Előfizetés

Megrekedt Kunduznál az afgán hadsereg

Egyelőre nem sok eredményt hozott az afgán hadsereg ellentámadása Kunduznál. Az északi határszakasznál lévő várost hétfőn foglalták el a tálibok, s kedden heves ellentámadást indítottak az afgán kormányerők az amerikai hadsereg segítségével, de áttörést nem sikerült elérniük a harcmezőn. A 300 ezres város repülőterének jelentős része a tálibok ellenőrzése alatt maradt, pedig az éjszaka folyamán heves támadást indítottak a visszaszerzéséért.

Mint a Der Spiegel írta, a kunduzi ellentámadás egyelőre nem kárt sikerrel, az erősítésnek küldött katonák még nem is érték el a helyszínt. Ezt Amruddin Wali, a kunduzi tartományi vezetőhelyettes is megerősítette telefonon a német lapnak. Mint mondta, már két napja kérnek segítséget Kabultól, de egyelőre alig kaptak. „Ha ez így folytatódik, hamar végeznek velünk” - hangoztatta. Eddig az afgán rendkívüli erők csak néhány száz tagja érkezett a repülőtér közelébe, s a hogyan továbbról tanácskoznak.

Wali elmondta, hogy a tálibok a német hadsereg egykori táboráig nyomultak előre Kunduzban, ahol szerdán is heves harcok dúltak. A tálibok további előrenyomulását csak az amerikaiak két légicsapása akadályozta meg. Az afgán hadsereg egy parancsnoka a Der Spiegel internetes kiadásának arról számolt be, hogy a tálibok páncélozott járművekkel és nehézfegyverekkel haladnak előre, ezekre Kunduz elfoglalása során tettek szert. „Már nem csak gerillacsapatot képeznek, hanem hadsereggé terebélyesedtek” – fejtette ki a hadsereg tisztje.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az amerikaiak légicsapásokat is végrehajtottak. A NATO misszió vége óta ugyanis a külföldi csapatok nem vesznek részt harci cselekményekben. A repülőtér környezetében ugyanakkor amerikai tanácsadók segítik az afgán különleges egységek munkáját. Az amerikaiak azt közölték, hogy a légicsapások saját katonáik védelmét szolgálta. 2001 után – ekkor döntötték meg a nemzetközi csapatok az iszlám szélsőségesek hatalmát – első ízben fordult elő, hogy a tálibok képesek voltak elfoglalni egy nagyvárost. Az egy év óta elnöklő Asraf Gani számára ez óriási csapás. Az elnök szerint a tálibok élő pajzsként használják az embereket, ami megnehezíti a hadsereg előrenyomulását.

Miért nem ideges még Jeb Bush?

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.10.01. 07:31
Jeb Bush volt floridai kormányzó beszédet mond a miami kampányiroda megnyitásakor FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOE RAEDLE
Jeb Bush mögül kihátrálhatnak a legbőkezűbb támogatók. A volt floridai kormányzót abszolút esélyesként emlegették, amikor harcba szállt a republikánus elnökjelöltségért, de mostanra 10 százalék alá süllyedt a népszerűsége. Jeb jelöltsége kátyúba került, de egyelőre nem gondol arra, hogy bedobja a törülközőt, mivel toronymagasan vezet a kampánypénzgyűjtésben. Ám ha hamarosan nem javulnak a mutatói, a nagy adományozók elpártolhatnak tőle.

Hiába a Bush-család szerteágazó kapcsolatrendszere, kiépített kampánygépezete, Jeb Bushban a republikánus választók mintha nem látnának fantáziát. Hiába általános a közvélekedés, hogy a volt floridai kormányzó okosabb és felkészültebb, mint a bátyja, ha a szavazók úgy vélik, nem ő az, akivel szívesen meginnának egy sört. A Bush-dinasztia 2016-os elnökaspiránsára mintha nem lenne kereslet. Jeb Bush ugyan szereti „kívülállóként” feltüntetni magát, s a családnevét is lehagyja a kampányplakátokról, mégis tudvalevően ő a republikánus elit favoritja, nagyon is bennfentes politikus, akinek apja és bátyja is amerikai elnök volt, s nem tévedne el a Fehér Házban.

Pontosabban ő lehetne a favorit, ha az öntörvényű New York-i milliárdos, ingatlanbefektető és showman, Donald Trump nem írja át a 2016-os választások forgatókönyvét. A botrányhős celebnek, szórakoztató bohócnak kikiáltott Trump kampányát eleinte senki nem vette komolyan, múló hóbortnak tartották, s arra számítottak, a kitartásáról legkevésbé sem híres milliárdos előbb-utóbb beleun a kampányolásba. Trump az utóbbi időben ugyan kezdett visszaesni, de így is az élen áll. Ráadásul a milliárdos a többiekkel ellentétben nem szorul rá az adományozókra, igaz, nem tudni, hogy vagyonából mennyit kész áldozni azért, hogy bebizonyítsa, „csakazértis” ő lesz a republikánusok elnökjelöltje. Trump kampányrendezvényein baseball-sapkákat dobál a tömeg közé, hallgatóságát mindig megörvendezteti valamilyen vagdalkozó megjegyzéssel.

