Hova tűnt az emberek pénze? - Vajon mire tapsolták el a 3000 milliárdot?

Hivatalosan elszámolt tegnap a kormány a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap elmúlt négy évének gazdálkodásával. A mintegy 3000 milliárd forintos vagyon, amelyet a második Orbán-kormány intézkedései nyomán a magánpénztári tagoktól elvettek már korábban elfogyott, ám a cél, az államadósság csökkentése nem teljesült.

Összesen 2500 milliárd forinttal mérséklődött az államadósság az elmúlt négy év alatt - ezt állította Tállai András az Országgyűlés csütörtöki, a magánpénztárak államosított vagyonának felhasználásáról szóló politikai vitanapján. A nemzetgazdasági tárca miniszterhelyettese arról számolt be a képviselőknek, hogy a kasszáktól átvett 3000 milliárd forint kétharmada mellett 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe. Szerinte az adósságcsökkentés miatt 280 milliárd forinttal kevesebb kamatot kellett fizetnie az államnak. A magánkasszákban lévő vagyon megszerzése így összesen csaknem 10 százalékpontos közvetlen és közvetett adósságráta-csökkenésnek felel meg.

Az államtitkár azonban azt semmivel sem tudta bizonyítani, hogy a magánpénztári vagyon kezelésére létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tőkéjét valóban az eredeti céljának megfelelően érdemben az államadósság csökkentésére fordították - erről beszélt a Népszavának Korózs Lajos. A szocialista országgyűlési képviselő - aki a parlamenti vitában is kifejtette frakciója álláspontját -, lapunk érdeklődésére elmondta, itt valóban jelentős összegről volt szó, az erőszakkal elvett, majd eltapsolt vagyon a GDP közel tíz százalékát tette ki. Az egész folyamatot olyan - kormányhatározattal is megerősített - hazugságok kísérték, mint hogy az alkalmazottak majd egyéni társadalombiztosítási számlát kapnak. Ennek mind a mai napig nyoma sincs! Így természetesen az az ígéret is hazugságnak bizonyult, hogy nem csak a friss befizetéseket rögzítik majd, hanem a korábbi magánnyugdíj-pénztári tagdíjakat is - emlékeztetett a szocialista képviselő.

A magánpénztári vagyon elkobzásának 2011-ben a fő oka az volt, hogy a költségvetés lyukait akarták általa betömni. A büdzsének például jelentős hiánya keletkezett az előkészítés nélkül és hibás koncepció nyomán bevezetett egykulcsos jövedelemadóból. A magánpénztári vagyont az utolsó fillérig elköltötték, mégpedig úgy, hogy abból a nyugdíjakra fordítható összeg nem gyarapodott. Ez is azt bizonyította, hogy a nyugdíjak "megvédéséről" szóló üres frázis álságosnak bizonyult. Az egykori magánpénztári vagyonról így el lehet mondani, hogy elveszett a jövendő nyugdíjasok számára.

Hamisnak bizonyult az az érv is, hogy a nyugdíjvagyon gondos kezelésére csak az állam hivatott, mert magántársaságok kezében ezt a tőkét elkótyavetyélik. (A még megmaradt négy nyugdíjpénztár, a korábbi töredékét magába olvasztó tagságával azóta bizonyítja, hogy képesek évről-évre megfelelő hozamot produkálni.)

Az Alap egész működését szabálytalanságok kísérték, de a felelősöket egyszer sem próbálták ezért elszámoltatni, például azért hogy egyes értékpapírokat jelentős veszteséggel értékesítettek, ráadásul úgy hogy ebben az időszakban a részvények eladására még érvényes felhatalmazásuk sem volt. Az Alap működtetését - Korózs Lajos szavaival élve -, rossz értelemben vett profizmus jellemezte. A hiányosságok egy részét időközben az Állami Számvevőszék is feltárta, de jelentésüket az Országgyűlés nem tárgyalta meg. A vagyon értékesítése során elkövetett szabálytalanságok miatt Harangozó Tamás szocialista képviselő feljelentést is tett, de az ügyészség - bűncselekmény hiányában - beadványát elutasította.

A tegnapi országgyűlési vitanapon Tállai András, a kormány nevében csak diadaljelentést tudott felolvasni, a súlyos gazdálkodási hibákkal sújtott alapkezelésről azonban egyetlen szót sem szólt.