Fogy a téma? A kormány ismét bedobta a "járványveszély-kártyát"

Publikálás dátuma
2015.09.30. 07:05
Orbán Viktor (árnyékában Szijjártó Péterrel) az ENSZ terorrellenes értekezletére „vándorolt” FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIROD
Mint megírtuk, kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhetne el az országos tisztifőorvos a menedékkérőknek válsághelyzet esetén. A magyar kormány eddig is rendszeresen riogatott járványveszéllyel a krízisben, noha erre sem az eddigi szűrési eredmények, sem a szakértők szerint nincs ok. Az Orbán-kormány közben még mindig a kerítésekkel van elfoglalva, holott az Európai Bizottság elnöke szerint "Európa égető kötelessége" a menekültek befogadása. Jean-Claude Juncker szavai után nem sokkal a parlament megszavazta azokat a törvénymódosításokat, amelyek a menekültek polgári és büntető ügyeiben eljáró bíróságok illetékességét a horvát határon előállt helyzethez igazítják.

Kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhetne el az országos tisztifőorvos a menedékkérőknek válsághelyzet esetén, ha a parlament elfogadja az erről szóló kormányzati törvényjavaslatot. Balog Zoltán tegnap nyújtotta be az Országgyűlésnek az egészségügyi törvény módosítására irányuló javaslatát. Az emberi erőforrások minisztere általános indoklásában azt írta: Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete most stabil, de a migrációs nyomás szükségessé tesz olyan intézkedéseket, amelyekkel a kialakult helyzet hatékonyan kezelhető.

Noha drasztikusan csökkent a közterületeken és a befogadó állomásokon tartózkodó menekültek száma, változatlanul tartja magát a félelem, hogy a "migránsok" fertőzéseket hurcolnak be az országba. Erre a Fidesz-kabinet is alaposan rájátszik, hiszen néhány hete az Emmi azt közölte, több mint 200 millió forintot költöttek eddig a "migránsok" egészségügyi ellátására. Ugyan rendszeresen riogat a kormány járványveszéllyel a krízisben, augusztus végéig az ÁNTSZ 8479 szűrővizsgálatot végzett a menekültek körében, ebből pedig csupán 206 eredmény volt pozitív, az is olyan betegségek esetében, melyek ellen a magyar társadalom átoltottsága szinte száz százalékos. Ráadásul Budapesten működik Közép-Kelet-Európa egyetlen közegészségügyi biztonsági laboratóriuma, ahol a legveszélyesebb fertőző betegségek kórokozóit tárolják, vagy végeznek velük vizsgálatokat. Ha felbukkanna egy térségünkben nem ismert, veszélyes vírus vagy baktérium, minden bizonnyal ez a labor is bekapcsolódna annak azonosításába és a megfelelő gyógymód kiválasztásába. A laboratóriumot fenntartó Országos Epidemiológiai Központ ugyanakkor a Népszava érdeklődését elhárítva annyit közölt: a Nemzeti Biztonsági Laboratórium felkészült és alkalmas egy esetleges veszélyes kórokozó azonosítására és további vizsgálatára, ahogyan azt tette az Ebola-járvány idején is, de napi munkájával kapcsolatban nem adhatnak ki információt.

Mivel azonban tömegek indultak meg Európa nyugati és északi országai felé, azt is szerettük volna megtudni, vajon a hasonló külföldi laborokkal milyen az együttműködés, de itt is fennakadtunk az információs szűrőn és csak annyit tudtunk meg, hogy az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) jelentései szerint a menekültek körében időnként valóban előfordulnak ritka betegségek, amelyek Európában már régóta nincsenek jelen. Az ÁNTSZ sajtóirodája ezek között említette a korábban Dániában, Svédországban és Németországban felbukkant bőrdiftériát, vagy az ugyancsak német nyelvterületen és Hollandiában észlelt tetű által terjesztett visszatérő lázat, illetve úgynevezett lövészárok lázat. Ezek súlyos fertőzések, de jól kezelhetők - tudtuk meg, a hazai előfordulásáról viszont nem kaptunk információt.

