"Elkerítve" - Az Amnesty International Magyarországról, menekülőkről

Publikálás dátuma
2015.10.08. 13:22
Büntetés-végrehajtási dolgozók az illegális bevándorlók számára kialakított áteresztő ponthoz vezető folyosó kerítését építik a
A menekültválság ügyében alkalmazott magyar politikát bírálja, egyben intézkedési ajánlásokat is megfogalmaz csütörtökön Londonban ismertetett átfogó tanulmányában az Amnesty International (AI).

A világ legnagyobb emberi jogi szervezete a "Fenced out" (Elkerítve) címet viselő 26 oldalas elemzés szerint - amely az AI szakértői által menekültekkel készített interjúkat és esettanulmányokat is tartalmaz - Magyarország igyekszik elszigetelni magát a regionális és a globális menekültválságtól, ám ezt csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeinek rovására tudja elérni.

Az elemzés szerzői úgy vélik: a magyarországi intézkedések szerkezeti szintű fenyegetést jelentenek a törvényesség érvényesülésére és az emberi jogok tiszteletben tartására, és ezt az Európai Unió más tagországai, illetve intézményei nem hagyhatják figyelmen kívül. Magyarország elszánt törekvése arra, hogy kitérjen a menekültekkel szembeni kötelezettségei elől, nemcsak magyar probléma, hanem az Európai Unió problémája is. Az EU-nak ezért hivatalosan tárgyalásokat kell kezdenie Magyarországgal az uniós alapszerződés hetedik cikkelyében foglaltak alapján, annak érdekében, hogy a magyar migrációs és menekültügyi politika összhangba kerüljön az uniós joggal és egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel - fogalmaz az Amnesty International csütörtöki elemzése.

Az AI szerint kétségtelen, hogy az idén eddig igen sok menekült kért menedékjogot Magyarországon, és ez jelentős, "bár nem teljesen előreláthatatlan" kihívások elé állította az országot. Magyarország viseli az EU "szerkezetileg kiegyensúlyozatlan" menedékjogrendszeréből eredő terhek komoly hányadát, ugyanakkor nem hajlandó részt venni az e hiányosságok megszüntetését is célzó közös EU-erőfeszítésekben - áll az elemzésben, amely "súlyosan problematikusnak" nevezi a menekültválságra adott magyar válaszintézkedéseket.

A tanulmány szerint az Amnesty International szakértői szeptemberben két ízben tettek tényfeltáró látogatást Magyarországon, és 57 interjút készítettek menekültekkel a budapesti Keleti és Nyugati pályaudvaron, valamint a bicskei befogadó központban és a röszkei határátkelő térségében.

A szervezet képviselői az általuk tapasztalt szeptemberi állapot alapján egyebek mellett arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország nem biztosít megfelelő befogadási körülményeket a menedékkérőknek, igyekszik más országokra - elsősorban Szerbiára - hárítani annak felelősségét, hogy a menedékkérők haladéktalan és hatékony elbírálási eljárásban részesüljenek, és a vonatkozó EU-jogot sértő módon alkalmazza a biztonságos kiinduló ország, illetve a biztonságos harmadik ország koncepcióját.

Az interjúkra alapuló esettanulmányok között szerepel egy beszámoló például arról, hogy egy család tagjait, köztük egy hét hónapos terhes nőt 16 órán át tartottak rendőrségi őrizetben étel és ital nélkül, majd ujjlenyomatot vettek tőlük, mielőtt elengedték őket. Egy 32 éves iraki nő azt mondta az Amnesty International képviselőinek, hogy szeptember elején a tatabányai rendőrőrsön - miután nem volt hajlandó az ujjlenyomat-vizsgálatra - egy rendőrnő a falnak lökte, olyan erővel, hogy az eséstől eltört a combja. Elmondása szerint előzőleg reggel 7 órától éjfélig étel és ital nélkül tartották fogva férjével együtt a rendőrségen.

