Sosem látott világháborús relikviákat állítottak ki Veszprémben

Az első világháború történetét mutatja be a családok emlékeiből készült gyűjtemény fényképeken, tárgyakon, háborús térképeken keresztül, emberközelivé téve a száz évvel ezelőtt történteket - mondta a veszprémi levéltárban nyílt, a Sublótba zárt háború című tárlat csütörtöki megnyitóünnepségén a város polgármestere (FIDESZ-KDNP).

Porga Gyula, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke elmondta, hogy az emlékbizottság 2014 januárjában hirdette meg az első világháborús családi archívumok, képek, személyes tárgyak gyűjtését, melynek eredménye a most megnyílt tárlat. 

Hozzátette: a történelem a családok története, amely most hét vitrinben elevenedik meg. A veszprémi Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság célja, hogy közel hozza a történelmet a fiatalokhoz - jegyezte meg a polgármester, hozzátéve, hogy számos kiadvány, zenei CD készült ennek az elképzelésnek a jegyében és ezt célozza a Sublótba zárt háború című tárlat is.     

A veszprémi levéltárban, a Laczkó Dezső Múzeumban és az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban mintegy ezer dokumentum gyűlt össze, ebből válogatták ki a kiállítás anyagát - fogalmazott. Polmann Ferenc, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténésze kiemelte, hogy az első világháború fontos korszakhatár a magyar történelemben, mely "eltemette" az Osztrák-Magyar Monarchiát és megteremtette a mai Magyarországot. A tárlat példaértékűen bizonyítja, hogy milyen sok emlékanyag megmaradt ebből a korszakból - mutatott rá a hadtörténész.    

1945 után sokáig háttérbe szorították az első világháború történetét, tabutémának számított. Sokkal többet foglalkoztak a második világháborúval, annak ellenére, hogy 1914 és 1918 között több katona halt meg, mint a második világháborúban, 1 millió 200 ezer halottja volt az Osztrák-Magyar Monarchiának - jegyezte meg Polmann Ferenc.     

Családi és katonai fényképek, személyes tárgyak, katonai térképek, hadinaplók, a háborúból küldött levelek teszik személyessé és kézzelfoghatóvá a száz évvel ezelőtt történt eseményeket - fogalmazott. A tárlat 2016. március 31-ig látható a veszprémi levéltárban. 

Szerző

Nem kapnak pénzt a határvédő rendőrök Szegedtől

Publikálás dátuma
2015.10.01. 16:40
Katonák és rendőrök a magyar-horvát határnál. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Elutasította a baloldali városvezetés Póda Jenő képviselő javaslatát, nem jut pénz a Dunántúlon a határzár építésében részt vevő és a határt védő szegediek és családtagjaik kapcsolattartására. Eközben még mindig nem tudni, hogy mennyit költött az önkormányzat a migránsok segítésére - írja a szegedma.hu.

A legutóbbi közgyűlésen Póda Jenő, a KDNP városatyája javaslatot tett arra, hogy a határ védelmét erősítő szegedi lakosokat (zömében rendőröket, katonákat, büntetés-végrahajtásiakat, katasztrófavédőket, MÁV-osokat és Volán-sofőröket) támogatnia, segítenie kellene a városnak. A képviselő szerint egy erős gesztusra lenne szükség, fontos, hogy közelebb hozzuk őket az otthon maradt családtagjaikhoz, a szegediekhez: biztos hátországot tudhassanak a városban is maguk mögött. Az elképzelést végül a baloldal nem támogatta.

„Meglepetésemre nagyon merev elzárkózásba ütköztem, amelyet nem értettem. Hogyan lehet, hogy Szeged városa támogatja a migránsokat, de a hivatásukat lakhelyüktől távol ellátó szegedi illetőségű, magyar dolgozókat nem? Miért támogatta Székesfehérváron minden politikai oldal ezt az elképzelést, itt viszont miért csak mellébeszélést kaptunk válaszként? Mit mondunk annak a több száz embernek, akinek ez biztos, hogy hasznos lenne és nagyon jól is esne?” – tette fel a számára megválaszolatlan kérdéseket Póda Jenő.

Ellenérvként azt hozták fel, hogy Szegeden nincs is katonai helyőrség. „Ez igaz, de a hódmezővásárhelyi laktanyába buszokkal szállítják át a szegedi katonákat minden reggel!” – cáfolta meg Botka Lászlót Póda Jenő. „Hiányolták az előterjesztést, de csak a gondolatébresztés szándékával szólaltam fel, hiszen a következő ülésre közösen meg lehetne mindent tervezni. Előkerült egy gunyoros kezdeményezés, inkább hárítás, hogy a város által évente a rendőrségnek adott nyolcmillió forint mellé írjunk egy levelet a rendőr-főkapitánynak, hogy erre a célra használja fel az összeg felét, azonban, mint korábban is hangsúlyoztam, messze nemcsak a rendőrök érintettek!” – mondta a KDNP városatyája.