A menekültekre leselkedő veszélyekkel kapcsolatban az ÁNTSZ ugyanakkor ismét hangsúlyozta, a zsúfolt együttélés mindig nagy kockázattal jár, ha egy közösségben fertőző betegség üti fel a fejét - vagyis a táborokban, befogadó állomásokon élő menekültek között a védőoltással nem rendelkezők valóban kockázatnak vannak kitéve. A hosszú utat megtett menekültek körében jelentkező kimerültség és legyengültség ráadásul fogékonyabbá teszik őket a sima influenzafertőzésre is, de ez először a már Nyugat-Európába érkezett menekülteket támadhatja meg, hiszen az északi féltekén általában nyugat felől terjednek az influenzavírusok és a keletebbre, délebbre eső országokban csak ezután kezdődnek a megbetegedések - emlékeztetett a népegészségügyi hatóság. Vagyis: influenzát sem tőlük kapunk majd, hanem sokkal inkább a nyugatról érkező turistáktól.

 Európával szemben a kormány

- "Európa égető kötelességének" nevezte a menekültek befogadását Jean-Claude Juncker Párizsban, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 13. kongresszusán. "Üdvözlet a menekülteknek!" - mondta az Európai Bizottság elnöke 39 európai ország 509 delegáltjának tapsvihara közepette. Juncker úgy fogalmazott: "a menekülteknek szolidaritásra van szükségük, és Európa égető kötelessége őket befogadni". Óva intett "a szélsőjobboldaltól és mindazoktól, akik méltatlan érzelmeket keltenek" az Európát sújtó migrációs válság apropóján. Ugyanakkor büszkének nevezte magát amiatt, hogy a "szerencsétlen" menekültek szívesebben választják "Európát, a béke szigetét", mint "inkább az Egyesült Államokat, Kínát vagy Oroszországot".

- Magyarország javasolni fogja az ENSZ-ben, hogy a bevándorlási nyomás kezeléséből ne csak Európa vegye ki részét, hanem világkvóták révén a világpolitika nagy szereplői is, akik részesei voltak azoknak a döntéseknek, amelyek nyomán instabil térségek jöttek létre földrészünk közelében - közölte Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szombaton szólal majd fel az ENSZ Közgyűlésben.

- "Budapest hivatalos politikája emberileg és európai szemmel nézve is elfogadhatatlan" - válaszolta a horvát miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mit tesz Horvátország, ha Magyarország lezárja a horvát-magyar zöldhatárt. Magyarországon már több mint egy éve nincs amerikai nagykövet, ami szerinte önmagáért beszél. "Nem szeretek Magyarországról beszélni, mert annak mindig van etnikai áthallása" - hangsúlyozta Zoran Milanović. Hiába a rengeteg bírálat, a magyar kormány még mindig a kerítésben, vagy legalábbis valami hasonlóban látja a megoldást. Az úgynevezett gyorstelepítésű drótakadályt a magyar-horvát zöldhatáron, Zákány és Botovo között húzzák fel a magyar katonák. A parlament tegnap megszavazta azokat a törvénymódosításokat is, amelyek a menekültek polgári és büntető ügyeiben eljáró bíróságok illetékességét a horvát határon előállt helyzethez igazítják. A határozatot a kormánypártok mellett jobbikos és LMP-s képviselők is megszavazták, az MSZP tartózkodott.

Merkel bajban?
A német kormány tegnap elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette a menekültügyi rendszer reformjáról szóló törvényjavaslatokat. A menekültügyi eljárásról és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt módosító javaslatok az eljárások felgyorsítását, a menekültügyi rendszerben védelemre nem szoruló embereket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését, a tartományok pénzügyi terheinek enyhítését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgálják. A kormány továbbá elkülönített 5 milliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó költségeinek fedezésére, és 2018-ig felfüggesztett néhány építésügyi előírást, hogy gyorsabban alakíthassanak ki újabb menekültszállásokat.Németországba több mint 150 ezer menedékkérő érkezett, amióta szeptember 13-án visszaállították a határellenőrzést - írta kedden a Bild című lap. A határellenőrzés ideiglenes visszaállítása nem lassította érdemben a menekülthullámot, továbbra is naponta átlagosan 10 ezer menedékkérő lép be az országba. Talán emiatt is hiába népszerű külföldön, Németországban látványosan visszaesett Angela Merkel kancellár támogatottsága. Az ok a sok vitát kiváltó menekültpolitika, ami sorsdöntőnek bizonyulhat a kereszténydemokraták pártelnöki tisztét is betöltő Merkel számára.

