Nem fogadták a tüntetők petícióját

Publikálás dátuma
2015.09.28. 07:14
Az eső sem zavarta a tüntetőket FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Civil Zugló Egyesület még nem adta fel a Városliget megmentésének tervét. Szimpatizánsai szombat délután, mintegy húszezer ember petícióját lobogtatva tüntettek a park egyik emblematikus helyszínén, a Királydombon. Baán László, a múzeumi negyed kormánybiztosa nem volt jelen az eseményen, a petíciót végül nem adták oda senkinek.

A Civil Zugló Egyesület aktivistái az elmúlt hónapokban összesen 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a Városligetbe tervezett múzeumi negyed épületeinek felhúzása ellen. A szombat délutánra meghirdetett "Nem kellenek monstrumok a Városligetbe!" tüntetést szinte elmosta az eső, az előre jósolt öt-tízezres létszám helyett végül csupán néhány száz ember vett részt a megmozduláson. A közparkban álló szánkódombon - hivatalos nevén Királydombon - Ráday Mihály operatőr, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke mondott beszédet. Kijelentette, Európa egyik legrégebbi, száz hektáros közparkját nem szabadna beépíteni. Elképzelése szerint sokkal fontosabb lenne helyreállítani és megvédeni a Ligetet, mintsem az amúgy is egyre fogyó zöldövezetet veszélyeztetve új épületekkel teletűzdelni.

Ráday hangot adott azon elképzelésének, miszerint a múzeumokat a már meglévő, de üresen álló épületekben kellene elhelyezni. Alternatív javaslatai között említette a Budavári Palota kihasználatlan szárnyát (Zoboki Gábor építész szintúgy ide javasolta az Új Nemzeti Galériát), de az Északi Járműjavítót, a Nagyvásártelepet és a frissen a Magyar Állami Operaházhoz csatolt Eiffel-csarnokot is megfelelőnek tartja ahhoz, hogy múzeumokat telepítsenek falai közé.

A békés demonstrálók a Városligetből az Andrássy úton az Országház elé vonultak. A tüntetés zárásul az összegyűjtött aláírásokkal hitelesített tiltakozói petíciót eredetileg a Miniszterelnökségnek szerették volna átadni, de a Kossuth téren végül a Városliget Zrt.-hez irányították őket. Csakhogy a szervezők elutasították a lehetőséget, hogy a projektcég sajtókapcsolatokért felelős munkatársának nyújtsák át a kérvényt, helyette a tüntetés ideje alatt Berlinben tartózkodó Baán László kormánybiztosnak, a Miniszterelnökségnek és Áder János államfőhöz juttatják el a beadványt.

Szerző

Zenészek a gyerekekért

Publikálás dátuma
2015.09.28. 07:13
Somló Tamás és Bornai Tibor is fellépett a fél napon át tartó koncerten FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Félnapos segélykoncertet szervezett a Nemzeti Minimum Alapítvány szombaton a gyermekéhezés felszámolásáért. Az eseményen több száz előadó ingyen lépett fel, a jegyárakból befolyt összegből gyermekétkezéssel foglalkozó alapítványokat segítenek. A civilszervezet ugyanakkor törvényi garanciát szeretne a gyermekéhezés megszüntetésére.

Több száz előadó tizenkét órás koncertet adott szombaton a Budapest Sportarénában. A Nemzeti Minimum Alapítvány által életre hívott esemény célja az volt, hogy felhívja a döntéshozók és a társadalom figyelmét a gyermekéhezésre. A civil csoport azt szeretné elérni, hogy a kormány biztosítsa a napi egyszeri meleg étkeztetést a mélyszegénységben élő gyerekek számára, dolgozzon ki új gyermekétkeztetési hálózatot, amellyel minimalizálni lehet az éhező gyerekek számát Magyarországon - ehhez pedig biztosítson megfelelő összegű keretet a költségvetésben.

A koncertre meghívtak kétezer olyan fiatalt, aki mélyszegénységben él és még sohasem járt Budapesten. Délelőtt a Budapest Bábszínház szervezésében kisgyerekeknek szóló programok voltak az Arénában, a kora délután a nagyobb gyerekeké, az este pedig a felnőtteké volt. A koncerten mások mellett olyan előadók léptek fel, mint a 30Y, az Anna and the Barbies, Balázs Fecó, Csemer Boggie, Bródy János, Zorán, Geszti Péter, a KFT, Pátkai Rozina, a Péterfy Bori & Love Band vagy a Quimby. A szervezők a jegybevételekből befolyó összeget a költségek levonása után egy krízisalapba fizetik, ez az önhibájukon kívül bajba jutott, gyermekétkezéssel is foglalkozó alapítványok megsegítésére jön létre. A tervek szerint szeptember 26. hivatalosan is a Nemzeti Minimum Napja lesz.

A szervezők a Sportarénát az esemény idejére ingyen kapták meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A minisztérium közleményben tudatta: egyetértenek a civilek által kitűzött alapvető célokkal. Szerintük a kormány évről évre növeli a gyermekétkeztetésre szánt forrásokat, s arról is tájékoztattak, hogy Magyarországon jelenleg a rászoruló gyermekek születésüktől kezdve a középiskola befejezéséig ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben részesülhetnek. Ennek ellenére ma legalább 40 ezer gyermek éhezik Magyarországon, és több mint százezren fekszenek le éhesen minden este - mutatott rá a Párbeszéd Magyarországért (PM) párt.

