Mit tudnak az orosz csodafegyverek?

Publikálás dátuma
2015.10.09. 07:34
Az orosz szupertank, a T–90-es prototípusát csodálja Putyin még 2011-ben, egy kiállításon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az orosz hírportálok nemcsak az Iszlám Állam elleni szíriai bombatámadásokról tudósítanak, de általában is hemzsegnek a katonai tárgyú témáktól. Új fegyverekről, fegyverrendszerekről írnak, és azt sugallják, hogy nincs az a pénz, amelyet a költségvetés ne biztosítana a siker érdekében. A rakéta-felderítő rendszerek gyorsított ütemű fejlesztése a legfrissebb téma.

A „Voronyezs” típusú radarállomások jelenleg a balti államokhoz és Lengyelországhoz közeli Kalinyingrádi és a Leningrádi megyében, a Fekete-tengerhez közel eső Krasznodari területen valamint a Bajkál tó mellett lévő szibériai Irkutszki területen állnak harckészültségben. Kísérleti jelleggel „Voronyezs” radarállomásokat állítottak szolgálatba az Altáji és a Krasznodari térségben. Befejezéséhez közeledik a szibériai Orenburgi megyében felállítandó állomás is, amely kezdetben kísérleti jelleggel működik. Szeptemberben elhelyezték az alapkövét annak az állomásnak is, amelyet a sarkvidéken fognak megépíteni. Ezeket a radarállomásokat az ország stratégiailag fontos és sebezhető pontjain helyezik el. Impozáns látványt nyújtanak a közzétett felvételeken a gigantikus méretű állomások, amelyek arra hivatottak, hogy jelezzék, ha rakétatámadás fenyegeti az országot.

A védelmi minisztérium a napokban jelentette be, hogy 2018-ig 5 újabb „Voronyezs” típusú radarállomás építését fejezik be, közülük hármat már jövőre üzembe helyeznek. Rajtuk kívül 2018-ig több mint tíz olyan lézer- és rádiótechnikai komplexumot állítanak hadrendbe, amelyek kozmikus objektumok felismerésére alkalmasak. Közülük az első ilyent már üzembe is helyezték az Altáji területen. Ezek az új berendezések lehetővé teszik, hogy az eddiginél nagyobb kozmikus térséget figyeljenek meg, ráadásul a korábbinál kétszer-háromszor kisebb objektumokat is képesek felfedezni.

Az év végéig pályára állítják az egységes kozmikus rendszer első tagját, és ezáltal lehetővé válik, hogy sokkal gyorsabban felismerjék a ballisztikus rakétákat. A védelmi minisztérium közlése szerint 2015-ben a rakétafelbocsátásokat ellenőrző központ eszközeivel több mint 25 ballisztikus rakéta felbocsátását, illetve űrbe fellőtt rakétát sikerült regisztrálni. Több mint 650 kozmikus objektum útját követték nyomon. Hét esetben felhívták a figyelmet arra is, hogy orosz kozmikus objektumok veszélyes közelségbe kerültek egymáshoz.

A légvédelem jelentőségét már jó ideje kiemelten kezelik Moszkvában. Abból indulnak ki, hogy e nélkül az ország biztonságát nem lehet szavatolni. Tudatában vannak annak, hogy a világ vezető hatalmai igyekeznek uralni a légteret és a világűrt, s hogy minden háború a stratégiailag fontos objektumok elleni légicsapásokkal kezdődik. Oroszország ilyen jellegű fenyegetettségét egyre nagyobbnak érzik. Ez diktálja a légvédelem modernizálását.