Donald Trump harsányságával szemben a visszafogott Jeb Bushnak nemigen van fegyvere. Lehet, hogy idősebb Bush elnök feleségének, Barbara Bushnak az első megérzése volt a helyes, amikor úgy nyilatkozott, hogy két Bush bőven elég volt a Fehér Házban. A Bush-testvérek mamája utóbb visszaszívta ezt a megjegyzést, s támogatja másodszülött fia kampányát. Nem is ezzel van a gond, hanem azzal, hogy Jeb csak félszívvel vetette be magát a hadakozásba, túl megfontolt ahhoz, hogy bombasztikus kijelentésekkel dobálózzon, túl udvarias ahhoz, hogy válogatott sértéseket vagdosson ellenfelei fejéhez.

Jelenleg a nem szokványos elnökjelölteknek nagyobb a keletje. E trend miatt sikeres Trump, ezért népszerű Ben Carson, a fekete idegsebész, aki „beolvasott” Obamának, ezért jön fel a felmérések szerint az üzletasszony Carly Fiorina. Hasonló okból hallgatják nagy tömegek a demokrata oldalon a „megválaszthatatlan”, magát szocialistának valló szenátort, Bernie Sanderst, aki némely államokban lekörözi a fő esélyesnek tatott Hillary Clintont.

Jeb Bush „átlagosan” szerepelt a tévévitákban, másodszorra ugyan harciasabb volt, de nem átütő. Ráadásul már a kampány elején több bakit is vétett, nem talált frappáns válaszokat a bátyja „nyolc évével”, az iraki háborúval kapcsolatos, óhatatlanul felmerülő kérdésekre. Bush kampánykasszája ugyan dagad, megengedheti magának, hogy elveszítsen néhány kétkedő támogatót, de ha tömegesen elpártolnak tőle, akkor szinte semmi nem marad, amivel kiemelkedne az átlagból, írta a minap a Politico című lap.

A keményvonalas konzervatívok számára Jeb túl mérsékelt, a független szavazók elvárásaihoz képest túlságosan konzervatív. Trump gúnyt űzött abból, hogy Bush felesége mexikói, hogy időnként spanyolul beszél a kampányrendezvényeken. Jeb Bushnak az illegális bevándorlással kapcsolatban elfoglalt álláspontja távol áll a republikánus többség véleményétől. Mióta nem kormányzó, Jeb leginkább az oktatási reform terén volt aktív, de önmagában ezzel sem lehet választást nyerni.

A Washington Post elemzője, Chris Cillizza Bush kampányának dinamikáját Scott Walkeréhez hasonlította: a wisconsini kormányzó támogatottsága drasztikusan visszaesett, nem mutatott javulást, így ki is lépett a versenyből. Bush népszerűsége hasonlóképpen drámaian csökkent, 7 százalékon áll, kampánya stagnál. Miért nem idegeskedik még Jeb Bush? Joggal hiszi, hosszabb távra tervezhet, mivel idén csak az első félévben 114 millió dollár támogatást szedett össze, többet, mint az összes többi induló együttvéve. A Bush-kampány szeptember közepén elkezdett költeni, 24 millió dollár értékben vásároltak hirdetési időt Iowában, New Hampshire-ban és Dél-Karolinában. A választási hirdetések jórészt Bush floridai kormányzói teljesítményét dicsérik. Ha azonban ennyi pénz bevetésének sem lesz foganatja, Bush mégiscsak elkezdhet idegeskedni.

Bush múlt hétvégén a FoxNews-nak adott nyilatkozatában próbálta csökkenteni szerény népszerűségi mutatóinak jelentőségét. „Ezek a felmérések valójában nem számítanak” – mondta, s valószínűleg igaza van abban, hogy sok minden történhet még, mire jövő januárban megkezdődnek az előválasztások, s már „élesben” megy a voksolás. „Nagyszerűen felkészültek vagyunk a korán szavazó államokban” – nyugtatgatta magát Jeb Bush, rálegyintve arra, hogy jelenleg csak ötödik New Hampshire-ban. Az amerikai média szerint azonban Jeb nem kap januárig türelmi időt, állítólag megüzenték neki, ha egy hónapon belül nem mutat fel eredményeket, elapadnak a pénzforrások.

