Beállt az M1-es a tömeges igazoltatások miatt

Ismét ellenőrzik az autósokat az osztrák hatóságok a hegyeshalom-nickelsdorfi határátkelési pontnál, az M1-es autópályán emiatt torlódás alakult ki - hangzott el a köztévén szombat délután.

A tudósítás szerint a személyautókat és a furgonokat is ellenőrzik, utóbbiakat félreállítják és a rakterüket is átvizsgálják. A beszámolóból kiderült, hogy 3-4 hete nem volt ilyen szigorú határellenőrzés, az utóbbi időben csak szúrópróbaszerűen igazoltattak. Alig negyed óra alatt több kilométeres torlódás alakult ki az autópálya Ausztria felé vezető oldalán - ismertették.

Szerző

Orbán nem siette el a kinevezést - Meddig duzzad a Fidesz hatalma?

Publikálás dátuma
2015.10.03. 17:36
Illusztráció: Molnár Ádám
Ónodi-Szűcs Zoltán, az állami egészségügyi ellátórendszer fenntartásáért felelős intézet (ÁEEK) jelenlegi főigazgatója lesz az új egészségügyi államtitkár – tudta meg a kormánypárti Magyar Idők, miután Orbán tegnap bejelentette, péntek estig eldől, kit neveznek ki Zombor Gábor volt egészségügyi államtitkár utódjának. A Népszabadság arról írt, hogy míg öt éve a kormánypárt elmondhatta, hogy a második Orbán-kabinetben feleannyi miniszter van, mint Bajnai kormányában, az államtitkárok és helyetteseik szintjén azonban megindult a burjánzás. A lap szerint egyre több a miniszteri biztos is, a Fidesz ugyanis így díjazza a politikai hűséget, olyannyira, hogy a kormánypárt nemrég még a fizetési plafonjukat is eltörölte.

A Magyar Idők szombat délelőtt közölte, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán lesz az új egészségügyi államtitkár, aki jelenleg is tanul: a Corvinus Egyetem PhD-hallgatója. Amikor 1991-ben elvégezte az általános orvoskart, profi kosárlabdázó volt, egészen 1995-ig, és egy egészségügyi informatikai cégnél vállalt munkát. 2003-ban nevezték ki a debreceni Városi Egészségügyi Szolgálat élére, amelynek átalakítását követően 2004 októberétől a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. és VESZ Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója volt.

2006-tól a debreceni Kenézy Kórház főigazgatójaként dolgozott, levezényelte az intézmény gazdasági társasággá alakítását, majd a Kenézy Kórház Zrt. vezérigazgatója, később a debreceni Egészségügyi Holding Zrt. igazgatóságának elnöke lett. 2012 februárjától a központosított kórházakat fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Észak-Alföldi régiójának területi igazgatója volt.

2014 október 1-jétől, nem sokkal Zombor Gábor érkezését követően bízták meg a GYEMSZI főigazgatói feladatainak ellátásával. Az intézmény azóta az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nevet viseli.

Orbán nem siette el

Szeptember 1-től nincs államtitkár a magyar egészségügy élén. Szakmai fórumokon, konferenciákon azóta sokszor elhangzott: Orbán nem siet új vezetőt találni, mert politikailag nem nyer és nem is veszít vele, ha valaki kézbe veszi az ágazat irányítását. A miniszterelnök szokásos péntek reggeli közrádiós interjújában azt ígérte, végre pontot tesznek az ügy végére és mire lemegy a nap, Balog Zoltán miniszterrel együtt kihúznak a cilinderből egy nevet. Megszokott egyes szám első személyben fogalmazott döntéseivel szemben most még hárította is a kiválasztás felelősségét, mondván, majd áttekintik a miniszterrel a helyzetet, akinek nyilván vannak jelöltjei a posztra.

