Azbesztmentes Lőrinci?

Befejeződött a Lőrinci és Zagyvaszántó határán fekvő egykori cementgyár területének azbesztmentesítése - közölte a Heves Megyei Kormányhivatal. Az érintett települések vezetőit ugyanakkor hivatalosan nem tájékoztatták a munkálatok befejezéséről, az pedig túlzás, hogy a mentesítés ezzel lezárult, a terület rendezése, a mérgezett föld cseréje még hátravan. 

A mérgező hulladékok elszállításáról a kormányhivatal munkatársai is megbizonyosodtak egy szeptember 21-i helyszíni bejáráson, a több mint 25 ezer tonna azbeszttartalmú törmeléket négy hónap alatt, a korábban kijelölt határidő betartásával sikerült elvinni a volt cementgyár területéről. A sitt elszállítását az osztrák Saubermacher Kft. vállalta, a hulladékot a mintegy 20 kilométerre található galgamácsai - az osztrák cég tulajdonában lévő - veszélyes hulladék lerakóba vitték.

A helyiek féltek attól, hogy a munkálatok során újból nagy mennyiségű azbesztpor kerülhet a levegőbe, a kormányhivatal tájékoztatása szerint az elszállítás szakmai felügyelet mellett, szigorú biztonsági előírások betartásával történt. Annak érdekében, hogy meggátolják a kiporzást, különböző felületmegkötő és nedvesítő anyagokat alkalmaztak. A ponyvával letakart teherautók ezután egy párakapu alatt haladtnak át, így szállították a veszélyes hulladékot a lerakóhelyre.

Arról, hogy a mérgező anyagokat Galgamácsára szállítják, a kormányhivatal nem tájékoztatta előre a település vezetését és a lakosságot sem - írta a Népszabadság. Mint megtudtuk, Lőrincit és Zagyvaszántót is kihagyták az egyeztetésekből, sem a munka folyamatáról, sem a szállítás befejezéséről, sem pedig a további teendőkről nem érkezett hivatalos tájékoztatás az önkormányzatokhoz. A kormányhivatal közleményében ugyanakkor azt állítják: az ártalmas hatásokkal járó környezet-egészségügyi helyzet megszűnt, a munkaterületet viszont még egy hónapig őrzik, s ez alatt folyamatosan monitoringrendszert üzemeltetnek, mérik a levegő azbesztrost-koncentrációját.

A munkának azonban még távolról sincs vége, a szennyezett talaj cseréje, a terület rendezése még hátravan - a kormány a mentesítésre és az utómunkálatokra 1,3 milliárd forintot különített el. A korábban ismertetett tervek szerint a földet mindössze tíz centiméteres mélységig cserélnék ki, ami a szennyezés mértékét tekintve nagyon kevésnek tűnhet. A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége szerint a tízcentis talajcsere a gyártelep egyes részein elegendő lehet, ám az egész rekultiváció technikailag nagy kihívás, hiszen a gyárromoknak vannak két méterrel a föld alatt elhelyezkedő részei is.

A terület legutóbbi tulajdonosa a Selyp Invest Kft., a cég 2013-ban a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával bontotta le az üzemet. A cégvezető ellen büntetőeljárás indult, a Hatvani Járási Ügyészség a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelt vádat, az ügyben októberben hozhat döntést a bíróság. Emellett egy másik jogvita is zajlik, ahogy arról lapunk már több alkalommal is beszámolt, számos azbeszt miatt megbetegedett lőrinci és zagyvaszántói lakos is perben áll a magyar állammal. A betegek azért az államot perlik, mert amikor elkapták a halálos betegséget betegséget - az azbesztszennyezés okozta mellhártyadaganat lappangási ideje 20-30 év is lehet - a gyár még állami tulajdonban volt.

A már több mint egy éve zajló ügy lassan halad, jelenleg még mindig a szakértői bizonyítás zajlik, a beteg felperesek ügyvédje szerint nehéz megállapítani az állam felelősségét. Jelenleg azt kellene bizonyítaniuk, hogy a betegek szervezetébe évtizedekkel korábban bekerült azbesztrostok valóban a lőrinci cementgyárból származnak. Közben az idő egyre fogy: a felperesek közül ketten augusztusban meghaltak. A legrosszabb állapotban jelenleg a 48 éves Varga József van, fájdalmai miatt morfiumtapaszokkal éli mindennapjait. Az ügyben legkorábban tavasszal születhet ítélet.

Szerző

Túlélte a bizalmi szavazást Ponta kormánya

Bizalmatlansági indítvánnyal sem sikerült leváltania a román jobbközép ellenzéknek a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által vád alá helyezett, tisztségéhez ragaszkodó Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt, akinek a kormánya kedden túlélte a parlamentben rendezett bizalmi szavazást.