Szerző

Az adótitkokat és Tállait is „felügyelnék”

Publikálás dátuma
2015.09.30. 07:04
Népszava Fotó
Tállai András "jobbkezeként" az adóhatóság közvetlen szakmai vezetője Pankucsi Zoltán adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár lehet, aki az új adóeljárási szabályok kidolgozásáért felelős testületet is irányítja - állítják a Népszava forrásai. Varga Mihály most már kész tényként beszél arról, amit lapunk már hónapokkal ezelőtt megírt: az adóhatóság munkáját a jövőben a szaktárca államtitkársága irányítja majd, mégpedig úgy, hogy a minisztériumi államtitkár egyben a hivatal vezetője is lesz.

"Az államtitkári poszt betöltésére Tállai Andrást megfelelő személynek tartom" - fogalmazott a miniszter legutóbbi nyilatkozatában, noha forrásaink szerint Hornung Ágnes pénzügypolitikáért felelős államtitkári kinevezése, valamint Pankucsi várható szakmai helyettesi megbízása nem erről árulkodik - ők tarthatják majd szemüket Tállain. A tárcavezető a Magyar Időknek azt is elárulta, a Nemzeti Adó és Vámhivatalt (NAV) érintő módosítások január elsején életbe is léphetnek, a végső döntést a kormány hozza majd meg, a nemzetgazdasági tárca ugyanakkor már hozzálátott a szükséges jogszabályok előkészítéséhez.

Noha az utóbbi hónapokban többször is kérdésekkel fordultunk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) a tervezett reform ügyében, Varga ezúttal is csupán annyit árult el, a minisztériumi és hatósági szakemberekből, valamint a szakmát és a vállalkozásokat képviselő hozzáértőkből álló grémium megállapításai alapján módosulhat a NAV szervezete, hogy miként, nem részletezte. Megírtuk azonban: a kormányzati reformtervek nyomán olyan adatvagyon és jogkörök birtokába kerülhet, amelyek visszaélésszerű vagy jogtalan felhasználásával komoly üzleti hátrányokat is el lehetne érni bizonyos cégeknél. Miután forrásaink néhány hete már az adóhivatal teljes struktúraváltását, s közvetlen kormányzati irányítás alá vonását érintő tervekről számoltak be, információink - így a Tállai kinevezését érintő híresztelések - hitelességét még augusztus elején ellenőrizni kívántuk az NGM-nél. Ám kérdéseinkre részben egyáltalán nem kapunk választ, ahogy arra sem sikerült érdemi reagálást kapnunk, konkrétan kik képezik az adóhatóság e reformját előkészítő "grémiumot".

Népszava Fotó

Népszava Fotó

Nem mindegy ugyanis, hogy az adózás rendjét, az adózók ellenőrzésének új módját kik, s milyen szempontok alapján határozzák meg, s hogy az új szervezeti és eljárási szabályok vajon milyen célt, érdeket szolgálnak. Az is megírtuk ugyanis, forrásaink szerint az adóhatóság közvetlen kormányzati felügyelet alá vonását érintő törvénymódosítások indoklásában az szerepel majd, hogy az adóeljárási "szemléletváltást" könnyebben meg lehet valósítani, ha az adóapparátus valamelyik minisztérium egyik egységeként működik. Csakhogy ez csupán "fedősztori lehet", Tállai kinevezésének hírét ugyanis már akkor nemcsak a kormányfővel ápolt személyes kapcsolata, vagy politikai múltja és "szakmai hiányosságai" miatt látták leginkább aggályosnak a megkérdezett szakértők, hanem főként azért, mert a NAV-reform célját abban látták: Orbán Viktornak szüksége van egy olyan, titkosszolgálati jogosítványokkal felruházott szervezetre, amely egy teljesen megbízható vezető kezében képes kontrollálni cégeket, egyéneket.

Pankucsi maga ugyanis még július végén nyilatkozta (az akkor még Napi Gazdaságnak), hogy a kormány már dolgozik azon, hogy be lehessen kötni a cégek számlázó rendszereit az adóhivatalhoz, amely megakadályozná az adócsalásokat. Ennél többet azonban nem árult el az új rendszer működéséről. A szakértők állították, ha minden számlázó program be lenne kötve a NAV-hoz, akkor az adatok valós időben megjelennének az adóhatóságnál, ami nemcsak adóbehajtási és ellenőrzési előnyöket, hanem súlyos adatkezelési aggályokat is fölvethet. Úgy látták, egy ilyen rendszerrel olyan titkosszolgálati szintű, kiemelten szenzitív adatok birtokába juthat a NAV - illetve így közvetlenül a kormány -, amelyek visszaélésszerű felhasználásával bárki jogtalan előnyre tehet szert, vagy éppen komoly üzlet hátrányt tudna okozni.