Csak ne legyen balhé az egészségügyben

Korábban írtuk: a hetek óta tartó találgatások tucatnyi nevet hoztak felszínre, de ha a sajtó megszellőztette a terveket, másnapra biztosan süllyesztőbe kerültek vagy ügyes húzásokkal kimanőverezték magukat a listáról. Állítólag többen ahhoz kötötték az államtitkári pozíció vállalását, hogy Orbán adjon személyes garanciát az ágazat forrásainak bővítésére, de az ígéretet nem kapták meg. A szakmai hozzáértés helyett a kormányfő fontosabb szempontnak tartotta a hírek szerint, hogy olyan valaki kerüljön az ágazat élére, aki képes lesz megfékezni, elsimítani az elégedetlen hangokat, tiltakozásokat. Állítólag ezért gondolkodtak Sélleiné Márki Máriában, az OEP főigazgatójában vagy Pozsgay Csillában, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) vezetőjében, de a hölgyek is elvéreztek a castingon. Ugyanilyen hamar kihullott a rostán a Fidesz-frakció két egészségpolitikusa: Pesti Imre egykori kormánymegbízott és a soproni kórház vezetését képviselőségre cserélő Molnár Ágnes is. Sokáig zöld lámpa villogott Cserháti Péter rehabilitációs szakellátás fejlesztésért felelős miniszteri biztos neve mellett, de ő állítólag jobban szeret dolgozni, mint dolgoztatni – őt is kihúztuk a listáról.

Duzzad a Fidesz hatalma

A Népszabadság közben arról írt, hogy már 203 államtitkár, helyettes államtitkár és miniszteri biztos dolgozik a kabinetben. A biztosok száma évről évre növekszik: gyakran ezzel a stallummal díjazzák a politikai hűséget. A júniusi tömeges kinevezés tovább duzzasztotta a miniszteri biztosok létszámát, jelenleg 51-en dolgoznak a tárcáknál. Ez is azt mutatja, hogy a bürokráciacsökkentés szándékával 2010-ben kialakított csúcsminisztériumi rendszer nem ért célt. Öt éve elmondhatták ugyan, hogy a második Orbán-kabinetben feleannyi miniszter van, mint Bajnai Gordon kormányában, az államtitkárok és helyetteseik szintjén viszont megindult a burjánzás.

Eltörölték a fizetési plafont

A lap azt írja, hogy a Fidesz nemrég még a kinevezettek fizetési plafonját is eltörölte. Felidézik, hogy Lázár János szándéka ellenére 524 ezer forinttal vágott meg 18 fideszes képviselőt, amikor aláírta, hogy a frissen kinevezett, a megyei uniós pénzeket felügyelő miniszteri biztosoknak nem jár dupla fizetés, ingyen dolgoznak. Az utasítást megfogalmazó hivatalnokok azonban elfeledkeztek a parlamenti képviselők díjazását rögzítő törvény szigoráról, a jogszabály szerint ugyanis függetlenül attól, hogy pénzért dolgozik-e vagy sem, ha egy honatya pluszmunkát vállal egy minisztériumban, akkor automatikusan 70 százalékkal csökken a parlamenti tiszteletdíja. A Miniszterelnökség persze pár napon belül kijavította az okmányt, a tárca közlése szerint havonta utalják azt az összeget, amivel csökkent a képviselői díjuk.

A lap számításai szerint a biztosok díjazása idén 236 milliót emészt fel, amiben benne sincs a prémium, a benzinpénz vagy a titkárok fizetése. A Miniszterelnökség egy ellenzéki képviselő kérdésére januárban elárulta, kiket premizáltak: Grezsa István biztosról például kiderült, hogy 972 ezret keres.

Orbán mindig is szeretett volna kabinetirodát

Ahhoz, hogy a kormány jól működjön, nagyobb segítségre van szüksége. Ezzel magyarázta Orbán Viktor a Miniszterelnöki Kabinetiroda felállítását a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában. Úgy fogalmazott: “mindig is ezt szerettem volna, csak nem tudtam végrehajtani”. Az időzítésről hozzátette, a tavalyi parlamenti választás megnyerése után azért nem tudták “kiemelni” Rogán Antalt a Fidesz-frakció éléről, mert a ciklus elején nagyon fontos a képviselőcsoport egysége. Most azonban úgy érezte, stabil a gazdaság, lehet frakcióvezetőt váltani, és így megkaphatja azt a segítséget, amelyre a kormányzati munkán belül szüksége van.

A DK nekiment a Rogán-minisztériumnak
A DK szerint a jelenlegi a valaha volt legkorruptabb magyar kormány, amely képtelen kiszámíthatóan és fenntarthatóan irányítani az országot, Orbán Viktor kormányfő pedig ezt az új "propagandaminisztériumból" irányított hazugságokkal próbálja takargatni. 
A DK szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal munkaköri leírására alkalmazható Joseph Goebbels azon írása, amelyben a náci politikus összefoglalta, hogy a hazugságok kellő számú ismétlésével miként verhetők át az emberek, amivel lényegében Adolf Hitler volt propagandaminiszterének tárcájához hasonlította a Miniszterelnöki Kabinetirodát.

