A kormány nem finnyás, amikor tervekkel kell előállni egy terület szabályozásában, nyugodt szívvel árulja sajátjaként mások elképzeléseit. Különösen szembeötlő a plágium a menekültválság kezelésében. Nemrég Szent-Iványi István liberális külpolitikai szakértő, egykori külügyi államtitkár és szlovéniai nagykövet emlékeztetett rá a Népszavában, hogy Orbán Viktor nemzetközi fórumokon, így a legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozón is terjesztett hatpontos javaslatcsomagja nagyobbrészt az Európai Tanács egy áprilisi háttéranyagában fogalmazódott meg először. Azóta szakértők sora vitatja a lehetőségeket a színfalak mögött például arról, hogyan lehet a török, jordániai, libanoni menekülttáborokat jobban támogatni, hogy a menekültek ott maradjanak, és ne akarjanak a mostani tömegben Európa belsejébe vándorolni. A magyar miniszterelnök egyszerűen sajátjaként állította be a javaslatot, holott ő csak abban volt első, hogy magát fényezve kivitte azt a nyilvánosság elé.
Nem zavarja a forrás megnevezése akkor sem a kormányt, amikor a hazai szabályokat akarja megváltoztatni, ahogyan azt tette Balog Zoltán az egészségügyi törvény módosítására benyújtott múlt heti javaslatával. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának július 3-diki jegyzőkönyve arról tanúskodik ugyanis, hogy a menedékkérőket egészségügyi szűrővizsgálatra kötelező tervet Harangozó Tamás már akkor megfogalmazta, ám a bizottság kormánypárti többsége tudomást sem vett az elhangzottakról. A szocialista frakcióvezető-helyettes hozzászólásában arra figyelmeztetett, valós problémaként kell számolni vele, hogy az ideérkezők közegészségügyi veszélyt is jelenthetnek, amivel nem vagyunk tisztában. 2014-ben, amikor az idei menedékkérők töredéke lépte át déli határunkat, mindössze 6 százalékuk esett át valamilyen szűrővizsgálaton, a 94 százalék esetében nem tudjuk, milyen állapotban, netán milyen betegségekkel érkezett hazánkba – hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Harangozó már akkor bűnnek nevezte, hogy a közegészségügyi ellenőrzés feltételeit Magyarország nem biztosítja.
Három hónap alatt számtalan állami vezető próbálta tompítani a kérdés élét, mondván, nincs itt semmiféle járványveszély, mások azonban, mint a múlt heti tájékoztatóján Lázár János is, nagy veszéllyel riogattak. A kancelláriaminiszter tényként közölte, hogy az egészségügyi szűrésen átesett menekültek között rendszeresen találnak szifiliszes, Hepatitis B- és C-, illetve HIV fertőzött betegeket. Próbálták agyonhallgatni, de néha el-elhangzott az is, hogy a szűrések aránya még a tavalyi 6 százaléknál is rosszabb.
Harangozó Tamás ezzel kapcsolatos adatkérésére Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára úgy válaszolt, hogy év eleje és július vége között a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) 45 403 esetben kezdeményezte a menedékkérők szűrővizsgálatát, de az „ügyfelek a vizsgálatok elvégzését megelőzően elhagyják a befogadó állomást”, így mindössze 737 esetben történt meg a vizsgálat. Múlt hét közepéig 175 942 menedékjogi kérelmet regisztráltak a magyar menekültügyi hatóságok és további 100 ezerre teszik azok számát, akik regisztráció nélkül haladtak át az országon. Így, ha további néhány tucat szűrést elvégeztek is közben, az egészségügyi szűrésen átesett menekültek aránya minden bizonnyal nem éri el az 1 százalékot. Hogy ezen az arányon a válsághelyzetben kihirdethető kötelező szűrés mennyit lesz képes változtatni, azt nehéz megjósolni, hiszen ahhoz technikai és személyi feltételek is szükségesek lennének, másrészt a menekültek ezután is a lehető leggyorsabban el akarnak menni tőlünk. De azért jó, hogy röpke 3 hónap alatt sikerült megfogalmazni az egészségügyi törvény módosítását. Az ellenzék zárt körben elhangzott javaslataira meg úgysem emlékszik senki.
Végezetül érdemes azt is megjegyezni, hogy az ötletek lenyúlását a kormányzati munkamegosztásban érdemes a nagyobbik kormánypártra hagyni, mert katasztrofálisra sikeredett, amikor a KDNP próbálkozott ugyanezzel. A szocialista kormány ugyanis 2010-ben elfogadásra kész törvényjavaslatot hagyott hátra a bajba jutottakat megsegítő magáncsőd intézményének bevezetéséről. A kereszténydemokraták évekkel később elővették ugyan, de addig variáltak vele, míg sikerült úgy átalakítaniuk, hogy szeptember közepéig egyetlen család sem jelentkezett a rendszerbe.
Ónodi-Szűcs Zoltán, az állami egészségügyi ellátórendszer fenntartásáért felelős intézet (ÁEEK) jelenlegi főigazgatója lesz az új egészségügyi államtitkár – tudta meg a péntek késő estig elhúzódó kormányülés után szombat délelőtt a kormánypárti Magyar Idők.
Forrás: weborvos.hu
Ónod-Szűcs, amikor 1991-ben végezte el az általános orvoskart. Profi kosárlabdázó volt 1995-ig. Egy egészségügyi informatikai cégnél vállalt munkát. 2003-ban nevezték ki a debreceni Városi Egészségügyi Szolgálat élére, amelynek átalakítása után, 2004 októberétől a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. és VESZ Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója volt. 2006-tól a debreceni Kenézy Kórház főigazgatójaként dolgozott, levezényelte az intézmény gazdasági társasággá alakítását, majd a Kenézy Kórház Zrt. vezérigazgatója, később a debreceni Egészségügyi Holding Zrt. igazgatóságának elnöke lett. 2012 februárjától a központosított kórházakat fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Észak-Alföldi régiójának területi igazgatója volt. 2014 október 1-től, nem sokkal Zombor Gábor érkezését követően bízták meg a GYEMSZI főigazgatói feladatainak ellátásával. Az intézmény azóta az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nevet viseli. Az új államtitkár jelenleg is tanul: a Corvinus Egyetem PhD-hallgatója.