LMP: napi hétszáz forint legyen a dugódíj

Napi hétszáz forintos dugódíjat javasol a főváros tágan értelmezett belvárosi területeire a hétköznapi csúcsidőszakban az LMP, mindezt kiegészítenék P+R parkolók építésével és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével.

A párt fővárosi képviselője Csárdi Antal elmondta: az LMP koncepciója szerint a pesti oldalon a Könyves Kálmán és a Hungária körút vonalán, a budai oldalon a budai körút vonalán belül kellene megfizetni dugódíjként a mindenkori vonaljegy kétszeresét - de csak hétköznap 7 és 19 óra között. Szerinte semmilyen szakmai érv nem szól amellett, hogy hétvégén vagy hétköznap éjszaka is kelljen fizetni, kivételt képezne a budai alsó rakpart. Javaslata szerint az elkerülő útként működő M0-st újra díjmentessé tennék. A koncepció része, hogy felgyorsítanák a P+R parkolók fejlesztését, és kiterjesztenék a BuBi-hálózatot a pesti és a budai oldalon egyaránt.

A főpolgármester múlt pénteken közölte: elkerülhetetlen a dugódíj bevezetése Budapesten. Tarlós István elmondta: jelenleg kétféle javaslat van. Az egyik szerint a főváros teljes közigazgatási területén alkalmaznának egy "Budapest-matricát", amelynek az éves ára 5000 forint, havi ára pedig 450-500 forint lenne. A másik javaslat egy kétlépcsős, kombinált rendszert irányoz elő, amelynek lényege, hogy egy "szűkebben vett" belvárosi zónában egy második díjat is bevezetnének.

Szerző
Témák
LMP dugódíj 700 Ft

Németh Szilárd és az einstandolt munkásotthon

Publikálás dátuma
2015.09.28. 07:06
Már júniusban is tiltakoztak, de szeptemberben biztossá vált, hogy eredménytelenül FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Feloszlatta a Csepeli Munkásotthont fenntartó alapítvány korábbi kuratóriumát az alapítói jogok gyakorlója, a Csepeli Városkép Kft., és egyszemélyi kurátori tisztséget hozott létre, amelyre Németh Szilárdot kérte fel - ám a szeptember 16-i döntésről az eddigi kuratóriumot hivatalosan nem értesítették. A fideszes politikus levélben szólította fel a testületet, hogy tájékoztassák az alapítvány vagyoni helyzetéről, ám Nagy József kuratóriumi elnök leszögezte: amíg a Fővárosi Törvényszék nem igazolja a változásokat, nem teljesítik a rezsibiztos utasításait. Németh régóta szeretné megszerezni az intézményt: nyáron törvényt is módosítottak az ügyben. A csepeliek júniusban élőlánccal tiltakoztak a "hatalomátvétel" ellen.

"Ameddig minket nem értesítenek hivatalosan erről, a munka folyik tovább. A kuratórium a helyén van, minden programot megtartunk" - mondta lapunknak Nagy József, a Csepeli Munkásotthon tulajdonosi jogait birtokló alapítvány kuratóriumi elnöke, aki 25 évig volt az intézmény igazgatója. A Népszabadság írta meg, hogy az alapítói jogok gyakorlója, a Csepeli Városkép Kft. szeptember 16-án feloszlatta a korábbi kuratóriumot és helyette egyszemélyi kurátori tisztséget hozott létre, amelyre Németh Szilárdot kérte fel. A lap szerint ezzel egy időben a cég lecserélte a felügyelőbizottság elnökét és tagjait, helyükre a saját embereiket nevezték ki – egyikük sem csepeli illetőségű.

A rezsibiztos fideszes képviselő - aki korábban Csepel polgármestere is volt - beiktatása után levélben kérte fel a leváltott kuratóriumot, hogy öt napon belül adják ki az alapítvány teljes iratanyagát, különös tekintettel a hatályos szerződésekre. Németh egyúttal figyelmeztetett, hogy törvényes képviselőként ezen túl minden intézkedéshez az ő beleegyezése szükséges. Arra is felszólította a leköszönő kuratóriumot, hogy készítsenek pontos kimutatást az alapítvány vagyoni helyzetéről. Nagy József ezzel kapcsolatban elmondta, hogy addig nem fogják teljesíteni Németh utasításait, ameddig az alapítvány felügyeleti szerve, a Fővárosi Törvényszék nem értesíti őket a változásokról: "ezt így nem tekintjük magunkra nézve kötelező érvényűnek. Ha a Fővárosi Törvényszék megküldi az erről szóló értesítést, akkor természetesen mindent teljesítünk". Az Együtt képviselője, Szabó Szabolcs szerint sem teljesíthető a fideszes politikus utasítása, hiszen még a régi kuratórium van bejegyezve a bíróságon.

Németh 2010 és 2014 között csepeli polgármesterként a kezdetektől harcolt az egykoron szakszervezetek által építtetett kultúrház megszerzéséért. Lapunk is megírta, ennek érdekében idén júliusban egy törvénymódosítás is született, mely értelmében az illetékes önkormányzat jelölhet ki gazdasági társaságot az alapítói jogok gyakorlására, ha a közhasznú alapítvány alapítója meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik. A szabályozás érvénybe léptekor Nagy azt mondta, szerinte az esetleges "hatalomátvétellel" sok évtizedes hagyomány szakadhat meg: "az új vezetőség az eddigiektől eltérő szemléletet hoz, elvégre sohasem tagadták, hogy másként vezetnék az intézményt".

