Tadzsita Takaaki és Arthur B. McDonald kulcsszerepet játszott a neutrínóoszcilláció felfedezésében, és ezáltal annak bizonyításában, hogy a neutrínóknak van tömegük - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.
A neutrínó - a részecskék világában nem jelentős gravitációt kivéve - csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erős kölcsönhatásban nem kimutatható. Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Ez a magyarázata annak, hogy a neutrínó közömbös az anyaggal szemben: egy fényév vastagságú ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át úgy, hogy még egy atommal sem ütközne. Az emberi testen is másodpercenként több ezermilliárd neutrínó halad át, ezek a természetben a legillékonyabb részecskék, ezért is emlegetik őket szellemrészecskeként.
A neutrínóoszcilláció kvantummechanikai jelenség, amely során a neutrínó három fajtája - az elektron-, a müon- és a tau-neutrínó - átalakul egymásba. Ez az átalakulás megköveteli, hogy a neutrínóknak legyen tömegük. A bizottság megítélése szerint a felfedezés megváltoztatta az anyag működéséről szóló ismereteket és alapvető fontosságúnak bizonyult a világegyetem felépítésének jobb megértésében. Kadzsita Takaaki az ezredforduló környékén ismertette a Super-Kamiokande detektorral tett felfedezést, hogy az atmoszférában keletkező neutrínók átalakulnak egymásba. Ezzel párhuzamosan az Arthur B. McDonald által vezetett kanadai tudóscsoport a Sadbury Neutrínóobszervatóriumban azt bizonyította, hogy a Napban születő neutrínók nem tűnnek el a Föld felé tartva, hanem ugyancsak átalakulnak.
A részecskefizika standard modellje - az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet - rendkívül sikeres volt, majd' húsz éve szinte minden kísérlet igazolta jóslatait. Az elmélet azonban megkövetelte, hogy a neutrínóknak ne legyen tömegük. A neutrínóoszcilláció felfedezése tehát azt is bizonyította, hogy a standard modell nem írja le teljesen a világegyetem működését. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (266,3 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta eddig 109 alkalommal ítélték oda 201 tudósnak, de a díjazottak száma 200, mert az amerikai John Bardeen - eddig egyedüliként - két alkalommal (1956, 1972) is megkapta a kitüntetést.
Arthur B.McDonald
A 62 éves kanadai Arthur B. McDonald a pasadenai Kaliforniai Műszaki Egyetemen szerezte PhD tudományos fokozatát 1969-ben. A Princeton Egyetem professzora volt 1982 és 1989 között. A kanadai Sudbury Neutrínóobszervatóriumban folytatott tudományos kutatásai erősítették meg a kvantummechanikai jelenséget. A felfedezésért 2007-ben Benjamin Franklin-medált kapott. Jelenleg a kingstoni Queen's Egyetem professzora.
Eddigi magyar díjazottak
Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".
Nádas és Krasznahorkai is esélyes lehet az irodalmi díjra
Nádas Pétert évek óta a Nobel-esélyesek között emlegetik, két évvel ezelőtt például volt olyan német lap, amely egyenesen az ő győzelmét jósolta. Akárhogy is, aki most Nádas Nobel-díjára fogad, annak a Ladbrokes huszonötszörös pénzt fizet – és nincs ez másként Krasznahorkai László esetében sem. Krasznahorkai nagyot futott idén a nemzetközi színtéren, hiszen májusban első magyar íróként megnyerte a Nemzetközi Man Booker Díjat. A latolgatási versenybe szintén beszálló Literary Saloon azonban néhány napja még arról írt, hogy valószínűleg jó pár évet kell még várni, míg a Sátántangó íróját igazi esélyesként emlegetik majd, hozzátéve azt is, hogy a göteborgi magyar díszvendégség sem feltétlenül az ő malmára hajtja idén a vizet. Mindenesetre már csak csütörtökig kell várni, délután egykor minden kiderül.
2014-ben a világítást forradalmasító találmány, a LED-lámpák feltalálói kapták a fizikai Nobel-díjat. A technológia nem csak tudományosan, de környezetvédelmi szempontból is jelentős: a kék LED-ek fényesek, keveset fogyasztanak, minden lényeges szempontból maguk mögé utasítják a hagyományos izzókat és a fénycsöveket. Korábban csak piros és zöld LED-ek léteztek, amelyek világításra alkalmatlanok voltak. A kék színű fénykibocsátó diódák kifejlesztése volt szükséges ahhoz, hogy versenytársat kapjanak a fénycsövek és a hagyományos izzók. A kék LED ma már széleskörűen elterjedt mobileszközök, televíziók, számítógépek képernyőjének háttérvilágításában, de szobák és közterületek megvilágításában is.
