G.M.;

Oroszország;NATO;Bassár el-Aszad;Jens Stoltenberg;bombázások;

2015-10-09 07:38:00

Pattanásig feszült a NATO–orosz viszony

Egyre komolyabban aggódik a NATO Oroszország szíriai katonai szerepvállalása kapcsán, kész katonákat küldeni Törökországba. Az orosz harci gépek által támogatott Bassar el-Aszad hadserege eközben átfogó szárazföldi hadműveletet kezdett. Irakban tömegmészárlást rendezett az Iszlám Állam.

Az utóbbi napok intenzív orosz bombázásai megnyitották az utat Aszad elnök hadserege előtt. A szír kormányerők és a velük szövetséges milíciák tegnap átfogó szárazföldi hadműveletet kezdtek a Ghab-síkságon az orosz légierő támogatásával. A londoni székhelyű szír emigráns szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának beszámolójából nem derül ki egyértelműen, hogy a megcélzott területen jelen van-e vagy sem az Iszlám Állam. Tenger melletti területről van szó, amelyet felkelők uralnak a tavasz óta és amely stratégiai fontosságú a damaszkuszi rezsim számára.

Az amerikai vezetésű nyugati szövetségesek és a NATO egyre jobban aggódik az orosz katonai szerepvállalás miatt, főképp azóta, hogy az utóbbi napokban az orosz vadászgépek háromszor is megsértették a török légteret. A NATO védelmi miniszterei tegnap Brüsszelben tartottak egyeztetést, a tanácskozás központi témája Oroszország fokozódó szíriai katonai aktivitása volt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár itt jelentette be: a NATO kész katonákat küldeni Törökországba, hogy megvédje tagországát a fenyegetések ellen. Hangsúlyozta, az észak-atlanti katonai szövetség már reagált is a fenyegetésre kapacitásának, csapásmérő képességének és készültségének fokozásával, hogy katonákat küldhessen déli szárnyára, így Törökországba is. Stoltenberg szerint Oroszország szíriai légicsapásai és robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásai "aggodalomra adnak okot".

Washington is jelezte szerdán, hogy többször is ki kellett térnie a nyugati koalíció bombázóinak orosz harci repülők elől, hogy elkerüljék a közeli találkozást orosz harci repülőkkel. Az eset az utóbbi hat napban történt – közölte a Pentagon szóvivője. Mindez annak ellenére következett be, hogy október 1-jén amerikai és orosz tisztségviselők videokonferenciát tartottak arról, hogyan szavatolják a légi személyzet biztonságát a párhuzamosan folytatott katonai műveletek során.

Moszkva egyelőre nem reagált a NATO főtitkár bejelentésére, viszont nem hagyta szó nélkül a brüsszeli NATO-csúcsra érkező Michael Fallon brit védelmi miniszternek az értekezlet előtt elhangzott szavait. Fallon arról beszélt, hogy Nagy-Britannia készül egy kisebb kontingenst küldeni a balti államokba, hogy megelőzzék az esetleges orosz provokációkat. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő sajtótájékoztatón sajnálatosnak nevezte a NATO katonai infrastruktúrájának az orosz határ közelébe való telepítését és állította, hogy erre meglesz az Orosz Föderáció válasza.