Oroszország nemcsak a légvédelemre készül fel. A megszámlálhatatlanul sok katonai témájú orosz cikk sorában időről időre feltűnik a Szuhoj T-50-es ötödik generációs vadászgép neve, amelyről csodákat regélnek a nélkül, hogy elmélyülnének a részletekben. A 2600 kilométeres sebességet elérő, egyhuzamban 5500 kilométer megtételére képes vadászgépről annyit mindenesetre tudni lehet, hogy gyakorlatilag észrevétlen marad a radarok számára, az ellenséges gépeket pedig már 420 kilométeres távolságból tudja azonosítani, miközben egyszerre több cél megsemmisítésére alkalmas. Igen gyors emelkedésre képes, manőverezési tulajdonságai különlegesek. Prototípusainak látványos bemutatóját az elmúlt években sok ezren megcsodálhatták a YouTube-n is.

E vadászgéphez hasonlóan sok titok lengi körül a T-14 Armata elnevezésű tankot. A május 9-i moszkvai díszparádén mutatták be ezt a különös kinézetű harci járművet. Szokatlan az elrendezése: a személyzet egyetlen tagja sem tartózkodik a lövegtoronyban, hanem egy biztonságos megerősített kamrában ülnek. Sebesség és manőverezhetőség tekintetében felülmúlja a korábbi T-90-es típust, pedig az is sikertörténet a világpiacon. India több mint 250 darabot vett belőle. A T-90C korszerű, hagyományos lövedéket éppen úgy használhat, mint lézervezérlésű rakétát.

Az 50 tonnás, 25 kilométeres sebességgel támadó Armatát ennél sokkal fejlettebbnek tekintik. 125 milliméteres lövege lézerirányítású rakéta kilövésére éppen úgy alkalmas lesz, mint páncéltörő lőszer bevetésére, 30 milliméteres gránátvetővel és 12,7 milliméteres toronygéppuskával is ellátják. Ráadásul lángszóróval felszerelt változata is legyártható, de önjáró lövegként vagy aknatelepítő páncélosként is funkcionálhat. A harckocsi alapja alkalmas arra, hogy bármilyen célra alakítható legyen.

A legnagyobb szenzáció az, hogy az Armata állítólag átalakítható lesz teljesen automata harci járművé is, amelyet majd valamikor a távolból irányítanak egy vezérlő központból. 2020-tól több mint kétezer Armatát állítanak hadrendbe, ami azt jelenti, hogy a szovjet korszakból származó harckocsi-állomány 70 százalékát lecserélik. Fejlesztése 15 éve kezdődött, rengeteg energiát és még több pénzt emésztett fel. A keringő hírek szerint többszörösébe kerül, mint a T-90-es és több mint a duplájába, mint az amerikai Abrams.

Mindez csak töredéke a Putyin által meghirdetett haderő-fejlesztési programnak, 8 stratégiai rendeltetésű tengeralattjáró, 100 hadihajó, 600 vadászrepülőgép és 1000 helikopter szerepelt az eredeti tervekben. 2020-ig lecserélik a stratégiai nukleáris erők elavult fegyverzetének több, mint a felét. A másik felét már lecserélték. Csak 2014-ben 38 új interkontinentális rakétát kapott az orosz hadsereg, és több mint 250 páncélozott járművel gazdagodott.

Az Iszkander rakétakomplexumot az újjászülető rakétagyártás szimbólumának tekintik. Szárnyas rakéták felbocsátására éppen úgy alkalmas, mint ballisztikus rakéták fellövésére. A 16 ballisztikus rakétával rendelkező Borej típusú stratégiai rendeltetésű tengeralattjárókat, a fegyverzetéhez tartozó 10 nukleáris robbanófejjel felszerelt „Bulava” interkontinentális rakétákat is a legveszélyesebb fegyverek közé sorolják az amerikaiak.

Egyes nyugati kommentárok azt sugallják, hogy az oroszok Szíriában a tényleges háború viszonyai között tesztelik új fegyvereiket. Nos, annyi bizonyos, hogy sem az új vadászgépet, sem az új tankot nem teszik ki ilyen próbának. Az új fegyverek körüli hírveréssel ugyanaz a célja a Kremlnek, mint a szíriai légi-bevetésekkel: tudtul adni a világnak, hogy számolni kell Oroszországgal a nemzetközi küzdőtéren.

