Előfizetés

Aggasztó szippantások

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.09.29. 07:12
Budapest XVIII. kerületi laktanya: hasonló eset a Cséry-telepen történtekhez FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Rejtélyes körülmények között dolgoznak egy Budapest XVIII. kerületében található elhagyatott laktanya területén a főváros szennyvizes autói, egy helyi önkormányzati képviselő szerint a kocsik nem szippantanak, hanem hulladékot ürítenek a laktanya aknájába. Az illetékesek szerint minden rendben, az eset azonban kísértetiesen hasonlít a két évvel korábbi, Cséry-telepen történt szennyezéshez, az ügyben még mindig nem történt előrelépés.

Félő, hogy még ma is folytatódnak a fővárosi tulajdonban lévő szippantós kocsikkal elkövetett illegális szennyvízleürítések Budapest XVIII. kerületében - hívta fel a figyelmet Szaniszló Sándor. A szocialista fővárosi képviselő szerint a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV) szennyvizes autói egy elhagyatott laktanya aknáiba szállítanak hulladékot, ezt fénykép- és videofelvételekkel is bizonyítani tudja. Hogy pontosan mit szállítanak a kocsik tartályaiban, nem tudni, s ha a területen valóban környezeti szennyezés zajlik, az már csak azért is aggasztó, mert alig száz méterrel arrébb már lakóházak vannak. Arról nem is beszélve, hogy az illegális tevékenység fővárosi eszközökkel zajlik, Budapest pedig havi 14 millió forinttal támogatja az FTSZV-t - mutatott rá Szaniszló.

A videofelvételen nem szennyvíz leürítési, hanem szennyvíz szippantási tevékenység látható - állítja Hajdu László. Az FTSZV ügyvezető igazgatója a fővárosi önkormányzat megkeresésére írt tájékoztatásában beszámolt arról, hogy a szóban forgó területhez régi honvédségi szolgálati lakások tartoznak, ezek szennyvizét szippantják három különböző aknafedőn keresztül és szállítják el. "A három emésztő egy elkerített, portaszolgálattal rendelkező területen található, így munkatársaink ellenőrzött módon tudnak a területre bejutni" - írta Hajdu, hangsúlyozva: az elszállított szennyvíz leeresztése engedéllyel rendelkező leeresztő ponton történik, a kocsik mozgása a vállalat GPS rendszerén keresztül is nyomon követhető. Hajdu szerint "szó sincs illegális szennyvízürítésről, a társaság bemutatott autója és munkavállalói napi feladatukat végzik".

Szaniszló Sándor viszont úgy véli, a felvételek mást bizonyítanak. A fényképeken jól látható, hogy az aknákban három-négy méteres mélységben kezdődik a szennyvíz, a szippantásról készült felvételeken viszont az látszik, hogy a kocsikról 70-80 centiméternyi szívócsövet engednek le. "Ez nem lehet szippantás, csak leeresztés" - mondta Szaniszló. A politikus ügyészségi feljelentést tett, az ügyet a napokban a katasztrófavédelmi felügyelőségnél is bejelenti.

A laktanya területén zajló események kísértetiesen hasonlítanak a mintegy három kilométerre lévő Cséry-telepen történtekhez. Szaniszló emlékeztetett: még 2013-ban derült fény arra, hogy az FTSZV kocsijaiból a telepen ásott sekély árkokba öntöttek kommunális iszapot, fáradt olajat és más vegyi anyagokat is, a földbe csaknem 9 ezer tonna veszélyes anyag kerülhetett. Az FTSZV akkori vezetőjét, Wohner Zsoltot (aki az első Orbán-kormány környezetvédelmi helyettes államtitkáraként is tevékenykedett), miután kiderült, hogy tudott az illegális lerakásról, kirúgták - igaz, nem sokkal később a Fővárosi Vízművek Zrt.-nél kapott új állást -, a vízügyi igazgatóság pedig elrendelte a terület rekultivációját.

Két éve azonban semmi sem történt azon kívül, hogy az állami költségvetésből elkülönítettek 100 millió forintot a környezeti károk felmérésére - eredmény azonban nem született, sőt úgy tudjuk, hogy még a kárfelméréshez kiírt pályázatot sem hirdették ki. Az ügyben több büntetőfeljelentés is történt, az FTSZV tájékoztatása szerint azonban a rendőrségi nyomozás még mindig folyamatban van. Szaniszló szerint az ügynek van még egy elvarratlan szála is: az FTSZV könyvelése szerint a vállalathoz mintegy 300 millió forint folyt be a veszélyes hulladékok elszállításából, ám mivel a hulladékokat nem engedéllyel rendelkező lerakókba szállították, a munka önköltsége minden valószínűség szerint nem tett ki több száz millió forintot. "Hová lett ez a pénz? Ebben az ügyben miért nem folyik nyomozás?" - tette fel a kérdést Szaniszló.

