Eladósodunk, vagy sem?

A devizahitelválság megtette a hatását. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, augusztusi adataiból kiderült, hogy a lakosság hitelállománya alig-alig növekedett az egy esztendővel korábbi, különben alacsony szinthez képest. Vagyis a családok óvatosabbá váltak, jobban meggondolják, hogy milyen mértékben adósodhatnak el. Ehhez természetesen hozzájárult a bankok megszigorodott kockázatvizsgálata is.

A devizahitelesek megmentésének időszakában visszafogott volt a lakossági kölcsönök felvétele, a forintosítás illetve az elszámolás után a lakosság magatartása ebben tekintetben érdemben nem változott. A tavaly augusztusihoz képest csak jelentéktelen mértékben nőtt a háztartások hitelfelvételi kedve - ez derül ki az MNB legfrissebb statisztikájából. A legfeltűnőbb adat, hogy idén a nyolcadik hónapban 41 százalékkal több ingatlanhitelt vettek fel, mint egy esztendővel korábban. Azonban ezekkel a számokkal óvatosan kell bánni - mondta lapunknak Czelleng Ádám.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője elmondta, hogy 70 milliárd forinttal több hitelkihelyezés történt ugyan idén augusztusban, mint 2014-ben, ám tavaly rendkívül alacsony volt a bázis. Ugyanakkor ebben az időszakban jelentős összeget vissza is fizettek az adósok, vagyis korántsem volt ekkora az ingatlan-hitelállomány növekedése. Mivel a lakásépítés továbbra sem váltott nagyobb sebességre, így megállapítható, hogy az idei megnövekedett hitelkereslet oka az, hogy erőteljesen megnőtt a használt lakások iránti érdeklődés. A jelzáloghitelpiacra ennek érzékelhető hatása nem volt.

Azért sem kapott még igazi lendületet a lakáshitelpiac, mert a bankok megszigorították a kockázatvizsgálatokat. Tanultak abból, hogy a devizaalapú hitelek átlagosan több, mint 20 százaléka késedelembe esett, és ezek az ügyfelek "megmentésre szorultak." Gátat szabad a felelőtlen hitelfelvételnek az is, hogy a jegybank olyan intézkedéseket hozott, amely annak arányában korlátozza a kihelyezhető hitel nagyságát, hogy az ügyfélnek mekkora a jövedelme. Így a túlzott eladósodás valószínűsége csekélyebbé vált - mondta Czelleng Ádám, majd hozzátette, hogy e szerint mind a pszichológiai, mind a pénzintézeti korlátok egyaránt működnek.

Miután a hitelállomány gyakorlatilag túlesett a forintosításon, és új hitelt is csak a hazai fizetőeszközben lehet felvenni, így a kockázatok csökkentek, nem kell már számolni az árfolyam-emelkedéssel. A kamatemelés kockázata azonban ezzel még nem múlt el. Ez az ügyfelek többségében azonban még mindig nem tudatosodott. Az kétségtelen tény, hogy a mostani, igen alacsony 1,35 százalékos alapkamat tartósnak látszik, de azzal számolni kell, hogy legkésőbb a jövő esztendő végétől ismét emelkedni fognak kamatok, és ezzel együtt a törlesztőrészletek is. Bár szinte minden pénzintézet felajánlja ügyfeleinek, hogy öt illetve tíz évre előre rögzítsék a kamatot, ezzel a lehetőséggel még mindig sokan nem élnek.

Mi sem bizonyítja a kamatkockázatot, mint ahogy az MNB jelentéséből is kitűnik, hogy egyes hitelfajtáknál már most is előfordul, hogy növekednek a kamatok. Az egyébként népszerűségből sokat vesztett személyi hiteleknél egyetlen év alatt mindössze 0,4 százalékkal emelkedtek kamatok, ugyanakkor az éledezés jeleit éppen csak felmutatni tudó gépjárműhitelek ára 2,9 százalékkal, a manapság kevésbé kedvelt jelzáloghiteleké pedig 1,8 százalékkal csökkent. Az áruhiteleknél más a helyzet, ezeknél ugyanis 9 százalékos növekedést regisztráltak, ez is az egyik oka lehet annak, hogy az új hitelkihelyezéseknél itt érdemi bővülést nem lehetett tapasztalni.

A mindkét irányú változtatásokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a kamatok alakulása elszakadhat az MNB alapkamatától, a kereslet-kínálat függvényében. Ha élénkülés lenne az ingatlanpiacon, ez a kamatemelési hullámot is elindíthatna.