Az ellenzék fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) arra hivatkozva kérte a parlamenttől a kormány leváltását, hogy a bíróság elé állított kormányfő az egész nemzetet kompromittálja, és mérhetetlen károkat okoz Románia megítélésének. Az indítvány szerint volt már rá eset, hogy "külföldi miniszterek gúnyt űztek román kollégáikból a vádlottak padján ülő kormányfő miatt".

A PNL úgy véli, nem írhat alá jogszabályokat egy olyan kormányfő, akit többrendbeli okirat-hamisítással vádolnak, nem lehet Románia költségvetését egy olyan miniszterelnökre bízni, akit pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel állítottak bíróság elé. Az ellenzéki párt felszólította a koalíciós pártok vezetőit, hogy határolódjanak el Pontától, ne váljanak "bűntársaivá".

Ponta parlamenti beszédét arra építette, hogy a PNL-nek nincs erkölcsi alapja leváltását kezdeményezni, mert sok ellenzéki politikust is korrupcióval gyanúsít az igazságszolgáltatás. Szerinte a PNL nem képes "igazi ellenzéki pártként" a kormány tevékenységét bírálni és alternatív programot felmutatni, hanem azt várja, hogy az ügyészek kaparják ki számára a gesztenyét.
A parlamenti vita idején a PNL több ezer - buszokkal Bukarestbe szállított - szimpatizánsa követelte a törvényhozás bejáratánál Ponta leváltását.

A koalíció pártjai kiálltak Ponta mellett: a kormányoldal törvényhozói nem is vettek részt a titkos szavazáson. Az ellenzék kormánybuktatási indítványát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói viszont támogatták.

Kelemen Hunor felszólalásában előzőleg rámutatott: az RMDSZ nem a - kizárólag a kormányfő bírósági ügyével foglalkozó - bizalmatlansági indítvány mellett szavaz, hanem a kormány ellen. A szövetség elnöke egyebek mellett azt állította: a Ponta-kormány leállította a beruházásokat, és egymás ellen uszított társadalmi csoportokat. Kelemen Hunor kifejezte reményét, hogy a hatalom nem fogja az RMDSZ szavazóit büntetni, amiért a magyar törvényhozók megszavazzák a bizalmatlansági indítványt.
A bizalmatlansági indítványt 207 törvényhozó szavazta meg. A kormány leváltásához 275 voksra lett volna szükség.

Szerző

Túlélte a bizalmi szavazást Ponta kormánya

Bizalmatlansági indítvánnyal sem sikerült leváltania a román jobbközép ellenzéknek a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által vád alá helyezett, tisztségéhez ragaszkodó Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt, akinek a kormánya kedden túlélte a parlamentben rendezett bizalmi szavazást.

Az ellenzék fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) arra hivatkozva kérte a parlamenttől a kormány leváltását, hogy a bíróság elé állított kormányfő az egész nemzetet kompromittálja, és mérhetetlen károkat okoz Románia megítélésének. Az indítvány szerint volt már rá eset, hogy "külföldi miniszterek gúnyt űztek román kollégáikból a vádlottak padján ülő kormányfő miatt".

A PNL úgy véli, nem írhat alá jogszabályokat egy olyan kormányfő, akit többrendbeli okirat-hamisítással vádolnak, nem lehet Románia költségvetését egy olyan miniszterelnökre bízni, akit pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel állítottak bíróság elé. Az ellenzéki párt felszólította a koalíciós pártok vezetőit, hogy határolódjanak el Pontától, ne váljanak "bűntársaivá".

Ponta parlamenti beszédét arra építette, hogy a PNL-nek nincs erkölcsi alapja leváltását kezdeményezni, mert sok ellenzéki politikust is korrupcióval gyanúsít az igazságszolgáltatás. Szerinte a PNL nem képes "igazi ellenzéki pártként" a kormány tevékenységét bírálni és alternatív programot felmutatni, hanem azt várja, hogy az ügyészek kaparják ki számára a gesztenyét.
A parlamenti vita idején a PNL több ezer - buszokkal Bukarestbe szállított - szimpatizánsa követelte a törvényhozás bejáratánál Ponta leváltását.

A koalíció pártjai kiálltak Ponta mellett: a kormányoldal törvényhozói nem is vettek részt a titkos szavazáson. Az ellenzék kormánybuktatási indítványát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói viszont támogatták.

Kelemen Hunor felszólalásában előzőleg rámutatott: az RMDSZ nem a - kizárólag a kormányfő bírósági ügyével foglalkozó - bizalmatlansági indítvány mellett szavaz, hanem a kormány ellen. A szövetség elnöke egyebek mellett azt állította: a Ponta-kormány leállította a beruházásokat, és egymás ellen uszított társadalmi csoportokat. Kelemen Hunor kifejezte reményét, hogy a hatalom nem fogja az RMDSZ szavazóit büntetni, amiért a magyar törvényhozók megszavazzák a bizalmatlansági indítványt.
A bizalmatlansági indítványt 207 törvényhozó szavazta meg. A kormány leváltásához 275 voksra lett volna szükség.

Szerző