Az Amnesty International a csütörtöki jelentésben aggályosnak nevezte az Országgyűlés által szeptember 21-én elfogadott határozatot, amelynek alapján a határra vezényelt katonák kényszerítő eszközöket is használhatnak. Az emberi jogi szervezet véleménye szerint ez lehetővé teszi a túlzott mértékű erő alkalmazását, ami súlyos sérülés, vagy akár halál okozásának kockázatával jár.

Az AI által megfogalmazott ajánlások között szerepel, hogy Magyarország vonja vissza az illegális határátlépést "kriminalizáló" törvénymódosítást, és utasítsa a határok biztosítására kirendelt alakulatokat, hogy az erő alkalmazása előtt mindig folyamodjanak először erőszakmentes módszerekhez.

Az Amnesty International az Európai Bizottságnak javasolja, hogy minden lehetséges eszközzel, akár kötelezettségszegési eljárással is érje el Magyarországnál az EU-jogszabályok maradéktalan betartását. A szervezet javasolja a hetedik cikkelyben foglalt "megelőző mechanizmus aktiválását" is, valamint azt, hogy az EU-társállamok ne küldjenek vissza menedékkérőket Magyarországra, tekintettel a magyar befogadási körülmények és a menedékjogi eljárások hiányosságaira.

Szerző

Vigyázat! A vasúti sorompók sem működnek!

 Műszaki hiba miatt jelentős késésekre kell számítani a Budapest-Esztergom vasútvonalon csütörtök kora délutánig - közölte a Mávinform.

A közlemény szerint Óbuda és Piliscsaba között elromlott a vasúti biztosítóberendezés és a sorompók sem működnek. A szakemberek már megkezdték a rendszer helyreállítását.

Szerző

Ők a Fidesz legelkötelezettebb szavazói - Izgalmas felmérés a Republikontól

Publikálás dátuma
2015.10.08. 12:05
Derű, önelégültség... és miért is ne? - Fotó: Népszava
Értékválasztásaik alapján markánsan különböző csoportokból áll a Fidesz szavazótábora, közös bennük ugyanakkor, hogy elkötelezett kormánypárti szavazók, akik elutasítják a baloldali pártokat és a Jobbik felé is csak egészen kis részük mutat nyitottságot – ez derül ki a Republikon Intézet legújabb elemzéséből, amely a Fidesz szavazóit vizsgálta egy összevont, 3000 fős adatbázison. Társadalomképük alapján öt típusát különítettük el a Fidesz szavazóknak: nemzeti-liberálisok, apolitikus jobboldali fiatalok, vidéki vallásosak, polgári középosztálybeliek és mérsékelt értékkonzervatívok alkotják a kormánypárt szavazótáborát.

A Fidesz szavazók öt csoportja

A Republikon Intézet legújabb elemzésében a Fidesz szavazóinak értékelvű csoportosítását végezte el: társadalmi-politikai attitűdjeik alapján öt kategóriába osztottuk a közel kétmillió kormánypárti szavazót. Bár e szavazók szemmel láthatóan különböznek az egyenlőségről vagy a tekintélyelvűségről vallott nézeteikben, túlnyomó többségük számára a Fidesz megkérdőjelezhetetlenül az első számú párt. Közös elem továbbá a baloldali pártok erőteljes elutasítása, de az öt csoport közül legfeljebb kettőben látunk nyitottságot a Jobbik felé.

A legkisebb, mintegy százezer főt számláló csoport a nemzeti-liberálisok. Ideológiai szempontból ők a Fidesz leginkább liberális szavazói: alapvetően utasítják el a tekintélyelvűséget, viszont elfogadóak a társadalmi egyenlőtlenséggel szemben. Döntően fiatal, budapesti, a vallásosságot elutasító, magas végzettségű szavazókról van szó, akik a táboron belül a leginkább kritikusak a Fidesszel. A politika nagyon érdekli őket és igyekeznek minél több forrásból tájékozódni. Az átlagos Fidesz szavazóhoz képest kevésbé van rossz véleményük a baloldalról, de a meglévő baloldali pártokat elutasítják. Ez a csoport valamelyest nyitott a Jobbik felé: másodlagos preferenciában megjelenik, de győzelmi várakozásuk egyértelműen a Fideszhez köti őket.

