Országgyűlés - Ne jöjjenek bevándorlók!

Az állami földek eladásáról, az energiaárakról és az illegális bevándorlásról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Fidesz: a migránsoknak kontrollált módon kell érkezniük

Tuzson Bence (Fidesz) az illegális bevándorlás kapcsán beszélt a terrorizmus veszélyéről. Emlékeztetett arra, hogy a röszkei határátkelő szeptember 16-ai megtámadása kapcsán a Terrorelhárítási Központ (TEK) elfogott egy 39 éves szír férfit, akinél kilenc útlevél is volt. Mint mondta, a férfi egy olyan szervezet tagja, amelynek feladata terrorveszélyes emberek EU-ba csempészése. Hozzátette: a férfinak Cipruson vállalkozása van. A kormánypárti politikus szerint mindent meg kell tenni, hogy a migránsok kontrollált módon érkezzenek Európába, és ne történhessen meg, hogy átgázolnak az országon. A leghatározottabban el kell utasítni a terrorizmust - hangoztatta.

Kontrát Károly válaszában leszögezte, az ellenzéki kritikák ellenére jó döntés volt a TEK létrehozása.
Az államtitkár nem csupán azt tartotta fontosnak, hogy a bevándorlók ellenőrzött módon érkezzenek az EU-ba, hanem inkább azt, hogy lehetőleg ne is jöjjenek.

LMP: gondolja újra a földeladást a kormány!

Szél Bernadett (LMP) a 380 ezer hektár állami föld eladásának újragondolására szólította fel a kormányt. A tervezett földeladást privatizációnak és végtelenül rossz döntésnek minősítette. Szerinte azok a gazdák fognak ezzel jól járni, akik közel állnak a döntéshozókhoz. Hiányolta a konzultációt az ügyben, és azt is, hogy ez a kérdés nem került a parlament elé, ami szerinte azért történt, mert a Fidesz-KDNP a saját képviselőitől is tart.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a döntést azzal indokolta, hogy 2010 óta több mint 7 ezer földvásárlási igény érkezett a Nemzeti Földalapkezelőhöz (NFA). Az NFA-törvényben szerepel a földértékesítés lehetősége, a jogszabályt megszavazta az LMP és a Jobbik is - érvelt. Azt kérte, hogy ne használják a privatizáció szót, mert a földeket törvényi feltételek mellett, nyílt árverésen lehet megvásárolni.

MSZP: csökkenjenek az energiaárak!

Tóth Bertalan (MSZP) arra szólította fel Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, hogy október 1-jétől csökkentse a lakossági energiaárakat, hogy az emberek valóban a költségek alapján fizessenek a szolgáltatásért. Mint mondta, az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent az olaj és a gáz importára. Azt firtatta, hova tűnnek a gáz árában feleslegesen beszedett milliárdok. Szerinte az MVM egy feketelyuk, de lehet, hogy Habony Árpád és Andy Vajna médiaérdekeltségeinek támogatására, vagy a veszteséges nemzeti közműszolgáltatóra fordítják a pénzeket.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint nehéz lenne megmagyarázni a magyar lakosságnak, hogy 2002 és 2010 között miért növelték az energiaárakat, majd 2010 után miért csökkentették, miközben mindkét időszak alatt volt nemzetközi piac és volt áringadozás is. Az energiaárak mellett meghatározó kérdésnek nevezte az ellátásbiztonságot, a hozzáférhetőséget és importfüggőség mérséklését, illetve a beszerzés időpontját, a tárolókapacitást.

A napirend előtti felszólalások után kérdésekkel folytatódott a törvényhozás munkája

MSZP: a Quaestor-törvény része lesz-e az állam készfizető kezessége?

Szakács László (MSZP) arra várt választ: bekerül-e a Quaestor-törvénybe az állam készfizető kezességének vállalása, amely azonnali helytállásra kötelezné?
Vízkelety Mariann, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a készfizető kezesség puszta előírása a Quaestor-törvényben nem elegendő, ahhoz a költségvetést is módosítani kellene. Hozzátette: a kormányzat bármiféle cselekvés előtt megvárja az Alkotmánybíróság döntését a jogszabályról.

LMP: mikor kezdődnek az egyeztetések a korkedvezmények újabb rendszeréről?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte: mikor kezdődnek meg az egyeztetések a korkedvezmények újabb rendszeréről? A szakszervezetek szerinte a korkedvezmény visszaállításához kötötték a minimálbér megállapítását.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a versenyszféra és a kormány konzultációs fóruma megkezdte az egyeztetést erről, sőt már egy szakmai jelentést is készített. Megjegyezte: az érdekképviseletek nem kötötték a minimálbérről szóló megegyezést a korkedvezmények új rendszerének bevezetéséhez.

Szabó Szabolcs: miért kell átvállalni a közmédia adósságát az államnak?

A független Szabó Szabolcs arra kérdezett rá: mi indokolja a 70 milliárd forintos állami támogatásból működő "állami média" 47,2 milliárd forintnyi hitelének állam általi átvételét? A politikus az adósságkonszolidáció leállítását követelte.
Tállai András közölte: az átvállalás nem jelent többlethitelt az államnak, az összeg pedig részben azon épület megvásárlásából ered, amelyet korábban előnytelen bérleti konstrukcióban használt a közmédia, valamint korábban felhalmozott adósságok kiváltásából.

Jobbik: mikor szűnik meg a kiskunhalasi befogadóközpont?

A jobbikos Farkas Gergely arról érdeklődött, mikor szüntetik meg a kiskunhalasi befogadóközpontot. A Jobbik nem tartja elfogadhatónak, hogy befogadóközpontok legyenek lakott területek közelében - közölte.
Kontrát Károly belügyi államtitkár azt válaszolta: Kiskunhalason jelenleg gyűjtőpont működik, amelynek menekültügyi őrzött befogadóközponttá alakítása folyamatban van, így pedig megszűnik a Jobbik által hivatkozott közbiztonsági veszély.

LMP: ki fizeti meg a menzareform árát?

Ikotity István LMP-s képviselő azt kérdezte, hogy a menzanormatíva képes-e biztosítani a megfelelő, egészséges étkeztetés költségeit, miből vásárolhatók meg a szükséges konyhai berendezések.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közös érdeknek nevezte a gyermekek minél egészségesebb iskolai étkezését. A költségvetésben a konyhák korszerűsítésére rendelkezésre álló egymilliárd forint pedig segíti az erre való felkészülést - tette hozzá.

LMP: mit tesznek a mentőszolgálat gazdálkodásának javításáért?

Ikotity István (LMP) szóvá tette, hogy az Állami Számvevőszék jelentése szerint nem volt rendben az Országos Mentőszolgálat 2008 és 2013 közötti gazdálkodása, amit a kevés forrással indokolt. Hozzátette: új autókat csak a fizetésemelések elhalasztásával tudtak beszerezni, az uniós fejlesztési projektek pedig nem látszanak. Az ellenzéki politikus a változásokról érdeklődött.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a gazdálkodási problémák okaként azt jelölte meg, hogy a szocialista kormány "elfelejtett" mentőautókat venni, s négy év alatt 7 évnyit kellett pótolni. A mentés biztonsága nem volt veszélyben, s jutott plusz forrás a bérfejlesztésekre és felújításokra is - tette hozzá.