„Drága, kedves, édes Flórikám”

Publikálás dátuma
2015.09.30. 07:45
A kiállítás apropója Kozmutza Flóra születésének novemberben esedékes 110. évfordulója FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Tudta, hogy ki volt az a három nagy költőnk, akinek életében múzsaként vett részt a gyógypedagógusként és pszichológusként dolgozó Kozmutza Flóra? S azt, hogy az asszony volt a Gyógypedagógiai Főiskola első női oktatója, majd igazgatója, de irodalmi tevékenységet is folytatott férje jelentős munkássága mellett? Az Országos Széchényi Könyvtár aktuális tárlata, amely szokatlan módon katalógusok között kapott helyet, választ ad a legtöbb kérdésre, mégsem mond sok újat Flóra asszonyról.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) hetedik emeletén, a katalógustérben berendezett Mert szemben ülsz velem... című tárlat Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra életét mutatja be, akinek legalább akkora jelentősége van a magyar irodalomban, mint Ady szerelmének, Lédának vagy feleségének, Csinszkának. A kiállítás címéül az asszony férjének, Illyés Gyulának a feleségéhez írt azonos című, a Vadak etetése című kötetében megjelent szerelmes verse szolgált. A mű egyrészt elmeséli megismerkedésük és boldog házasságuk történetét, másrészt versszakaiban körvonalazódni látszik az a kép, amelyként Flóra asszony bevonult előbb az irodalmi közéletbe, majd mindennapjainkba.

A november 28-ig megtekinthető kiállítás apropója Kozmutza Flóra születésének novemberben esedékes 110. évfordulója. A tárlat alapját nyolc üvegvitrin képezi, amelyekbe az asszony különböző életszakaszainak lenyomatait képező fényképek, feljegyzések, levelezések részletei, irodalmi művek kerültek. Kozmutza polgári családba született, szülei művelt emberek voltak: édesapja bíróként dolgozott, aki gyermekeihez sokszor franciául vagy németül beszélt. Flóra testvéreivel békés gyermekkort élhetett meg az első világháború ellenére, ennek a századelői életnek elsősorban visszaemlékezések és fotók alakjában maradtak fenn emlékei. Egyébként Flóra több jegyzete, többek között kisebb falvakban végzett kutatásainak leirata is megsemmisült, amikor a második világháború idején feldúlták a tihanyi házukat, de nyoma veszett számtalan levélnek is, többek között olyan értékeseknek is, amelyeket József Attilától kapott.

Ugyanis az asszony, aki gyógyításra tett fel az életét, jól ismerte a tragikus sorsú költőt, akivel 1937. február 20-án ismerkedett meg. Az éppen betegeskedő poéta azonnal beleszeretett a vele egyidős nőbe, aki talán még nagyobb fellángolásra késztette, mint a művészettörténész Marton Márta, az Óda ihletője vagy pszichológusa, Gyömrői Edit, akihez többek között a Nagyon fáj című művét írta. Természetesen, akárcsak legtöbb vonzalma, a Flóra iránt táplált érzelmek sem találtak táptalajra, az érzés viszonzatlan maradt. Ennek ellenére kapcsolatban maradtak, barátságuk kilenc hónapját pedig maga az asszony írta meg, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy eloszlassa a kettejük közötti viszony mendemondáit, s tényszerű képet fessen kapcsolatuk mibenlétéről.

A fiatalon kifejezetten csinos Flóra asszony József Attila mellett más költőket is megbabonázott. 1939-ben hozzáment Illyés Gyulához, akivel annak haláláig együtt élt. Azonban csupán néhány éve vált ismertté, hogy Szabó Lőrinc utolsó szerelme nem más volt, mint Kozmutza Flóra. Szabó hagyatékának gondozója, Kabdebó Lóránt irodalomtörténész fejtette meg, hogy ki volt a művész Káprázat című utolsó versciklusának "Zsuzsaként" és "Zsizsiként" aposztrofált ihletője, holott Szabó és Kozmutza minden árulkodó nyomot - még levelezésüket is - eltakarított, valószínűleg azért mert Illyés és Szabó legendásan jó barátok voltak.

Az irodalmi berkekben évtizedek óta pusmogott rejtélyt végül a jelenleg kilencvenedik életévébe járó Péter László, az irodalomtudományok doyenje írta meg, azonban a tanulmány, amelyet az érintettek irányában tanúsított tiszteletlenségként elutasítottak a legnagyobb irodalmi lapok, csak tavaly jelent meg a 2000 irodalmi havi lap hasábjain. Mindenesetre az OSZK kiállításán ilyen mélységekben nem járták körül a témát, de a létrehozott reprezentáció még így is kivételes. Kapunk olyan meghitt családi pillanatokat megörökítő felvételeket, mint amilyen az a fotó, amelyen Flóra férjével és a későbbi művészettörténész lányukkal, Máriával látható a második világháború idején.