Az elnök születésnapja
Szerdán ünnepelte 63. születésnapját Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök ezúttal is "megadta a módját", kedvenc fekete-tengeri üdülővárosában, Szocsiban fiatalosan, aktívan ünnepelt. Ezúttal is összeállt a Putyint is soraiban tudó alkalmi jégkorong csapat, a tavalyi téli olimpiára épült arénában természetesen az elnök és emberei nyertek. Putyin csapata 15:10-re verte meg az ellenfelet, az elnök maga hét gólt lőtt.Sok más rendezvényhez hasonlóan a szerdai jégkorong-mérkőzés is arra volt hivatott, hogy Vlagyimir Putyint életerősnek és diadalmasnak mutassa, azt sugallja, hogy ő a megfelelő ember az ország vezetésére - írta a Reuters brit hírügynökség.Csecsenföldön sem feledkeztek meg az elnök születésnapjáról. Groznijban focimeccset rendeztek, amelyre egykori jeles olasz focistákat hívtak meg és egy, az egész pályát lefedő molinón kívántak boldog születésnapot Putyinnak.Belgrádban egy oroszbarát párt egy orosz nemzeti színekben pompázó, 14 kilós tortát osztott szét a járókelők között a Putyin születésnap nap alkalmából.



Szerző

Merkelt nyomasztja a Nobel-békedíj ügye

A német lakosság közel két harmada vélekedik úgy, hogy nem Angela Merkel kancellárnak kellene odaítélni az idei Nobel békedíjat, derült ki egy a Handelsblatt napilap által közölt felmérésből.

A megkérdezettek 61 százaléka állította, hogy a kancellár nem a megfelelő személy díjra, amelyet pénteken adnak át Oslóban, 34 százalék állította ennek ellenkezőjét. A felmérést a Forsa Intézet végezte. A konzervatív táborban 54 százalékos Merkel támogatottsága. Mint ismeretes a német kancellár neve is felmerült a díjra esélyesek között, az indoklás szerint az ukrán válságban játszott eredményes közvetítő szerepéért valamint azért, mert kitárta Németország kapuit a menekültek előtt.

A Handelsblatt szerint az, hogy a németek nem támogatják egyöntetűen Merkel díjazását, azt jelzi, hogy menekültügyi politikájához mind az összlakosság, mind pártjának többsége kritikusan viszonyul. Szerda este a ZDF televízió politikai vitaműsorában a kancellár kérdésre válaszolva a Nobel-békedíj kapcsán azt mondta, nincs ideje foglalkozni ilyesmivel, és zavarja az ügy. "Szinte már nyomaszt..." – fogalmazott Merkel.

Szerző

Merkelt nyomasztja a Nobel-békedíj ügye

A német lakosság közel két harmada vélekedik úgy, hogy nem Angela Merkel kancellárnak kellene odaítélni az idei Nobel békedíjat, derült ki egy a Handelsblatt napilap által közölt felmérésből.

A megkérdezettek 61 százaléka állította, hogy a kancellár nem a megfelelő személy díjra, amelyet pénteken adnak át Oslóban, 34 százalék állította ennek ellenkezőjét. A felmérést a Forsa Intézet végezte. A konzervatív táborban 54 százalékos Merkel támogatottsága. Mint ismeretes a német kancellár neve is felmerült a díjra esélyesek között, az indoklás szerint az ukrán válságban játszott eredményes közvetítő szerepéért valamint azért, mert kitárta Németország kapuit a menekültek előtt.

A Handelsblatt szerint az, hogy a németek nem támogatják egyöntetűen Merkel díjazását, azt jelzi, hogy menekültügyi politikájához mind az összlakosság, mind pártjának többsége kritikusan viszonyul. Szerda este a ZDF televízió politikai vitaműsorában a kancellár kérdésre válaszolva a Nobel-békedíj kapcsán azt mondta, nincs ideje foglalkozni ilyesmivel, és zavarja az ügy. "Szinte már nyomaszt..." – fogalmazott Merkel.

Szerző