A Nemzeti Minimum Alapítvány egy határozattervezetet is készített a gyermekéhezés megszüntetésére, ezt szombaton az összes parlamenti párt átvette. A tervezet értelmében az Országgyűlés felhívná a kormányt, hogy még az idén terjesszen be olyan javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy minden Magyarországon tartózkodó rászoruló kiskorú, illetve várandós nő legalább naponta egyszer meleg ételhez jusson. Emellett azt is a kormány feladatává tennék, hogy évente számoljon be a cél teljesüléséről. A PM hétfőre egyeztetésre hívta a kilenc parlamenti képviselettel rendelkező pártot azért, hogy a tervezetet mielőbb elfogadhassák a képviselők. Mint írják, a következő lépés, hogy a kormánypártok és az ellenzékiek egy asztalhoz üljenek, és közösen kezdjék el kidolgozni a megoldás részleteit.

MSZP: kudarc a menzareform
Iskolakezdés után két héttel már kiderült, hogy nem működik a menzareform, a gyermekek éhesen mennek haza az oktatási intézményekből - véli a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő szerint tömegével mondják vissza a szülők az étkeztetést, mert a gyermekek nem szeretik az új ízvilágot. Hozzátette: ízetlen, fűszerezetlen ételt kapnak a gyerekek, nem szabadott volna ilyen drasztikusan és gyorsan megváltoztatni a recepteket.
A politikus úgy véli, megengedhetetlen, hogy a gyermekek éhesek maradjanak egy közintézményben, ez huzamosabb idő után egészségkárosodást is okozhat. Úgy vélte, a mindennapos testnevelés mintájára ezzel is átesett a kormány a ló túlsó oldalára. Kifejtette: támogatják az egészségesebb étkezést, de át kell beszélni a menzaprogramot, a tapasztalatokat.



Szerző

Egy csodálatos tó határok nélkül

Publikálás dátuma
2015.09.28. 07:12
A Fertő tó Fotó: Népszava
Ahogy a nap már laposabban jár, úgy száll fel a pára talán legszebb hazai tavunk felett. Igazából ősszel a legszebb a Fertő-tó, hiszen ilyenkor láthatjuk a valódi arcát és érezhetjük romantikus hangulatát.

Európa legnagyobb sztyeppetava, a sekély, túlnyomórészt nádasokkal szegélyezett, a Világörökség részeként számon tartott Fertő-tó ma már egyre népszerűbb kirándulási célpont. Bár a tó legnagyobb része már Ausztriához tartozik, de a határok átjárhatósága révén egységes egészet alkot a Fertő-táj. A víz nyáron hamar felmelegszik, bár a legjobb strandok mind az osztrák oldalon találhatók, ennek megfelelően kitűnően felszereltek és jól gondozottak, bár többsége fizetős. A környék Közép-Európa egyik legnépszerűbb kerékpáros paradicsoma, köszönhetően a sík terepnek, a kiváló kerékpáros infrastruktúrának, bicikliutaknak, szervizeknek. A tavat teljes egészében körbe kerekezhetjük, de az apró tavakkal pettyezett Fertőzugot keresztül-kasul átszelő utak is rendkívül népszerűek.

A Fertő-tó talán legnagyobb kincse a páratlan élővilág, melyet mindkét országban Nemzeti Park véd. Bejárhatjuk a tanösvényeket, a kirándulásokon, túrákon akár a legeldugottabb, szigorúan védett helyekre is eljuthatunk. A tó magyar oldalán a két legnevezetesebb látnivaló, az Esterházyak káprázatos nyári rezidenciája, a „magyar Versailles”, Fertőd kastélya, ill. a különleges hangulatú fertőrákosi kőfejtő. A Nagycenken megújult kastély összeforrt a Széchenyi-családdal. Nagycenk és környéke a Széchenyi-család birtoka volt. Itt élt gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója, valamint fia, gróf Széchenyi István, "a legnagyobb magyar". Egykori falujuk ma is méltó módon őrzi emléküket.

A Széchenyi-kastély Magyarország egyik legszebb vidéki kastélya. A park közepén álló főépületben berendezett Széchenyi István Emlékmúzeum a Széchenyi-család életművével ismerteti meg a látogatót. A kastély főbejáratától indul a 3 km hosszú Hársfasor. A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút nosztalgiautazásra csábítja a kirándulókat. A magyarországi kisvasutak múltját idézi a különleges mozdonyskanzen. Magyarországon, a Hanság legértékesebb műemléke, a csodás, kitűnően megőrződött, román kori templom Lébényben.

Persze sok a látnivaló az osztrák oldalon is, Ruszt, a történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városa, a gyönyörűen fennmaradt, bájos, középkori hangulatú, gólyák kelepelésétől hangos kihagyhatatlan állomás. Tőle nincs messze a fertőrákosi kőfejtő ikertestvére, a szentmargitbányai Római Kőbánya, A tavat szegélyező alacsony Lajta-hegység lábánál fekszik Burgenland fővárosa, Eisenstadt (Kismarton), ahol egy másik parádés Esterházy-kastély vonzza a látogatókat. A városban találjuk az egyik legkülönlegesebb kálváriát is, a Joseph Haydn síremlékét őrző templommal összeépülve.

Szerző