Szerző
Frissítve: 2015.10.03. 21:10

Orbán nem siette el a kinevezést - Meddig duzzad a Fidesz hatalma?

Publikálás dátuma
2015.10.03. 17:36
Illusztráció: Molnár Ádám
Ónodi-Szűcs Zoltán, az állami egészségügyi ellátórendszer fenntartásáért felelős intézet (ÁEEK) jelenlegi főigazgatója lesz az új egészségügyi államtitkár – tudta meg a kormánypárti Magyar Idők, miután Orbán tegnap bejelentette, péntek estig eldől, kit neveznek ki Zombor Gábor volt egészségügyi államtitkár utódjának. A Népszabadság arról írt, hogy míg öt éve a kormánypárt elmondhatta, hogy a második Orbán-kabinetben feleannyi miniszter van, mint Bajnai kormányában, az államtitkárok és helyetteseik szintjén azonban megindult a burjánzás. A lap szerint egyre több a miniszteri biztos is, a Fidesz ugyanis így díjazza a politikai hűséget, olyannyira, hogy a kormánypárt nemrég még a fizetési plafonjukat is eltörölte.

A Magyar Idők szombat délelőtt közölte, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán lesz az új egészségügyi államtitkár, aki jelenleg is tanul: a Corvinus Egyetem PhD-hallgatója. Amikor 1991-ben elvégezte az általános orvoskart, profi kosárlabdázó volt, egészen 1995-ig, és egy egészségügyi informatikai cégnél vállalt munkát. 2003-ban nevezték ki a debreceni Városi Egészségügyi Szolgálat élére, amelynek átalakítását követően 2004 októberétől a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. és VESZ Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója volt.

2006-tól a debreceni Kenézy Kórház főigazgatójaként dolgozott, levezényelte az intézmény gazdasági társasággá alakítását, majd a Kenézy Kórház Zrt. vezérigazgatója, később a debreceni Egészségügyi Holding Zrt. igazgatóságának elnöke lett. 2012 februárjától a központosított kórházakat fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Észak-Alföldi régiójának területi igazgatója volt.

2014 október 1-jétől, nem sokkal Zombor Gábor érkezését követően bízták meg a GYEMSZI főigazgatói feladatainak ellátásával. Az intézmény azóta az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nevet viseli.

Orbán nem siette el

Szeptember 1-től nincs államtitkár a magyar egészségügy élén. Szakmai fórumokon, konferenciákon azóta sokszor elhangzott: Orbán nem siet új vezetőt találni, mert politikailag nem nyer és nem is veszít vele, ha valaki kézbe veszi az ágazat irányítását. A miniszterelnök szokásos péntek reggeli közrádiós interjújában azt ígérte, végre pontot tesznek az ügy végére és mire lemegy a nap, Balog Zoltán miniszterrel együtt kihúznak a cilinderből egy nevet. Megszokott egyes szám első személyben fogalmazott döntéseivel szemben most még hárította is a kiválasztás felelősségét, mondván, majd áttekintik a miniszterrel a helyzetet, akinek nyilván vannak jelöltjei a posztra.

Csak ne legyen balhé az egészségügyben

Korábban írtuk: a hetek óta tartó találgatások tucatnyi nevet hoztak felszínre, de ha a sajtó megszellőztette a terveket, másnapra biztosan süllyesztőbe kerültek vagy ügyes húzásokkal kimanőverezték magukat a listáról. Állítólag többen ahhoz kötötték az államtitkári pozíció vállalását, hogy Orbán adjon személyes garanciát az ágazat forrásainak bővítésére, de az ígéretet nem kapták meg. A szakmai hozzáértés helyett a kormányfő fontosabb szempontnak tartotta a hírek szerint, hogy olyan valaki kerüljön az ágazat élére, aki képes lesz megfékezni, elsimítani az elégedetlen hangokat, tiltakozásokat. Állítólag ezért gondolkodtak Sélleiné Márki Máriában, az OEP főigazgatójában vagy Pozsgay Csillában, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) vezetőjében, de a hölgyek is elvéreztek a castingon. Ugyanilyen hamar kihullott a rostán a Fidesz-frakció két egészségpolitikusa: Pesti Imre egykori kormánymegbízott és a soproni kórház vezetését képviselőségre cserélő Molnár Ágnes is. Sokáig zöld lámpa villogott Cserháti Péter rehabilitációs szakellátás fejlesztésért felelős miniszteri biztos neve mellett, de ő állítólag jobban szeret dolgozni, mint dolgoztatni – őt is kihúztuk a listáról.

