Összefogás az IS ellen

Szélesedik a nemzetközi koalíció az Iszlám Állam terrorszervezet ellen. Franciaország vasárnap első alkalommal hajtott végre légicsapásokat Szíria területén az IS állásai ellen, igaz, Párizs továbbra is Bassár el-Aszad távozását szorgalmazza. David Cameron brit kormányfő ugyanakkor a hírek szerint változtat irányvonalán, már nem követeli a szíriai elnök azonnali lemondását. Az IS elleni együttműködés lesz a legfontosabb téma Barack Obama és Vlagyimir Putyin mai találkozóján is.

Franciaország bejelentette, hogy vasárnap első alkalommal hajtottak végre légicsapásokat Szíriában az Iszlám Állam egységei ellen. A köztársasági elnök irodája által kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy minden alkalommal lecsapnak, ha a francia nemzetbiztonság forog kockán. A francia légierő eddig csak Irak területén bombázta a dzsihadisták állásait, Szíria felett ebben a hónapban ugyanakkor már felderítő repüléseket hajtottak végre.

Francois Hollande francia elnök szeptember közepén bejelentette, hogy „önvédelmi célból” megkezdik a légicsapásokat szír területeken is az IS ellen. Franciaországban magasra emelték a készültség szintjét azóta, hogy idén januárban iszlám szélsőségesek gyilkos támadást hajtottak végre a Charlie Hebdo szatírikus magazin szerkesztősége ellen. Korábban azért nem hajtottak végre légicsapásokat Szíriában, mivel Párizs attól tartott, azzal Bassár al-Aszad szír elnök pozícióit erősítenék. A konzevatív ellenzék bírálja a légicsapásokat, mondván, nem eléggé hatékonyak a terrorista szervezet felszámolására. Az Egyesült Államok, Kanada, Törökország, Ausztrália és az öbölállamok már eddig is támadták az IS szíriai állásait.

Hollande tegnap New Yorkban közölte, hogy a francia gépek az IS egy kiképzőtáborára mértek csapást, Deir al-Zor közelében. Hollande kizárta ugyanakkor, hogy francia szárazföldi erőket vetnének be Szíriában. A francia elnök ezúttal is sürgette a szíriai politikai átmenetet, támogatva az ENSZ szíriai különmegbízottja, Staffan de Mistura erőfeszítéseit. Laurent Fabius francia külügyminiszter egy nappal korábban úgy nyilatkozott, hogy nem lehet hiteles egy olyan átmenet, amelyben Aszad is szerepet kapna.

Vasárnapi brit sajtóértesülések szerint London már nem követeli Bassár el-Aszad azonnali távozását, mivel a brit kormány az IS elleni fellépésnek ad prioritást. David Cameron az ENSZ-közgyűlés ülésszakán várhatóan jelezni fogja ezt az irányváltást, s tárgyal erről Barack Obama amerikai elnökkel is. London hosszabb távon továbbra is Aszad nélkül képzeli el a szíriai rendezést, de jelenleg a fokozatos átmenet pártján áll. John Kerry amerikai külügyminiszterrel is tárgyaltak erről a brit kormány illetékesei múlt héten Londonban, s Kerry azt mondta, Aszadnak nem kellene az átmenet első napján távoznia. A the Sunday Telegraph szerint "egyedülálló nagykoalíció" jöhet létre a nagyhatalmak között az IS ellen, noha londoni források szerint a brit kormány továbbra is inkább potenciális ellenfélként tekint Putyin orosz elnökre.

Az amerikai és az orosz elnök hétfőn tárgyal egymással, azt követően, hogy mindketten elmondták beszédüket a világszervezet jubileumi közgyűlésén, két éve nem folytattak kétoldalú tárgyalásokat. Washington és Moszkva ellentmondóan nyilatkozott arról, hogy ki kezdeményezte a találkozót. A Washington Post értesülései szerint a washingtoni kormányzat az Obama-Putyin tárgyalásokat is meg akarja várni az Iszlám Állam elleni fokozott fellépés terveinek véglegesítésével. Obama és nemzetbiztonsági tanácsadói közvetlen fegyverszállításokat fontolgatnak a kurdoknak és a szíriai lázadó csoportoknak, s át akarják alakítani a szíriai ellenzékiek kiképzési programját, amely nagyjából kudarcot vallott.

A Fehér Ház szeretné tudja, hogy az orosz elnöknek mi a célja az orosz harci gépek, fegyverzet és tanácsadók szíriai telepítésével, Obama meg fogja erről közvetlenül kérdezni Putyint, s egyszersmind tájékoztatja az amerikaiak szíriai terveiről. A nemzetközi koalícióban többen is tartanak attól, hogy Aszad azonnali eltávolításával Szíriában hatalmi vákuum keletkezne, s az irakihoz hasonló kezelhetetlen helyzet alakulna ki. Moszkva a harci gépek telepítését azzal indokolta, hogy csatlakozni szeretne az IS elleni közös fellépéshez, de nem tudni, hogy a nyugati koalícióval együttműködésben harcolnának-e. A Pentagonnak jelenleg az a fő aggodalma, hogy az esetleges véletlen ütközéseket hogyan lehetne elkerülni. Washingtoni illetékesek találgatásai szerint szíriai fellépésével Putyin a Krímről és a kelet-ukrajnai válságról akarja elterelni a figyelmet.