről, rizikófaktorokról és az újraélesztésről tartanak majd előadásokat. Emellett színes programok is lesznek. Koncertezik például Janicsák Veca, a Vastag testvérek, de lesz főzés Lázár séffel, és a Besenyő család is fellép.  Rékasi Károly - aki a vasárnapi rendezvény egyik moderátora is egyben - azt mondta, a fellépő művészek azért lesznek ott, hogy átadjanak egy fontos üzenetet: "Érezd jól magad hosszú évtizedeken át!".

Szerző

Szenzációs! Így is gyógyíthatják a veszélyes szembetegséget

Publikálás dátuma
2015.09.23. 14:24
Illusztráció: Thinkstock
A glaukóma (zöld hályog) kezelésének új útja nyílhat meg amerikai és kínai tudósok kutatása révén, akik egy olyan genetikai kölcsönhatást fedeztek fel, amely kulcsfontosságú lehet a neurodegeneratív szembetegség kifejlődésében.

A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Orvosi Iskolájában működő Shiley Szemészeti Intézet tudósai a Molecular Cell aktuális számában publikálták tanulmányukat, amely szerint a világszerte több tízmillió embert érintő és sokakat megvakító betegség gyógyításában fordulatot hozhat, ha a kezelés új célpontra irányul. 

A glaukóma leggyakoribb formája, a nyitott zugú elsődleges glaukóma csak az Egyesült Államokban hárommillió embert érint, főleg az ötvenen felüli korosztályból. A fokozott belső szemnyomás és a kor a két legfontosabb kockázati tényező a betegség kialakulásában, amely hámszöveti duzzanattal és a  látóidegek károsodásával jár, és végső soron megvakuláshoz vezethet.

A tudósok rámutattak, hogy a genetika is szerephez jut a betegségben: mostanában született genetikai tanulmányok azonosítottak két gént - a SIX6 és a P16 géneket -, amelyek szorosan köthetők a zöld hályog kialakulásához. A P16 visszafordíthatatlanul leállítja a sejtnövekedést, vagyis öregedést okoz.

Kang Zhang vezető kutató és kollégái arról számoltak be, hogy a SIX6 gén néhány variációja fokozza a P16 hatását, a P16 pedig "cserébe" felgyorsítja az elöregedést és a szemidegsejtek elhalását. Eredményeik arra utalnak, hogy a P16 működésének akadályozása új terápiát jelenthet a glaukóma ellen. A zöld hályogot jelenleg a belső szemnyomást csökkentő gyógyszerekkel kezelik. "A belső szemnyomás csökkentése lassíthatja a betegség rosszabbra fordulását, de nem állítja meg, és nem véd a sejtek pusztulása vagy a megvakulás ellen" - közölte a tanulmány társszerzője, Robert N. Weinreb szemészprofesszor, a Shiley Szemészeti Intézet igazgatója.

A kutatók rámutattak, hogy egérkísérletek már igazolták az elméletet helyességét. A San Diegó-i tudóscsoport szerint a következő lépés a preklinikai vizsgálatok elvégzése. "Ha a P16 gátlása hatékonynak bizonyul, a jövőben klinikai körülmények között sor kerülhet az embereken történő tesztelésre is" - mondta Zhang.

Szerző
Témák
zöld hályog