Szerző

Korrupcióellenes párbeszédre sem hajlandó a Fidesz

Publikálás dátuma
2015.09.30. 07:00
Fotó: Molnár Ádám, Népszava
"Akinek nincs félnivalója, annak támogatnia kell a független korrupcióellenes ügyészség létrehozását” - mondta lapunknak néhány hete Jávor Benedek. A Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP-) képviselőjét még azután kérdeztük, hogy pártja benyújtotta a Háznak az új, független vádhatóság létrehozására vonatkozó törvényjavaslatot.

A politikus úgy vélte, az őszi törvényalkotási időszakban erős üzenetet kaphatnak az állampolgárok a Fidesztől, illetve a kormánytól azzal, hogy egyáltalán hajlandóak lesznek-e érdemben tárgyalni erről a felvetésről. "Választ kaphatunk arra a kérdésre, ki akar érdemben tenni a korrupció ellen, mert az elmúlt évek tapasztalata, valamint az utóbbi hónapok eseményei azt mutatják, a hatalmon lévők és az illetékes szervek is másban érdekeltek” - fogalmazott akkor Jávor.

Csakhogy, még mielőtt az EP-képviselővel e témában folytatott beszélgetés megjelenhetett volna, hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságának fideszes többsége - az ellenzéki pártok egyhangú támogatása ellenére - elutasította a javaslat tárgysorozatba vételét. Az ülésen a kormánypárti képviselők és maga Polt Péter legfőbb ügyész is állították, nincs szükség a korrupcióellenes szervezetre, mert az állami vádhatóság elvégzi annak munkáját. A PM közölte: tovább folytatja az egyeztetéseket és konzultációkat, és újra be fogja nyújtani törvényjavaslatát.

"Ha a Polt által vezetett vádhatóság valóban elfogulatlanul és hatékonyan látná el a feladatát, akkor nem lenne szükség a korrupcióellenes ügyészségre sem, de teljesen nyilvánvaló, hogy Polt személye önmagában is komoly problémát jelent, mivel politikai függetlensége erősen megkérdőjelezhető" - fogalmazott lapunknak Jávor.

Népszava fotó

Népszava fotó

Az EP-képviselő szerint ráadásul az eseti példák és az általános statisztikák is azt támasztják alá, hogy rosszul teljesít a Polt-féle ügyészség a korrupciós területen, hiszen gyakorlatilag egyetlen korrupciós ügyben sem folyt érdemi eredménnyel zárult nyomozás az elmúlt öt évben. "Maga a vádhatóság pedig egy hierarchizált szervezet, bizonyára számos olyan ügyész van, akire nem jellemző a politikai elfogultság, ám a szervezeten belül egzisztenciálisan kiszolgáltatottak, így könnyen befolyásolhatóak, vagy akár leállíthatóak bizonyos ügyekben. A mi javaslatunk nemcsak az új, korrupcióellenes főügyész személyének függetlenségét garantálhatná, hanem azt is, hogy a különböző ügyekben eljáró ügyészek is befolyásolhatatlanok maradhassanak, s ne legyen központból vezérelhető eljárások, például olyan esetek, amelyekben politikai nyomásra bizonyos ügyeket megakasztanak."

Jávor úgy vélte, a javaslatukban sok függetlenségi garanciával ellátott szervezet ellen nehéz lenne észérveket felhozni, ráadásul a Fidesz pártpolitikai csatározásnak sem tekintheti ezt az ügyet. "Miután a javaslatunk elfogadása egy, a kormányciklusokon túlmutató intézmény létrehozását jelentené, egyértelmű, hogy nem a mai hatalom ellen szól, hanem az ellenzék és a Fidesz most egyaránt vizsgázik arról, mit vállal, célként tűzi-e ki a korrupció felszámolását, s a tiszta közpénzfelhasználást. Részünkről már a javaslat benyújtása is bizonyítja: a PM beleáll, nekünk nemcsak az a korrupció fáj, ami más zsebébe vándorol, mi magunkra nézve kötelezőerejűnek tekintjük az átlátható közpénzköltés elvét" - fogalmazott Jávor, hozzátéve: a többi politikai erő ugyanerről vizsgázik.

Szerző