Júniusban helyi civilek élőlánccal tiltakoztak a törvénymódosítás ellen, mondván: eddig "sem kivéreztetéssel, sem fenyegetéssel, sem zsarolással nem sikerült" megszerezni az intézményt. A Munkásotthon Facebook oldala szerint Borbély Lénárd fideszes polgármester csak egy értékes ingatlant lát, míg ők Csepel utolsó független kulturális intézményének tekintik a munkásotthont. Kunhalmi Ágnes lapunknak akkor úgy fogalmazott: a Munkásotthon története Magyarország és a csepeli emberek története. A Fidesz szándéka erőszakos és kegyetlen. Az MSZP fővárosi elnöke szerint amit a kormánypárt nem ért, nem szeret és nem tud maga alá gyűrni, azt fel akarja számolni. A Fidesz csupán drága ingatlannak tekinti a Munkásotthont, amely sokak számára meghatározó találkozási pont. A Munkásotthon elvétele a Fidesz politikájának lényegét mutatja: nem enged másnak teret, levegőt, mindent el akar venni - közölte Kunhalmi, hozzátéve, ez a művelődési ház a szabadság szimbóluma.

Soha nem volt önkormányzati tulajdon
Az 1920-ban felavatott - jelenleg 1,4 milliárd forint értékűre becsült - Csepeli Munkásotthon soha nem volt önkormányzati tulajdonban. Az egykor a csepeli munkások pénzéből, a Vasas-szakszervezetek, a Szociáldemokrata Párt és Weiss Manfréd támogatásával épült munkásotthon volt szövetkezeti, illetve szakszervezeti tulajdonban, majd alapítvány működtette, később az alapító jogok a Fővárosi Bíróságra szálltak. A kerület éveken át támogatta az intézményt, ezt 2010-ben Németh Szilárd akkori polgármester felmondta.



Jobbos vállalkozók is bajba kerülhetnek

Erős jobboldali kötődésű vállalkozókról derült ki az elmúlt napokban, hogy hamarosan bíróság dönt a sorsukról. Szeremley Huba, az egyik legismertebb magyar borász ellen jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett csalás miatt kezdődött nyomozás, vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság, fiatalabb társát előzetesbe helyezték. 

A Munkácsy festményeket gyűjtő Pákh Imre feje pedig amiatt fájhat, hogy a szerv- és szövetkereskedelem miatt első fokon megítélt tíz hónapos felfüggesztett börtön és tízmillió forintos pénzbüntetés helyett csalás miatt sokkal komolyabb büntetést is kaphat, mert ő pénzelte azt az ukrán orvosi csoportot, amely abortuszból kinyert őssejtekkel milliós kezeléseket végzett egy fővárosi magánklinikán még 2009-ben. A vádhatóság az ügy újratárgyalását kezdeményezte abban a reményben, hogy csalásért szigorúbb büntetést kaphatnak az érintettek.

Mindkét üzletember szoros kapcsolatban állt, vagy ma is abban áll Torgyán Józseffel. Az FKGP egykori elnöke ugyan később perekbe bonyolódott Szeremleyvel, de volt olyan pillanat, amikor a borász azzal segítette a kisgazdákat, hogy 200 millió forintos előleget adott Belgrád rakparti székházukra. Később összevesztek és a kialkudott további 500 milliót már nem fizette ki, az épület nem lett az övé és több évnyi pereskedés után már Torgyán utódával tudott csak megegyezni az összeg egy részének visszafizetéséről, de a politikának nem fordított hátat. Az Első Magyar Borház Kft. tulajdonosa tíz éve megalapította a Magyar Gazda és Polgári Pártot, amely a tapolcai időközi választáson a Jobbik jelöltjét támogatta, mondván, egyedül a szélsőjobboldali párt áll ki a magyar vidék és föld védelméért. Nem mellékesen Szeremley az utóbbi években többször bírálta a Fideszt és annak agrárpolitikáját, különösen, amikor 2012-ben nagyot bukott a földpályázatokon. A korábban 500-600 hektáron gazdálkodó, szürkemarha-tartással is foglalkozó vállalkozó mindössze 90 hektárnyi földet nyert.

A kultúrmecénás, a Magyar Köztársaság Érdemrendjének tiszti keresztjével is kitüntetett Pákh állítólag Torgyán családi barátja. Ez nem baj, de nem is előny, mint ahogy az őssejt-ügyben újrainduló eljárás szempontjából az sem, hogy Pákh nem akarta jóval értéke alatt odaadni a magyar államnak Munkácsy Mihály Golgotáját. A Népszabadság szerint „baráti” figyelmeztetéseket kapott, hogy „tárgyaljon okosan a Golgotáról, különben semmi jóra nem számíthat a bíróságon”, de a korábban nemzetközi szakértők által 10 millió dollárra becsült képet nem akarta odaadni 6 millióért a Magyar Nemzeti Banknak. Erre a magyar kormány védetté nyilvánította a festményt, hogy ne lehessen kivinni az országból. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség pedig nem sokkal ezután új eljárás elrendelését kérte az őssejt-ügyben, de már nem az eredeti vádakkal, hanem csalás miatt, mondván: a sokszor végstádiumban lévő betegeket becsapták a gyógyulás ígéretével. A meghallgatott tanúk ugyan eddig azt mondták, biztosat senki nem ígért nekik, de ez már nem is számít, 2-3 évig még lehet szívatni Pákhot egy új perrel.

Szerző
Témák
Szeremley