Egyre több az államtitkár - Kinevezésekkel jutalmaz a Fidesz?

Már 203 államtitkár, helyettes államtitkár és miniszteri biztos dolgozik a kabinetben. A biztosok száma évről évre növekszik: gyakran ezzel a stallummal díjazzák a politikai hűséget, olyannyira, hogy a Fidesz nemrég még a fizetési plafonjukat is eltörölte - írja a Népszabadság.

A lap felidézi, hogy Lázár János szándéka ellenére 524 ezer forinttal vágott meg 18 fideszes képviselőt, amikor aláírta, hogy a frissen kinevezett, a megyei uniós pénzeket felügyelő miniszteri biztosoknak nem jár dupla fizetés, ingyen dolgoznak. Az utasítást megfogalmazó hivatalnokok azonban elfeledkeztek a parlamenti képviselők díjazását rögzítő törvény szigoráról, a jogszabály szerint ugyanis függetlenül attól, hogy pénzért dolgozik-e vagy sem, ha egy honatya pluszmunkát vállal egy minisztériumban, akkor automatikusan 70 százalékkal csökken a parlamenti tiszteletdíja.

Kijavították a hibát

A Miniszterelnökség persze pár napon belül kijavította az okmányt, a tárca közlése szerint havonta utalják azt az összeget, amivel csökkent a képviselői díjuk.

Egyre több az államtitkár

A júniusi tömeges kinevezés tovább duzzasztotta a miniszteri biztosok létszámát, jelenleg 51-en dolgoznak a tárcáknál. Ez is azt mutatja, hogy a bürokráciacsökkentés szándékával 2010-ben kialakított csúcsminisztériumi rendszer nem ért célt. Öt éve elmondhatták ugyan, hogy a második Orbán-kabinetben feleannyi miniszter van, mint Bajnai Gordon kormányában, az államtitkárok és helyetteseik szintjén viszont megindult a burjánzás.

Prémiumot is kaphatnak

Jelenleg 51 államtitkári és 101 helyettes államtitkári poszt van. Ráadásul a miniszteri biztos is egyfajta helyettes államtitkár. Ha a főnökük úgy dönt, ők is 748 ezret keresnek, használhatnak szolgálati kocsit, lehet titkárságuk. Sőt akár 30 százalékos prémiumot is kaphatnak, ha a miniszter elégedett a munkájukkal.

236 millióba kerülhetnek

A Népszabadság számításai szerint a biztosok díjazása idén 236 milliót emészt fel, amiben benne sincs a prémium, a benzinpénz vagy a titkárok fizetése. A Miniszterelnökség egy ellenzéki képviselő kérdésére januárban elárulta, kiket premizáltak: Grezsa István biztosról például kiderült, hogy 972 ezret keres.

2014-ben végre önmérsékletet gyakorolt a kormány: törvénybe foglalta, hogy a miniszteri biztosok maximum 748 ezret kaphatnak. De ez sem tartott sokáig: a kormánypárti többség júliusban kitörölte a jogszabályból a „legfeljebb” szót - idézte fel a lap.

Szerző

Gyurcsány "fenyegette" Orbánt - Répássy visszaszólt

Publikálás dátuma
2015.10.03. 13:21
FOTÓ: Népszava
Az Igazságügyi Minisztérium a leghatározottabban visszautasítja a volt miniszterelnök igazságszolgáltatásnak címzett fenyegetését - mondta Répássy Róbert, a tárca államtitkára szombaton Gyurcsány Ferenc pénteki sajtótájékoztatóján a Sukoró-ügyben elhangzott szavaira reagálva, amikor a volt kormányfő durván beszólt Orbánnak, mondván, hogy ne számítson nyugodt nyugdíjas évekre, a hatalom bukása utána ugyanis a vádlókból vádlottak lesznek.

