"Az államtitkári poszt betöltésére Tállai Andrást megfelelő személynek tartom" - fogalmazott a miniszter legutóbbi nyilatkozatában, noha forrásaink szerint Hornung Ágnes pénzügypolitikáért felelős államtitkári kinevezése, valamint Pankucsi várható szakmai helyettesi megbízása nem erről árulkodik - ők tarthatják majd szemüket Tállain. A tárcavezető a Magyar Időknek azt is elárulta, a Nemzeti Adó és Vámhivatalt (NAV) érintő módosítások január elsején életbe is léphetnek, a végső döntést a kormány hozza majd meg, a nemzetgazdasági tárca ugyanakkor már hozzálátott a szükséges jogszabályok előkészítéséhez.
Noha az utóbbi hónapokban többször is kérdésekkel fordultunk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) a tervezett reform ügyében, Varga ezúttal is csupán annyit árult el, a minisztériumi és hatósági szakemberekből, valamint a szakmát és a vállalkozásokat képviselő hozzáértőkből álló grémium megállapításai alapján módosulhat a NAV szervezete, hogy miként, nem részletezte. Megírtuk azonban: a kormányzati reformtervek nyomán olyan adatvagyon és jogkörök birtokába kerülhet, amelyek visszaélésszerű vagy jogtalan felhasználásával komoly üzleti hátrányokat is el lehetne érni bizonyos cégeknél. Miután forrásaink néhány hete már az adóhivatal teljes struktúraváltását, s közvetlen kormányzati irányítás alá vonását érintő tervekről számoltak be, információink - így a Tállai kinevezését érintő híresztelések - hitelességét még augusztus elején ellenőrizni kívántuk az NGM-nél. Ám kérdéseinkre részben egyáltalán nem kapunk választ, ahogy arra sem sikerült érdemi reagálást kapnunk, konkrétan kik képezik az adóhatóság e reformját előkészítő "grémiumot".
Népszava Fotó
Nem mindegy ugyanis, hogy az adózás rendjét, az adózók ellenőrzésének új módját kik, s milyen szempontok alapján határozzák meg, s hogy az új szervezeti és eljárási szabályok vajon milyen célt, érdeket szolgálnak. Az is megírtuk ugyanis, forrásaink szerint az adóhatóság közvetlen kormányzati felügyelet alá vonását érintő törvénymódosítások indoklásában az szerepel majd, hogy az adóeljárási "szemléletváltást" könnyebben meg lehet valósítani, ha az adóapparátus valamelyik minisztérium egyik egységeként működik. Csakhogy ez csupán "fedősztori lehet", Tállai kinevezésének hírét ugyanis már akkor nemcsak a kormányfővel ápolt személyes kapcsolata, vagy politikai múltja és "szakmai hiányosságai" miatt látták leginkább aggályosnak a megkérdezett szakértők, hanem főként azért, mert a NAV-reform célját abban látták: Orbán Viktornak szüksége van egy olyan, titkosszolgálati jogosítványokkal felruházott szervezetre, amely egy teljesen megbízható vezető kezében képes kontrollálni cégeket, egyéneket.
Pankucsi maga ugyanis még július végén nyilatkozta (az akkor még Napi Gazdaságnak), hogy a kormány már dolgozik azon, hogy be lehessen kötni a cégek számlázó rendszereit az adóhivatalhoz, amely megakadályozná az adócsalásokat. Ennél többet azonban nem árult el az új rendszer működéséről. A szakértők állították, ha minden számlázó program be lenne kötve a NAV-hoz, akkor az adatok valós időben megjelennének az adóhatóságnál, ami nemcsak adóbehajtási és ellenőrzési előnyöket, hanem súlyos adatkezelési aggályokat is fölvethet. Úgy látták, egy ilyen rendszerrel olyan titkosszolgálati szintű, kiemelten szenzitív adatok birtokába juthat a NAV - illetve így közvetlenül a kormány -, amelyek visszaélésszerű felhasználásával bárki jogtalan előnyre tehet szert, vagy éppen komoly üzlet hátrányt tudna okozni.