Az ABC News szerint Bush adományozóit három dolog aggasztja, elsősorban persze a kiábrándító népszerűségi mutatók, másodsorban, hogy Jeb Bush nem szerepel eleget a médiában. A harmadik dolog pedig – Marco Rubio. A legutóbbi felmérések szerint a 44 éves floridai szenátor megelőzte egykori mentorát. Jeb ugyan arra számított, hogy ha versenybe száll az elnökségért, Rubio udvariasan visszalép, ám ez nem történt meg. A legutóbbi tévévitában a dinamikus Rubio jobb benyomást keltett az enervált Bushnál. A vita nyomán Rubio népszerűségi mutatói emelkedni kezdtek, s – ami a Bush-kampányt igazán megijesztette – Scott Walker adományozói jórészt Marco Rubio táborába soroltak át. Könnyen megeshet, hogy ha a Trump-lufi kipukkad, s eljön a profi politikusok ideje, nem a mérsékelt Jeb Bush, hanem a teapárti konzervatív hullámot meglovagoló Marco Rubio lesz a favorit. Ez pedig a Republikánus Párt számára is messze ható következményekkel járhat.

Decemberig nem zár be Washington

Szeptember 30-ával lejár az amerikai szövetségi kormány finanszírozása, s ha a kongresszus két háza nem szavaz meg átmeneti költségvetést, mától ismét bezárhatnak a kormányhivatalok, szövetségi alkalmazottak tízezreit küldhetik kényszerszabadságra, az amerikai fegyveres erőknél is korlátozásokat kell elrendelni. James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató egy tegnapi kongresszusi meghallgatáson figyelmeztetett: súlyos nemzetbiztonsági kockázatokkal jár, ha a különféle ügynökségeknek átmenetileg fel kell függeszteni tevékenységüket.

A demokrata kormányzat és a republikánus többségű kongresszus közötti éves konfrontációt a remények szerint idén talán sikerülhet elkerülni. A jövő évi választásokra készülődve a republikánusok sem akarják kiélezni a helyzetet. Az elmúlt két évben kétszer „zárt be” Washington, s a CBS News friss felmérése szerint a közvélemény inkább a kongresszusi republikánusokat hibáztatná, ha ismét leállna az ügyintézés a kormányhivatalokban, a megkérdezettek 39 százaléka a kongresszus kerékkötését okolná a válságért, s csak 28 százalék Barack Obama elnököt.

Az amerikaiak 50 százaléka ugyan arra számít, hogy a Fehér Ház és a Capitolium ismét nem jut egyezségre, de idén – sajátos módon épp a házelnök, John Boehner visszavonulása miatt – elmaradhat az összecsapás. A hónap végén távozó Boehner nem akar egy elhúzódó konfrontációval búcsúzni. A szenátus már kedden megszavazta az átmeneti finanszírozást, s ha a képviselőházban is átmegy a tövény, decemberig ismét nincs gond. Utoljára 1997-ben fogadott el az amerikai kongresszus rendes éves költségvetést.



A VW-botrány kiütheti a magyar gazdaságot

Publikálás dátuma
2015.10.01. 07:23
Fotó: Europress/Getty Images
A magyar és cseh gazdaság járhat a legrosszabbul a VW dízelbotránya miatt, mert ezek vannak a legjobban kitéve az autóiparnak és a Volkswagen-csoportnak - írják a Bank of America elemzői. 

A Bloomberg cikke szerint a banknál azt sem tartják kizártnak, hogy 1-1,5 százalékkal is visszafogja a magyar és cseh növekedést a VW-csoport beismerése, hogy a dízelmotorjaik akár 40-szer annyira szennyezők, mint az megengedett. Ez persze csak a legeslegrosszabb forgatókönyv - írja az Index. A Volkswagen akciótervet dolgozott ki a visszahívásokra és motorjavításokra, az illetékes hatóságoknak még októberben bemutatja a kidolgozott műszaki megoldásokat. Autóipari szakértők szerint szoftvercserére és valószínűleg mechanikai beavatkozásra is szükség lesz a mintegy 11 millió motornál, ami feltehetőleg rontja majd a teljesítményt és az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát. Ez becslések szerint Volkswagennek több mint 6,5 milliárd dollárjába fog kerülni.

A Volkswagen brit részlege szerdán közölte: a szigetországban 1,19 millió dízelmotorba szerelték be a tesztek során a káros anyag kibocsátást befolyásoló szoftvert. A franciák csaknem 900 ezer ilyen járművet találtak.

Miután a csalást lehetővé tevő szoftvert a Bosch készítette, még ha a beszerelésért nem is felel, az Index azután érdeklődött a cégnél, hogy magyarok alkották-e a dízeles csalóprogramot. Ezt a cég nem árulta el, de tény, hogy a 10 500 embert, köztük száz mérnököt foglalkoztató német vállalat egyik hazai projektje éppen a dízelrendszerek fejlesztéséhez is kapcsolódik.