Törvénytelenül működnek

Gyurcsány Ferenc szerint a Sukoró-ügyben szerdán hozott ítéletek azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás egy része törvénytelenül, politikai elvárásoknak eleget téve működik. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a diktatúrákra jellemző súlyos bűncselekménynek nevezte, hogy a hatalom a bíróságot felhasználva bebörtönzi ellenfeleit.

Orbán ne számítson nyugodt nyugdíjas évekre

Gyurcsány Ferenc a történtek miatt azt mondta, szót kíván emelni a magyar köztársaságért, amelyet szerinte "Orbán Viktor, Polt Péter, Kovacsics Gábor eljáró ügyész, Handó Tünde és az ítélkező bíró, Somogyváriné Csendes Mária megbecstelenített", az említetteknek azt üzente, "ne számítsanak nyugodt nyugdíjas évekre", mert tettük nem fog következmények nélkül maradni, a hatalom bukását követően "kinyitjuk az aktákat és akkor a mai vádlókból vádlottak lesznek" és tisztességes eljárásban bizonyítják majd bűnösségüket.     

Répássy Róbert hangsúlyozta, a tárca tűrhetetlennek, elfogadhatatlannak tarja, hogy egy hivatalban lévő politikus, volt miniszterelnök durva fenyegetést intézzen az eljáró ügyészek, bírák ellen.

Répássy visszaszólt

Az államtitkár szerint Gyurcsány Ferenc szavai az 1947-es rákosista politikusok megnyilatkozásaival csengenek egybe, akkor volt utoljára ilyen durva fenyegetés folyamatban lévő büntető ügyekben politikus részéről. Különösen súlyosbítja Gyurcsány Ferenc durva fenyegetéseit, hogy az eljárásnak nemcsak kívülálló szemlélője, hanem maga is érintettje volt a büntető eljárásban, hiszen ebben az ügyben függesztették fel a mentelmi jogát, az más kérdés, hogy az ügyészség később úgy döntött, nem emel ellene vádat - tette hozzá Répássy Róbert. Megjegyezte, a volt miniszterelnök a fenyegetéssel a másodfokú döntést kívánja befolyásolni. 

A baloldali politikusoknak csak az a bíró a független, aki felmenti őket - jegyezte meg az államtitkár. Ilyen esetekben a kormányoldalról nem soha nem hangzott el rosszallás, vagy bármilyen kommentár, holott az elmúlt években nemegyszer előfordult, hogy volt szocialista politikus bíróság elé állt, és felmentő ítélet született - jegyezte meg az államtitkár.

Szerző
Frissítve: 2015.10.03. 15:59

Eldőlt: jön a repülőtéri gyorsvasút Budapesten

Publikálás dátuma
2015.10.03. 13:02
Illusztráció: Thinkstock
Jelentős vasúti beruházások várhatók a mostani uniós pénzügyi ciklusban -  mondta a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztési (NIF) Zrt. vasútfejlesztési igazgatója a Magyar Hírlapnak. Az interjúból az is kiderült, hogy lehetőség lesz a repülőtéri gyorsvasút kialakítására is.

Mosóczi szerint olyan irányokba is megindulhat a vasúti forgalom, amelyeket még a trianoni döntés vágott el, emellett a déli országrészben a vasúti pályát használó villamoshálózat épül.

Mosóczi László a repülőtéri vasútról szólva azt mondta, annak akkor van értelme, ha a hálózatba illesztik, tehát nem csak oda-vissza közlekednek a vonatok valamelyik budapesti pályaudvarról. A NIF ősszel írja ki a megvalósíthatósági tanulmány és az engedélyeztetési tervek elkészítésére a közbeszerzési eljárást.

2014-2020 között 1075 milliárd forint értékű támogatás jut a kötött pályás közlekedésre, legalábbis ennyi pénzre pályázhat Magyarország, ebből csaknem 200 milliárd forintot a főváros a kötött pályás infrastruktúra megújítására fordíthat - mondta el a lapnak az igazgató.

Szerző