forint;MNB;

A jegybank a nyereségét felesleges alapítványokra herdálja el FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Rontaná a forintot az MNB?

Akár örülhetnénk is annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB), első féléves jelentése szerint 85 milliárd forintos nyereséget ért el, de ez kizárólag a gyenge forintnak köszönhető. Az MNB új felügyelő bizottság a gazdálkodással elégedett, s bár ígérete szerint a százmilliárd forintokkal létrehozott jegybanki alapítványok gazdálkodását tovább vizsgálják, a valódi tényfeltárásban azonban aligha bízhatunk.

A Matolcsy György által gyakran hangoztatott állásponttal szemben a jegybank gazdálkodásának nem az a célja, hogy nyereséget realizáljon, de ha ez megtörténik, mint a 2013 tavaszán lezajlott elnökváltást követően mindig, akkor azt be kell fizetnie a büdzsébe. Ellenkező esetben a költségvetés áll helyt a veszteségekért. Az, hogy a jegybank nyereségesen vagy veszteségesen gazdálkodik számos olyan külső tényezőtől függ, amelyre ráhatása nincs, ilyen például a forint árfolyamán alakulása, amely kihat a devizatartalékok értékére is.

Az első félévben a jegybank 85 milliárd forintos nyereséget ért el a gyengülő forinton, illetve a devizatartalékon, de a másutt elszenvedett veszteségek miatt a működési eredmény csak 36,2 milliárd forint volt. Ugyanakkor szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a Monetáris Tanács bár kitartó módon 1,35 százalékra vitte le júliusig a forint alapkamatát, ám ennek az euró/forint árfolyamára érdemi hatása nem volt, az ettől függetlenül alakult. A jegybank ugyan a nyár folyamán ígéretet tett arra, hogy megáll a kamatvágással, azonban a közeli napokban kirobbant Volkswagen-botrány hatása miatt megváltoztathatja álláspontját. Mivel az unortodox gazdaságpolitika az MNB feladatai közé sorolta a gazdasági növekedés támogatását, attól függetlenül, hogy a jegybank-törvényben ez nem szerepel, így az MNB valószínűleg újabb kamatvágásra szánhatja el magát. Pénzpiaci szakértők azonban kétségbe vonják, hogy ennek, beleértve a kivezetésre érett, sikertelen Növekedési Hitelprogram prolongálását is, bármiféle érdemi hatása lehet a gazdaság bővülésére.

A Papcsák Ferenc, egykori fideszes elszámoltatási biztos által vezetett, másfél éves késéssel felállt MNB felügyelő bizottság, amelynek egyetlen ellenzéki tagját, Nyikos Lászlót a Jobbik delegálta, a jegybank első féléves gazdálkodását rendben találta. Munkájukat az MNB által vásárolt ingatlanokkal kapcsolatos vizsgálattal, továbbá a Pallas Athéné alapítványok létrehozatalának körülményeire vonatkozó ellenőrzéssel folytatják. Sok illúziónk ezzel kapcsolatban azonban aligha lehet, hiszen Nyikos László a HVG-nek úgy nyilatkozott: "Nem akarok előrevetíteni semmit, de nem gondolom, hogy törvénytelenségre bukkannának, mert a jegybanktörvény gumiszabály, amiből bármi levezethető." Szakértők szerint Nyikos ebben téved, hiszem a magyar jegybanktörvény megfelel az Európai Unió tagállamai hasonló jogszabályainak. Pontosan körülírja azt MNB tevékenységi körét - az infláció elleni küzdelem, a pénzügyi stabilitás megőrzése, pénzkibocsátás - vagyis gumiszabálynak aligha mondható, és tartalma felett az Európai Központi Bank is őrködik. Az eredeti - az Orbán-kormány által kidolgozott - jogszabály ellen például több kifogással is élt, amit az Országgyűlés korrigált.

Fodor Gábor független képviselő olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amely megszüntette volna, hogy az államnak – tulajdonosként – semmiféle ellenőrzési lehetősége nincs az MNB tevékenysége fölött. Jelenleg ugyanis a számviteli, valamint az üzletvezetésről és a jegybank vagyoni helyzetéről szóló beszámolót az elnökből és az alelnökökből álló igazgatóság fogadja el, s az osztalékfizetésről is ez a testület dönt. Fodor Gábor javaslata szerint ezeket a feladatokat átvenné a tulajdonos, vagyis az azt képviselő – a költségvetés benyújtásáért is felelős – miniszter. Ugyancsak a tulajdonos dönthetne az eredmény felhasználásáról. S bár a jelenleg érvényben lévő törvény szövegéből is következik, Fodor Gábor erősítené, hogy alapítványi támogatásra, karitatív célokra csak a kiszabott bírságokból befolyó összeget lehetne felhasználni. Az Országgyűlés azonban még napirendre sem vette a javaslatot, mintegy szabad utat engedve az unortodoxiának.

Az unortodoxia oktatási központja

A jelek szerint a jövő júliustól egyetemként működő kecskeméti felsőoktatási intézmény lesz a Matolcsy-féle unortodox közgazdászképzés fellegvára. (Hacsak a Corvinus Egyetem nem vállal részt ebből a kétes hírű dicsőségből, ugyanis az MNB a budapesti alma mater támogatásába is beszállt, feltehetően úgy, hogy a saját szájuk íze szerint is folyjon ott oktatás.) Az MNB azzal a céllal hozta létre a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványt, hogy jelentős ingatlanfejlesztések segítségével a Kecskeméti Főiskolát közgazdasági karral egészítse ki. A megyei kórház régi épületét lebontották, és helyén épül meg mintegy 15 milliárd forintos fejlesztést valósítanak meg. Az alapítvány a területtel határos, használaton kívüli Szauna Hotelt is megvásárolta a várostól, ott diákotthon lesz egy éven belül.

A Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványnak legalább van köze a pénzügyekhez, a hatodik alapítványnak, a Pallas Athéné Domus lnnovationsnak azonban az égvilágon semmi. A kiürült, rózsadombi egykori MTA Központi Kémiai Kutatóintézet épületegyüttesé azzal a céllal vette meg az MNB-nek ez az alapítványa, hogy a start-up vállalkozások vállalkozóinak külföldi tapasztalatszerzéséhez , tudástranszferjéhez és tudásának elmélyítéséhez ,a képzési portfóliók és oktatási módszerek korszerűsítéséhez, valamint szakkönyvek, folyóiratok és más kiadványok megjelentetéséhez járuljon hozzá. Mindennek az ára 37 milliárd forint volt. Fodor Gábor független képviselő ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésére Matolcsy György MNB-elnök azt válaszolta, ez a közjót szolgálja. A valóság ezzel szemben az, hogy Matolcsy vízióját a töretlen gazdasági növekedést kellene támogatnia, amiben az MNB -nek nem osztottak szerepet.

Saját ötletek híján a kormány sorra tálalja önálló javaslatként azokat a terveket, amelyeket korábban nemzetközi szervezetekben vagy ellenzéki pártok műhelyeiben dolgoztak ki. Néhány hónapos kivárás után az emberi erőforrások minisztere a múlt héten azt a javaslatot nyújtotta be az egészségügyi törvény módosításaként, amelyet az egyik szocialista frakcióvezető-helyettes már július elején felvetett.