NATO;Törökország;Jens Stoltenberg;Észak-atlanti Tanács;

Jens Stoltenberg: az atlanti szövetség nagyon komolyan veszi a légtérsértéseket FORRÁS: NATO

- Figyelmeztet a NATO - Nem "véletlen" volt az orosz légsértés

Aligha volt véletlen, hogy orosz katonai gépek a hét végén két alkalommal is megsértették Törökország légterét - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden, az atlanti szövetség brüsszeli székházában tartott sajtótájékoztatóján. A NATO-tagállamok előző esti rendkívüli ülésükön szolidaritásukat fejezték ki Törökországgal.

Az Észak-atlanti Tanács nagyköveti szintű rendkívüli tanácskozásán a szíriai ellenzékiek és civilek elleni támadások leállítására szólították fel Moszkvát. Stoltenberg tegnapi sajtóértekezletén közölte, a tagállamok védelmi minisztereinek csütörtöki ülésén az egyik fő téma a NATO és Oroszország kapcsolatainak alakulása lesz. Oroszország, húzta alá Stoltenberg, nem adott valódi magyarázatot a légtérsértésekre.

Az első, szombati berepülés a török légtérbe az orosz fél szerint csak néhány másodpercig tartott, az orosz Szuhoj-30-as a rossz időjárás miatt tévedt el, a második eset körülményeit még vizsgálják. Vasárnap iegy azonosítatlan MIG-29-es provokálta a török légierőt, a második incidens négy és fél percig tartott, s a török légierő állítása szerint a MIG radarjaival befogott két török F-16-ost. Törökországot aggasztják a berepülések, s Oroszország szíriai légitámadásai. Az ankarai orosz nagykövetet, Andrej Karlovot kedden másodszor rendelték be a török külügyminisztériumba, a török külügyminiszter-helyettes nyújtott át tiltakozó jegyzéket a vasárnapi incidens miatt.

A NATO-főtitkár közölte, az atlanti szövetség "elfogadhatatlannak" tartja a török légtér megsértését, nagyon komolyan veszi az incidenseket, felhívta Oroszországot, hogy kerülje el a konfliktus eszkalálódását. Stoltenberg aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy növelik a Szíriába telepített orosz szárazföldi erők létszámát és az oroszok haditengerészeti kapacitásukat is megerősítik.

Stoltenberg a csütörtöki tanácskozást beharangozva elmondta: a szövetség védelmi miniszterei az ülésen támogatásukról biztosítják a NATO Reagáló Erő kibővítésének koncepcióját. A gyorsreagálású erő létszámát 40 ezerre emelik, szárazföldi, tengeri és légi komponensei is lesznek, s parancsnoki-ellenőrző rendszerét is felállítják. A főtitkár megerősítette, hogy két kisebb parancsnokságot állítanak fel: Magyarországon és Szlovákiában, ezek nagy szerepet kapnak Közép- és Kelet-Európa biztonságának megerősítésében. A csütörtöki ülésen a védelmi miniszterek áttekintik Oroszország megnövekedett katonai aktivitásának következményeit, a nukleáris aktivitást is beleértve, s hogy mit jelent ez a NATO számára - tájékoztatott a főtitkár. Napirendre kerül a szíriai és az afganisztáni biztonsági helyzet is.

Recep Tayyip Erdogan török államfő tegnap Brüsszelben közölte, a légtérsértések miatt Törökország "kezdi elveszíteni a türelmét". A török elnök az észak-atlanti szövetség 5. cikkelyére utalva emlékeztetett: országa a NATO tagja, s egy Törökország elleni támadást a NATO valamennyi tagállama elleni támadásnak tekintene a szervezet. Amerikai forrás szerint Oroszország kész felújítani az egyeztetéseket a Szíria feletti légiharc biztonsági kérdéseiről. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter előzőleg felszólította Moszkvát, hogy fogadja el a nemzetközi koalíció által javasolt szabályokat. Az orosz légierő tegnap Palmüránál az Iszlám Állam tankjait vette célba.

Dzsihádot hirdettek Moszkva ellen

Ötvenkét szaúdi hitszónok és muszlim akadémikus dzsihádot hirdetett Oroszország ellen a szíriai katonai fellépés miatt. Az interneten közzétett felhívásukban az Öböl térségének fiataljait felszólították, hogy menjenek Szíriába és csatlakozzanak az orosz erők ellen harcoló szélsőséges csoportokhoz. A szovjetek 1980-as afganisztáni beavatkozása idején az al-Kaida és a tálibok hasonlóképpen dzsihádra szólítottak fel az orosz erők ellen. A felhívást azt követően adták ki, hogy a szaúdi belügyminisztérium IS-sejteket és egy bombagyárat leplezett le Rijádban.



John Campbell tábornok, az afganisztáni amerikai erők parancsnoka elismerte, hogy hibázott az amerikai légierő, amikor a kunduzi kórházat célba vette. A tábornok a washingtoni szenátus fegyveres erők bizottsága előtt közölte, hogy amerikai döntés volt a légicsapás. Az afganisztáni főparancsnok három nappal az incidens után tanúskodott a szenátusban.