A 2010-es önkormányzati választás másnapján, október 4-én, hétfőn délben szakadt át a MAL Zrt. ajkai iszaptározójának gátja, maró, és mérgező áradattal öntve el az útjában fekvő településeket – Kolontárt, Devecsert, és Somlóvásárhelyt. Egymillió köbméternyi iszap körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét a településeken és a termőföldeken. Ezzel felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozott. A katasztrófa következtében összesen tíz ember halt meg, a sérültek száma több, mint 150 volt.
Bár a mentésről, az abban helytállókról ma is mindenki elismeréssel emlékezik meg, a kármentesítés, és a helyreállítás azonban igen súlyos kritikákat kapott, és kap ma is. Számos kérdésre öt év elteltével sincsen válasz. Egyebek mellett – vagy talán legfőképpen – arra, hogy hogyan hasznosult a példátlan összefogással, egyéni adakozásból befolyt 2-3,5 milliárd forintra közöttire becsült adomány.
Amint annak idején a Népszava is több helyszíni riportban beszámolt, a két „nagy károsult”, Kolontár és Devecser vezetése eltérően kezelte a helyreállítást. Míg előbbiben sokkal gördülékenyebben, és humánusabban kezelték az emberi tragédiákat, utóbbiban egészen botrányos esetekről is beszámolt a sajtó. A katasztrófát követően a kormánypolitika is rátelepedett a történtekre, ami hosszú távon semmiképp sem használt az ügynek. A kárfelmérések anomáliái, a Bakondi György katasztrófavédelmi vezető által irányított „törzs” működése sok szomorúságot, emberi tragédiát is okozott. A katasztrófavédők – ahogyan a vörösiszap maradékával hónapokig erő felett küzdők mondták – fényes bakancsú emberei valóságos megszálló hadseregként irányították a helyi életet. Arról is cikkezett a sajtó, hogy a hatalmas méretű segélyosztásban fontos szerepet kapott helyi plébánost – valószínűleg a számtalan panasz, vádaskodás miatt - hirtelen elhelyezték Devecserből.
Emlékezetes az is, hogy a károsultak a kárpótlásként kapott összegeket például csak egyetlen kijelölt bútorboltban vásárolhatták le, véleményük szerint erősen eltúlzott árakon.
Elkészült időközben a két településen két lakópark is. Kolontáron a falusi élethez nélkülözhetetlen melléképületekkel, Devecserben anélkül. Lett viszont gigantikus emlékpark, százmilliós beruházásból. Épült FIFA-kompatibilisnak szánt új focipálya is, melyet a Torna patak az első áradáskor elöntött.
A felsoroltaknak is betudható, hogy a fideszes polgármester, Toldi Tamás is belebukott a helyreállításba: 2010-ben jobbikos vetélytársa fölényesen verte meg. Ferenczi Gábor jelenlegi polgármester nemrégiben azt panaszolta a Népszavának, hogy az új lakóparkban a házak 40 százaléka kivitelezési hibák sorával épült meg. Az előző városvezetés azonban nem tett semmit, így tavaly nyáron lejárt a garancia. A korábbi városvezető és a kormányzat közben megfeledkezett arról is, hogy Devecserről öt éve nem készült új térkép. Ma is azzal „dolgoznak”, amin a rég elbontott házak, megszűnt, átalakult utcák szerepelnek. Ez most 25 millió forintjába kerülne a városnak, ha lenne rá forrása.
Eközben néhány hete jogerősen is megítélték a kártérítést annak az öttagú családnak, melynek tagjai a katasztrófában sebesültek meg. Összesen 12 millió forintot kaptak, mert sérült a testi épséghez, az emberi méltósághoz és az egészséges környezethez fűződő joguk. Több sorstársuk is kapott már kártérítést, és számos ügy van még folyamatban.
Szeptember végéig harminchárman kaptak összesen 91,5 millió forintos kártérítést abból a 400 millió forintos keretből, amelyet februárban különített el a kormány erre a célra. Eddig hatvanan fordultak a hivatalhoz és negyvenkilenc esetben született olyan határozat, amely megállapította a kérelmező jogosultságát.
Ezekben a napokban is folytatódik a tragédiát okozó MAL vezetői és társaik ellen indult büntetőper tárgyalása. Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás során három terhelt teljes vagyona került zár alá - 18 ingatlan, illetve 25 bankszámla.
A vádhatóság továbbra is a per mind a tizenöt vádlottjával szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza. A vádlottak között van a Mal Zrt. vezérigazgatója, a műszaki és a kereskedelmi igazgató, az üzemvezető, a környezetvédelmi felelős és a diszpécser.
Vasárnap este Devecserben – már hagyományosan – fáklyás felvonulással és gyászmisével emlékeznek a tragédia ötödik évfordulójára, majd mécseseket gyújtanak az áldozatok emlékére.
Emlékezés
- Kollányi Péter Memento című fotóalbumának képeiből nyílik kiállítás Budapesten a Capa Központban. A tárlat október 2-21-ig látogatható.
- A vörös ár - A vörösiszap-katasztrófa 5. évfordulója című dokumentumfilmet vetíti a Duna Tv. Az alkotók azt szeretnék láttatni, hogyan fogott össze a katasztrófában az érintett közösség, a társadalom, a hivatásos vonal - katasztrófavédelem, mentők, tűzoltók, honvédek - és a civilek
- Október 5-én konferenciát rendez a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Magyar Tudományos Akadémia és a Honvédelmi Minisztérium Budapesten, az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában. A konferencia több szempontból tárgyalja a katasztrófa következményeit. A természeti környezetről szóló egységben szó esik majd a vörösiszapról, az anyag tulajdonságairól, tárolásáról és hasznosításáról, a katasztrófa talajtani hatásairól, a levegőtisztaságról, a felszíni és felszín alatti vizek védelméről. Az emberi környezetet fókuszba állító konferenciarészben terítékre kerülnek a rendvédelmi tapasztalatok, a pszichoszociális ellátás és utógondozás, illetve a katasztrófa utáni egészségügyi kutatások kérdése, a katasztrófavédelem és a honvédség tevékenysége éppúgy, mint az akkor nagy jelentőséget kapott kríziskommunikáció.
EP delegáció Kolontáron
Az öt évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa áldozataira emlékezett az Európai Parlament (EP) delegációja pénteken Kolontáron.
Ulrike Lunacek, az EP alelnöke
Az európai gyakorlat szerint a károkozó cég fizet, és ennek az elvnek a megerősítésére van szükség Magyarországon is. Jelenleg arra a kérdésre keresi a választ, milyen jogszabályi változás történt Magyarországon annak érdekében, hogy a károkozó cég vállalja ilyen esetben a felelősséget.
Jávor Benedek, az EP képviselő
A legfontosabb teendő a károkozó pénzügyi felelősségét megteremtő jogi szabályozás megalapozása. Olyan európai szintű jogi szabályozásra van szükség, amely a károkozó felelősségét állapítja meg.
A katasztrófa előzményei között említett a tervezési, üzemeltetési hiányosságokat, a hatósági felügyelet nem megfelelő voltát. Jelenleg nincsen olyan szabályozás, amely a károkozót rákényszerítené arra, hogy ilyen esetben anyagilag helytálljon. Ezért az EP környezetvédelmi bizottságában más képviselőkkel együtt kezdeményezték, hogy a jövő héten plenáris ülésen vitassák meg Strasbourgban, miként értékelik a katasztrófa következményeit és mit kívánnak tenni a hasonló események megelőzése érdekében, valamint ezzel kapcsolatban egy konferenciát is szerveznek - jelezte Jávor Benedek.