A hetvenes évei elején járó leánygyermek jóvoltából a könyvtár egy fokkal színesebbé tudta varázsolni azt az életet, amelyet csak irodalomkönyvekből és monográfiákból ismerhetünk. A közönség először tekintheti meg azt a fotót is, amelyen Flóra nővéreivel látható az egyetemi tanulmányai színhelyül szolgáló Párizsban, valamint a Gyógypedagógiai Főiskola tablóit, amelyekről a kiállítás sztárja előbb frissen diplomázott gyógypedagógusként, majd tanszékvezetőként néz le ránk. Mint ismeretes, Kozmutza volt az intézet első női oktatója, 1973-től főigazgatója, később pedig gyakorlóintézményeinek létrehozója.

A kiállítás legérdekesebb részét azok a tárgyi emlékek képezik, amelyek azt mutatják be, hogy Flóra milyen szenvedéllyel végezte a munkáját. Ahogy a kiállított tárgyak alatt szereplő hivatás szó is példázza, Kozmutza Flóra nem elégedett meg pusztán azzal, hogy francia-német-magyar szakos középiskolai tanár, netán egy híres alkotó múzsája legyen, hanem életét a gyógyításnak szentelte. Figyelemre méltóak felettese, Szondi Lipót idegorvos méltató sorai, éppúgy mint annak a tesztnek az alanyai, amelyet Flóra a tudós javaslatára végzett el. S hogy kiket vizsgált? Illusztris a névsor: többek között Babits Mihályon, Füst Milánon, Déry Tiboron, Pilinszky Jánoson, Juhász Ferencen, Lukács Györgyön, Paul Éluardon és Weöres Sándoron végzett teszteket. A katalógustérben mozogva megszemlélhetünk néhány olyan könyvet is, amelyeket Flóra írt, de ezek sem ellenpontozzák a kiállítás legnagyobb hiányosságát, a valódi plusz adalékot és a jól felépítettséget.

A múzsa magánéletét leginkább levelezései és saját, illetve környezete feljegyzéseinek fényében tudjuk vizsgálni. Éppen ezért értékes Illyés Gyula szerelmi vallomásnak szánt levele, amelyet tizenötödik házassági évfordulójuk idején írt feleségének (sokat mondó a megszólítás: "Drága, kedves, édes, aranyos kis Flórikám"), de kiállították József Attila Flórához írt utolsó szerelmes versét is. A Flóra férje halála utáni időszakát feldolgozó tárlatrész elsősorban Illyés Gyula naplóira koncentrál, ezt a nyolc kötetet Flóra asszony rendezte sajtó alá. Sajnos csalódás, hogy a tárlat legutolsó elemei pusztán másolatai Keresztury Dezső és Juhász Ferenc búcsúztató verseinek, holott talán kiállíthatták volna az eredeti kéziratokat is. Fájóan hiányoznak a Flóráról az utolsó éveiben készült képek (az interneten találni ilyeneket), akárcsak a temetést megörökítő felvételek.

Az Országos Széchényi Könyvtár tárlata kevésbé értékes, mint amennyire fontos szerepet tölt be. Elvégre adott egy nő, akinek gyógypedagógiai tevékenységéről ódákat zengenek, azonban irodalomhoz fűződő kapcsolatáról kevesen tudnak többet annál, hogy József Attila oda volt érte, Illyés Gyula pedig feleségül vette. Holott illene többet tudni arról a verseket előidéző asszonyról, akinek nevét ma Sopronban, Hódmezővásárhelyen és Salgótarjánban is iskola viseli, de ezt a hiányosságot nem a könyvtárban fogjuk pótolni.

Afgán hadművelet Kunduz visszavételére

Hadműveletet indítottak az afganisztáni fegyveres erők a statégiai fontosságú város, Kunduz visszafoglalására. Asraf Gáni afgán elnök tájékoztatása szerint a hadsereg egymás után foglalta vissza a kormányzati épületeket, s a harcok súlyos emberveszteségekkel jártak. A nemzetközi erők szóvivője, Brian Tribus ezredes bejelentette, hogy légitámogatást nyújtottak az akcióhoz, tálib állásokat bombáztak Kunduz környékén.

A tálibok 2001 óta egyik legnagyobb offenzívájuk során hétfőn szállták meg a jelentős közlekedési csomópontnak számító észak-afganisztáni várost. Az afgán védőket és a helyi vezetést beszorították a repülőtérre, s a helyi börtönből többszáz foglyot szabadítottak ki. Az afgán hadsereg tegnap közölte, hogy a megyei börtönt és a rendőrség helyi főparancsnokságát már sikerült visszafoglalni. Jelentések szerint a tálib harcosok megpróbáltak elvegyülni a tömegben. A városban egyelőre nem működnek a telefonvonalak. A kunduzi kórházba a belügyminiszter tájékoztatása szerint 16 holttestet, és több mint 170 sérültet szállítottak. A tálibok szóvivője azt közölte, három embert veszítettek, s legalább 18 afgán rendőrt öltek meg.