Duzzad a Fidesz hatalma

A Népszabadság közben arról írt, hogy már 203 államtitkár, helyettes államtitkár és miniszteri biztos dolgozik a kabinetben. A biztosok száma évről évre növekszik: gyakran ezzel a stallummal díjazzák a politikai hűséget. A júniusi tömeges kinevezés tovább duzzasztotta a miniszteri biztosok létszámát, jelenleg 51-en dolgoznak a tárcáknál. Ez is azt mutatja, hogy a bürokráciacsökkentés szándékával 2010-ben kialakított csúcsminisztériumi rendszer nem ért célt. Öt éve elmondhatták ugyan, hogy a második Orbán-kabinetben feleannyi miniszter van, mint Bajnai Gordon kormányában, az államtitkárok és helyetteseik szintjén viszont megindult a burjánzás.

Eltörölték a fizetési plafont

A lap azt írja, hogy a Fidesz nemrég még a kinevezettek fizetési plafonját is eltörölte. Felidézik, hogy Lázár János szándéka ellenére 524 ezer forinttal vágott meg 18 fideszes képviselőt, amikor aláírta, hogy a frissen kinevezett, a megyei uniós pénzeket felügyelő miniszteri biztosoknak nem jár dupla fizetés, ingyen dolgoznak. Az utasítást megfogalmazó hivatalnokok azonban elfeledkeztek a parlamenti képviselők díjazását rögzítő törvény szigoráról, a jogszabály szerint ugyanis függetlenül attól, hogy pénzért dolgozik-e vagy sem, ha egy honatya pluszmunkát vállal egy minisztériumban, akkor automatikusan 70 százalékkal csökken a parlamenti tiszteletdíja. A Miniszterelnökség persze pár napon belül kijavította az okmányt, a tárca közlése szerint havonta utalják azt az összeget, amivel csökkent a képviselői díjuk.

A lap számításai szerint a biztosok díjazása idén 236 milliót emészt fel, amiben benne sincs a prémium, a benzinpénz vagy a titkárok fizetése. A Miniszterelnökség egy ellenzéki képviselő kérdésére januárban elárulta, kiket premizáltak: Grezsa István biztosról például kiderült, hogy 972 ezret keres.

Orbán mindig is szeretett volna kabinetirodát

Ahhoz, hogy a kormány jól működjön, nagyobb segítségre van szüksége. Ezzel magyarázta Orbán Viktor a Miniszterelnöki Kabinetiroda felállítását a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában. Úgy fogalmazott: “mindig is ezt szerettem volna, csak nem tudtam végrehajtani”. Az időzítésről hozzátette, a tavalyi parlamenti választás megnyerése után azért nem tudták “kiemelni” Rogán Antalt a Fidesz-frakció éléről, mert a ciklus elején nagyon fontos a képviselőcsoport egysége. Most azonban úgy érezte, stabil a gazdaság, lehet frakcióvezetőt váltani, és így megkaphatja azt a segítséget, amelyre a kormányzati munkán belül szüksége van.

A DK nekiment a Rogán-minisztériumnak
A DK szerint a jelenlegi a valaha volt legkorruptabb magyar kormány, amely képtelen kiszámíthatóan és fenntarthatóan irányítani az országot, Orbán Viktor kormányfő pedig ezt az új "propagandaminisztériumból" irányított hazugságokkal próbálja takargatni. 
A DK szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal munkaköri leírására alkalmazható Joseph Goebbels azon írása, amelyben a náci politikus összefoglalta, hogy a hazugságok kellő számú ismétlésével miként verhetők át az emberek, amivel lényegében Adolf Hitler volt propagandaminiszterének tárcájához hasonlította a Miniszterelnöki Kabinetirodát.

Szerző
Frissítve: 2015.10.03. 21:10