Fórum az Illatos úti szennyezésről
Veszélyes hordók elszállításra várva FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Veszélyes hordók elszállításra várva FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Lakossági fórumot tartottak hétfő este a Ferencvárosi Művelődési Központban, a fórumon az Illatos úti szennyezésről tájékoztatták a megjelenteket. A fórumot Baranyi Krisztina (Együtt) önkormányzati képviselő szervezte. A politikus úgy véli, a legutóbbi mérések szerint bizonyossá vált, hogy a Budapesti Vegyiművek telepéről kijutott a szennyezés, a veszélyes mérgek mélyen a
lakott területeken is megtalálhatóak. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, az önkormányzat által elvégeztetett vizsgálatok eredményei szerint a szennyezés a talajban és a talajvízben is jócskán meghaladja a megengedett határértéket a vegyiművek-telephely közelében lévő lakótelepeken.
Egy korábban kiadott önkormányzati közlemény szerint azonban nincs ok aggodalomra, a vegyiművek területén kívüli szennyezés nem igényel azonnali beavatkozást, a talajban és a talajvízben méregmaradványok csak "nyomnyi mennyiségben" találhatóak. Baranyi Krisztina szerint ez a "nyomnyi mennyiség" a valóságban több tízszeres, estenként százszoros határérték-túllépést jelent, a kárfelmérést pedig amint lehet, meg kellene kezdeni. A kerületi vezetés szerint ők már mindent megtettek, a lakosság és az érintett hatóságok tájékoztatásán kívül más feladatuk nincs, a szennyezésről szóló jelentést az ÁNTSZ-nek is megküldték.
A tegnapi fórum célja az volt, hogy a lakók megfelelő tájékoztatást kaphassanak, a beszélgetésre ezért meghívást kapott Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértője, Palotai Zoltán környezetvédelmi szakértő, Csengődy Krisztina toxikológus. Meghívást kapott Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője is - úgy tudjuk, ő nem jelent meg, mondván, nem új fejlemény, hogy lakott területeken jelentős határérték túllépést mértek rég betiltott mérgező vegyi anyagokból, és ez nem is az ő felelőssége. Pénteken újabb lakossági fórum várható, ahol a szennyezésről szóló szakértői anyagot értékelik majd.



Meghalt Vekerdi József

Publikálás dátuma
2015.09.28. 22:17
MTI Fotó: Honéczy Barnabás
Életének 89. évében elhunyt Vekerdi József Széchenyi-díjas nyelvész, indológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös József Collegium egykori igazgatója, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője - közölte az MTA hétfőn.

Vekerdi József Eötvös-kollégistaként az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) latin-görög-orosz szakán diplomázott 1950-ben, 1950 és 1956 között az ELTE orosz tanszékén volt adjunktus, 1957-1959 között bebörtönözték. A Chinoin segédmunkásaként dolgozott 1960-tól három éven át, majd az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, később a nemzetközi csereszolgálati osztály vezetője, 1992-től pedig egy évig az Eötvös Kollégium igazgatója volt. 

Kutatási területe a cigány néprajzi és nyelvészeti gyűjtések, de szanszkrit irodalmat is fordított. A nyelvtudomány kandidátusa fokozatot 1955-ben a doktorit 1979-ben szerezte meg. Munkásságának elismeréseként 2000-ben Dajavati Modi Visva Szanszkriti Szamman-díjat kapott, 2002-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki a magyarországi cigány szubkultúra, valamint a szanszkrit nyelv és irodalom kutatásában, fordításában és közkinccsé tételében végzett egyedülálló munkásságáért. Temetéséről később intézkednek.

Meghalt Vekerdi József

Publikálás dátuma
2015.09.28. 22:17
MTI Fotó: Honéczy Barnabás
Életének 89. évében elhunyt Vekerdi József Széchenyi-díjas nyelvész, indológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös József Collegium egykori igazgatója, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője - közölte az MTA hétfőn.

Vekerdi József Eötvös-kollégistaként az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) latin-görög-orosz szakán diplomázott 1950-ben, 1950 és 1956 között az ELTE orosz tanszékén volt adjunktus, 1957-1959 között bebörtönözték. A Chinoin segédmunkásaként dolgozott 1960-tól három éven át, majd az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, később a nemzetközi csereszolgálati osztály vezetője, 1992-től pedig egy évig az Eötvös Kollégium igazgatója volt. 

Kutatási területe a cigány néprajzi és nyelvészeti gyűjtések, de szanszkrit irodalmat is fordított. A nyelvtudomány kandidátusa fokozatot 1955-ben a doktorit 1979-ben szerezte meg. Munkásságának elismeréseként 2000-ben Dajavati Modi Visva Szanszkriti Szamman-díjat kapott, 2002-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki a magyarországi cigány szubkultúra, valamint a szanszkrit nyelv és irodalom kutatásában, fordításában és közkinccsé tételében végzett egyedülálló munkásságáért. Temetéséről később intézkednek.