Göncz Árpád;búcsúzás;

2015-10-07 12:05:00

Csak egy szál virággal ma este "Árpi bácsi" emlékére

A Facebookon szerveződött a ma esti, a felhívás szerint csendes, méltóságteljes, beszédek nélküli emlékezés Göncz Árpádra, köztársaságunk első elnökére, mindannyiunk Árpi bácsijára. A megemlékezésen leginkább az ellenzéki pártok képviselői jelentek meg, sokan egy szál virággal érkeztek, amit a parlament főbejáratával szemben helyeztek el. A szervezők - a Göncz Árpád tisztelői Facebook-csoport, illetve a Százezren az internetadó ellen Facebook-csoport - az eseményt a rendőrségen bejelentették, a pártokat, aktivistákat pedig arra kérték, hagyják otthon a zászlóikat.

Magyarország elszakított részeinek három szegletéből jött a családom, édesapám Csáktornyái, ott is éltek a Zrínyi-várban, édesapám dél-erdélyi, a feleségem családja felvidéki és kassai, így mibennünk a történelmi Magyarország egyesült. Mikor az én egyetemista koromban antropológiai méréseket végeztek, a professzor feltette rám a mércét és azt mondta, hogy itt kiskun, feltette keresztben, és azt mondta, hogy bácskai. Nem tudta kideríteni, hogy én tulajdonképpen honnan is jöttem és honnan nem. Én már Budapesten születtem, a nyelvemet édesanyámtól örököltem, mert beszédemről még tizennyolc éves koromban is felismerték az erdélyit. Tájélményem talán a Balaton környéke, mert ötéves koromtól kezdve évekig jártunk Balatonberénybe, tehát számomra Balatonberény volt a vidék. 1950 után mint talajvédelmi agronómus jártam az országot, és talajmintákat vettünk, így Magyarországot körülbelül egy méter húsz mélységig ismerem - idézte Göncz Árpád szavait a Népszava 1990. augusztus 4-én, egy Bertha Bulcsúnak adott interjúból. 

Ez pedig már a jelen

Életének 94. évében, családja körében kedden elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke - a halálhírt követően sorra érkeztek a megemlékező méltatások, amelyek azonban vélhetőleg korántsem fogytak el, egy ilyen formátumú államférfiról, és emberről való emlékezés szétfeszíti az idő korlátait, a gyász enyhülésével pedig a történészeknek is lesz dolguk bőven. 

A Bibó István Társaság ma juttatott el közleményt szerkesztőségünkbe 

Bibó István cellatársa volt, a nevét viselő társaság első elnöke lett. Huszonöt évig mutatott példát egy egész országnak tisztaságból, tisztességből, humanizmusból, pallérozott beszédből. Íróból vált politikussá, a XX. század második felében és a XXI. század kezdetén az egyetlen, akire az államférfi kifejezés illik. A Bibó István Közéleti Társaság megrendülten, de bizakodva búcsúzik Göncz Árpádtól. Erőt kaptunk tőle, hogy soha ne térjünk le az együtt kezdett útról.

Göncz Árpád volt köztársasági elnök halála a magyar irodalom és a könyvszakma pótolhatatlan vesztesége is - közölte szintén ma a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Az egyesülés elnöksége részvétét és együttérzését kifejezve fejet hajt Göncz Árpád politikusi, írói és műfordítói életműve előtt. A közlemény felidézi: Göncz Árpád 1965-től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékenykedett. Olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia. Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki. Műfordítói tevékenysége rendkívül sokszínű, mások mellett Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültette át magyarra. 1989-ben az Írószövetség elnökévé választották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett.

2006-ban Göncz Árpádot a Mensch Alapítvány is kitüntette

"Van egy régi zsidó legenda, amely szerint minden időben kell lennie harminchat igaz embernek. Nem ismerik egymást, azt, hogy ők az igazak, csak az Örökkévaló tudja. Olyan tulajdonság ez, amellyel nem hivalkodnak: legfőbb feladatuk, hogy fenntartsák az egyensúlyt a világban. Amikor egy közülük meghal, valakinek a helyébe kell lépnie, különben vége a világnak" - írja közleményében a Mensch Nemzetközi Alapítvány, így folytatva a méltatást:. 

Egy közülük most elment. Nem volt zsidó. Ember volt, csupa nagy betűvel. Így: EMBER. Vagy még inkább így: MENSCH. Őt, a nagy betűs Embert 2006-ban a Mensch Alapítvány is kitüntette. Amikor átvette tőlünk az emlékplakettet, elmondta azt, amit előtte és utána is sokszor mondott a barátainak: „Tudjátok gyermekeim, a népszerűség igazi titka, ha az ember nem igazodik mindig a népszerűség követelményeihez. Egy olyan országban, amelyik nem szokott hozzá, hogy egy politikus belülről mosolyogjon, ott a mosoly borzasztóan gyanús, és a hülyeségnek a jele. Aki hülyének akar tartani emiatt, az tegye nyugodtan.” Egy kicsit most vége lett a világnak. Elnök úr, Árpi bácsi, nyugodjál békében!

Valószínűleg sokan érzik úgy, hogy egy kicsit most valóban vége lett a világnak. Ne feledjék: ma 18 órakor találkozunk.