A 335 ezer fős apolitikus jobboldali fiatalok olyan szavazók számára a politika kevésbé fontos része a mindennapoknak: pályakezdő, családalapító fiatalokról van szó, akik magasan képzettek, dolgoznak, jó keresetük is van – így számukra a Fidesz stabilitása már önmagában is érték és nem látnak okot arra, hogy más pártot válasszanak. E szavazók vélhetően a családi szocializáció során lettek jobboldaliak és maradtak is annak: a baloldalt a 2010 előtti időszakkal azonosítják, a Jobbik radikalizmusa pedig inkább taszítja őket.

A közel félmillió szavazót jelentő vidéki vallásos Fidesz szavazók jellemzően idős, alacsony végzettségű, rossz anyagi körülmények között élő választók, akik jobboldaliságuk és konzervativizmusuk mellett nagyon erősen társadalmi-jövedelmi egyenlőséget követelnek. Értékválasztásaik és demográfiai jellemzőik alapján e szavazók leginkább az egykori Kisgazdapárt szavazóira hasonlítanak. Ebben a csoportban működött leginkább a kormány menekült-ellenes hangulatkeltése: ezek a szavazók, akik féltik a megélhetésüket, biztonságukat a menekültektől és mára ők a leginkább elutasítóak a befogadással kapcsolatban. Bár elégedetlenek azzal, ahogy a kormány a szegénységet kezeli és észlelik a Fideszes korrupciós ügyeket, általános kiábrándultságuk miatt nem hisznek abban, hogy ezt más párt máshogy kezelné.

A 475 ezer választót magába foglaló polgári középosztály a Fidesz legelkötelezettebb szavazói csoportja: tagjai a leginkább elégedettek a kormányzással, ami annak is köszönhető, hogy e választók jellemzően a Fidesz gazdaság- és társadalompolitikájának nyertesei. Idős, kifejezetten tekintélyelvű szavazókról van szó, akik számára a Fidesz keresztény-konzervatív társadalomképe épp megfelelő. Politikáról elsősorban a Magyar Televízióból és a Kossuth Rádióból tájékozódnak. E szavazók sok szempontból a korábbi MIÉP szavazókkal mutatnak rokonságot és nagyon erősen elutasítják az MSZP-t és a DK-t.

Végül az 515 ezres létszámával a legnagyobb csoport a mérsékelt értékkonzervatív szavazó: olyan, döntően közép- és felsőközép-osztálybeli, magasan képzett fiatal tartozik ide, akik alapvetően elégedettek a kormányzással és a Fidesz döntéseivel, noha egy-két ügyben markánsan piacpárti álláspontot képviselnek: nem jellemző rájuk az általános bankellenes hangulat, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának érdekében emelnék a korhatárt, elfogadóbbak a tandíjjal kapcsolatban. Ideológiai ügyekben viszont konzervatívak és osztják a Fidesz nemzeti retorikáját is: halálbüntetés-pártiak, tiltakoznak az idegen tőke ellen, támogatják az EU-elleni szabadságharcot. A mérsékelt konzervatívok kifejezetten érdeklődnek a politika iránt, döntően az online médiából tájékozódnak, ott viszont szinte mindenevők, a Fidesz táboron belül ők olvassák leginkább az Index és Origo mellett a többi, relatíve új portált, mint a 444.hu vagy a VS.hu és rendszeres olvasói a Hir24.hu-nak is. A többi szavazói csoporttal szemben mutatnak némi nyitottságot az LMP és a Jobbik felé is, ám ez egyelőre nem több, mint egyfajta anti-establishment szimpátia, szavazási szándékot nem jelent.

Szerző