A támadást a tálibok épp Asraf Gáni beiktatásának első évfordulójára időzítették. Az afgán elnök felhívásban fordult az afgánokhoz, ne hagyják magukat megfélemlíteni, ne engedjenek utat a terrornak. Kunduz az első tartományi főváros, amelyet sikerült bevenni a táliboknak, s az akció mindenképpen súlyos figyelmeztetés, azt jelzi, hogy a nemzetközi katonai erő tavaly év végi távozása után az afgán fegyveres erők nem állnak a helyzet magaslatán, s nagy kérdés, hogy féken tudják-e tartani a 14 éve elűzött tálibok csapásait. A nemzetközi stabilizációs erő, az ISAF távozása nyomán mintegy 13 ezer, jórészt amerikai katona maradt Afganisztánban, s elsősorban kiképzési feladatokat látnak el.

Manszúr molla, az afganisztáni tálibok új vezetője szerint a kabuli kormánynak be kellene ismernie vereségét. Omar molla utóda a helyi lakosságnak azt üzente, hogy ne aggódjanak, életüket és tulajdonukat nem fenyegetik a tálibok. A Reutersnek tálib források úgy nyilatkoztak, Manszúr molla parancsot adott arra, hogy a helyi lakosságnak ne essen bántódása. A tálibok nem titkolják, hogy végső céljuk az afgán főváros bevétele lenne, több terrortámadást is végrehajtottak Kabul szigorúan őrzött kormányzati negyedében.

Szerző

Afgán hadművelet Kunduz visszavételére

Hadműveletet indítottak az afganisztáni fegyveres erők a statégiai fontosságú város, Kunduz visszafoglalására. Asraf Gáni afgán elnök tájékoztatása szerint a hadsereg egymás után foglalta vissza a kormányzati épületeket, s a harcok súlyos emberveszteségekkel jártak. A nemzetközi erők szóvivője, Brian Tribus ezredes bejelentette, hogy légitámogatást nyújtottak az akcióhoz, tálib állásokat bombáztak Kunduz környékén.

A tálibok 2001 óta egyik legnagyobb offenzívájuk során hétfőn szállták meg a jelentős közlekedési csomópontnak számító észak-afganisztáni várost. Az afgán védőket és a helyi vezetést beszorították a repülőtérre, s a helyi börtönből többszáz foglyot szabadítottak ki. Az afgán hadsereg tegnap közölte, hogy a megyei börtönt és a rendőrség helyi főparancsnokságát már sikerült visszafoglalni. Jelentések szerint a tálib harcosok megpróbáltak elvegyülni a tömegben. A városban egyelőre nem működnek a telefonvonalak. A kunduzi kórházba a belügyminiszter tájékoztatása szerint 16 holttestet, és több mint 170 sérültet szállítottak. A tálibok szóvivője azt közölte, három embert veszítettek, s legalább 18 afgán rendőrt öltek meg.

A támadást a tálibok épp Asraf Gáni beiktatásának első évfordulójára időzítették. Az afgán elnök felhívásban fordult az afgánokhoz, ne hagyják magukat megfélemlíteni, ne engedjenek utat a terrornak. Kunduz az első tartományi főváros, amelyet sikerült bevenni a táliboknak, s az akció mindenképpen súlyos figyelmeztetés, azt jelzi, hogy a nemzetközi katonai erő tavaly év végi távozása után az afgán fegyveres erők nem állnak a helyzet magaslatán, s nagy kérdés, hogy féken tudják-e tartani a 14 éve elűzött tálibok csapásait. A nemzetközi stabilizációs erő, az ISAF távozása nyomán mintegy 13 ezer, jórészt amerikai katona maradt Afganisztánban, s elsősorban kiképzési feladatokat látnak el.

Manszúr molla, az afganisztáni tálibok új vezetője szerint a kabuli kormánynak be kellene ismernie vereségét. Omar molla utóda a helyi lakosságnak azt üzente, hogy ne aggódjanak, életüket és tulajdonukat nem fenyegetik a tálibok. A Reutersnek tálib források úgy nyilatkoztak, Manszúr molla parancsot adott arra, hogy a helyi lakosságnak ne essen bántódása. A tálibok nem titkolják, hogy végső céljuk az afgán főváros bevétele lenne, több terrortámadást is végrehajtottak Kabul szigorúan őrzött kormányzati negyedében.

Szerző