„Az elmúlt hónapokban egyre fokozódó migrációs nyomás helyeződött Szegedre és annak környékére. Teljesen természetes volt, hogy a városnak lépnie kellett, akár a hulladék-összegyűjtésben, akár abban, hogy rendezett körülményeket biztosít a segélyszervezeteknek, hogy azok az úton lévőket segítsék. Az is elfogadható, hogy fizikai szükségleteiken kívül egyéb dolgokra is lehetőséget biztosítottak, például mobiltelefonok töltésére, Wi-Fi hálózatok használatára. Botka László tájékoztatott arról, hogy utasította a százszázalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági cégeket, tegyenek meg mindent ennek segítésére” – mondta Póda Jenő arról, hogy eddig az illegális bevándorlókat hogyan támogatta az MSZP-s városvezetés. Arról azonban, hogy ez mennyibe került, senki nem tudott, habár a jogi és fizikai határzár életbe lépése után a migránsok száma lecsökkent, a pályaudvar melletti önkormányzati fabódé is bezárt - írta a lap.

Szerző

Nem kapnak pénzt a határvédő rendőrök Szegedtől

Publikálás dátuma
2015.10.01. 16:40
Katonák és rendőrök a magyar-horvát határnál. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Elutasította a baloldali városvezetés Póda Jenő képviselő javaslatát, nem jut pénz a Dunántúlon a határzár építésében részt vevő és a határt védő szegediek és családtagjaik kapcsolattartására. Eközben még mindig nem tudni, hogy mennyit költött az önkormányzat a migránsok segítésére - írja a szegedma.hu.

A legutóbbi közgyűlésen Póda Jenő, a KDNP városatyája javaslatot tett arra, hogy a határ védelmét erősítő szegedi lakosokat (zömében rendőröket, katonákat, büntetés-végrahajtásiakat, katasztrófavédőket, MÁV-osokat és Volán-sofőröket) támogatnia, segítenie kellene a városnak. A képviselő szerint egy erős gesztusra lenne szükség, fontos, hogy közelebb hozzuk őket az otthon maradt családtagjaikhoz, a szegediekhez: biztos hátországot tudhassanak a városban is maguk mögött. Az elképzelést végül a baloldal nem támogatta.

„Meglepetésemre nagyon merev elzárkózásba ütköztem, amelyet nem értettem. Hogyan lehet, hogy Szeged városa támogatja a migránsokat, de a hivatásukat lakhelyüktől távol ellátó szegedi illetőségű, magyar dolgozókat nem? Miért támogatta Székesfehérváron minden politikai oldal ezt az elképzelést, itt viszont miért csak mellébeszélést kaptunk válaszként? Mit mondunk annak a több száz embernek, akinek ez biztos, hogy hasznos lenne és nagyon jól is esne?” – tette fel a számára megválaszolatlan kérdéseket Póda Jenő.

Ellenérvként azt hozták fel, hogy Szegeden nincs is katonai helyőrség. „Ez igaz, de a hódmezővásárhelyi laktanyába buszokkal szállítják át a szegedi katonákat minden reggel!” – cáfolta meg Botka Lászlót Póda Jenő. „Hiányolták az előterjesztést, de csak a gondolatébresztés szándékával szólaltam fel, hiszen a következő ülésre közösen meg lehetne mindent tervezni. Előkerült egy gunyoros kezdeményezés, inkább hárítás, hogy a város által évente a rendőrségnek adott nyolcmillió forint mellé írjunk egy levelet a rendőr-főkapitánynak, hogy erre a célra használja fel az összeg felét, azonban, mint korábban is hangsúlyoztam, messze nemcsak a rendőrök érintettek!” – mondta a KDNP városatyája.

„Az elmúlt hónapokban egyre fokozódó migrációs nyomás helyeződött Szegedre és annak környékére. Teljesen természetes volt, hogy a városnak lépnie kellett, akár a hulladék-összegyűjtésben, akár abban, hogy rendezett körülményeket biztosít a segélyszervezeteknek, hogy azok az úton lévőket segítsék. Az is elfogadható, hogy fizikai szükségleteiken kívül egyéb dolgokra is lehetőséget biztosítottak, például mobiltelefonok töltésére, Wi-Fi hálózatok használatára. Botka László tájékoztatott arról, hogy utasította a százszázalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági cégeket, tegyenek meg mindent ennek segítésére” – mondta Póda Jenő arról, hogy eddig az illegális bevándorlókat hogyan támogatta az MSZP-s városvezetés. Arról azonban, hogy ez mennyibe került, senki nem tudott, habár a jogi és fizikai határzár életbe lépése után a migránsok száma lecsökkent, a pályaudvar melletti önkormányzati fabódé is bezárt - írta a lap.

Szerző