Pontosan két esztendeje az Alkotmánybíróság elutasította a szerencsejáték törvény nyerőgépek betiltását elrendelő pontjainak megsemmisítésére irányuló kérelmet - emlékeztetett lapunk érdeklődésére Schreiber István. A Magyar Szerencsejáték Szövetség egykori elnöke éppen ennek az ügynek kapcsán mondott le. Mint ismeretes, a kormány 2012. október elsején döntött a pénznyerő automaták működtetésének szinte teljes tilalmáról. Az Országgyűlés másnap el is fogadta a törvénymódosítást, amellyel megtiltották a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését.
Ettől kezdve pénznyerő gépeket csak a koncessziós joggal rendelkező, hagyományos játékkaszinóban lehetett működtetni, vagyis a korábban kiadott működési engedélyek a törvény kihirdetését követő napon hatályukat vesztették. Így nem csoda, hogy a szóban forgó cégek arra hivatkozva, hogy az üzemeltetési jog megvonása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében jegyzőkönyv első bekezdésében foglalt jogot, amely a tulajdon védelméről szól az EJEB-hez fordultak. Érvelésük szerint az intézkedés jogtalan beavatkozást jelentett a panaszosok jogaiba, és az érintetteknek nem volt lehetőségük az intézkedés elleni jogi lépések megtételére.
A strasbourgi ítélkező testület ezzel szemben azt állapította meg, hogy a panaszosok nem merítették ki az összes hazai jogorvoslati lehetőséget, márpedig az EJEB-hez csak akkor lehet fordulni, ha minden hazai jogorvoslati próbálkozás eredménytelenül zárult.
Az EJEB emlékeztetett arra, hogy néhány panaszos vállalkozás kártérítési keresetet nyújtott be a magyar állammal szemben üzleti veszteségeinek megtérítése érdekében, és ez az eljárás még függőben van. Strasbourgi megítélés szerint ilyen keresetindítási lehetőség a többi érintett számára is fennáll. Schreiber István értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy az EJEB Magyarországot ebben a tekintetben jogállamnak tekinti, mert reménykedni lehet abban, hogy igazságos ítéletek születnek, ezért további kártérítési perindítások várhatók, illetve a korábban felfüggesztettek folytathatóak. Mindez azt követően történt, hogy az Európai Unió Bírósága ezt megelőzően jogszerűtlennek minősítette a magyar kormány eljárását, ebben a helyzetben az EJEB ítélete okafogyottá vált.
Ma már nevetségesnek hangzik, hogy Lázár János, aki 2012-ben a Miniszterelnökséget vezető államtitkár volt, a pénznyerő játékautomaták üzemeltetői jogának felfüggesztését azzal indokolta, hogy a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket, másrészt „súlyos nemzetbiztonsági kockázatok” is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban. Ez az érvelés bukott meg Brüsszelben és Strasbourgban egyaránt.
Az Együtt tűrhetetlennek tartja, hogy a kaszinótörvényt csak azért írta át a Fidesz, hogy oligarcháik, Andy Vajna és Szima Gábor megtömhessék a zsebüket. Andy Vajna ráadásul bizonyítottan offshore-ba viszi a nyereségét - írtra párt közleményében.
Mindkettejüket a kormányzat strómanjának tekinti Schreiber István annak kapcsán is, hogy tegnap lépett hatályba az online kaszinójáték szervezésére vonatkozó új jogszabályok. Eszerint online kaszinójátékot csak Magyarországon lévő játékkaszinó üzemeltetési jogosultja szervezhet, vagyis a Vajna és Szima. Ők azok, akiknek a bevételét nem ellenőrzi on-line kasszához hasonló készülék, hanem az önbevallás módjával élhetnek. Koncessziós díjat nem kell fizetniük, vagyis hétmilliárd forintos adókedvezményt kaphatnak, ami piacgazdaságban megengedhetetlen - fűzte hozzá Schreiber István.