VW-botrány - Bajba kerülhet Közép-Európa

Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép-Európa gazdaságai rövid távon érzékelhetően megszenvednék, ha a teszteredmény-hamisítási botrány miatt jelentősebben csökkenne a német Volkswagen autóipari csoport termelése és forgalma.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays csütörtökön összeállított átfogó tanulmánya kiemeli, hogy a cég által vizsgált hat ország - Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Románia - autóipara együtt a világ gépjárműtermelésének 4 százalékát adja; ez kétszerese a 2002-ben mért globális aránynak.

A Barclays számításai szerint az autóipartól e hat országban közvetlenül és közvetve 1,5 millió munkahely függ, és a Volkswagen-érdekeltségek adják ebben az országcsoportban a járműtermelés átlagosan 43 százalékát. A ház azt a helyzetet modellezte, hogy a Volkswagen termelése és forgalma a botrány miatt 20 százalékkal visszaesik, és ennek hatása a hat vizsgált közép-európai EU-gazdaság mindegyik ipari szektorában arányosan érződik.

A Barclays elemzőinek szimulációs számításai szerint e forgatókönyv közvetlen, első körös hatása a hazai össztermék (GDP) arányában 0,58 százalék és 0,02 százalék közötti mértékben vetné vissza az érintett közép-európai gazdaságok éves teljesítményét.

Ez önmagában mérsékelt hatás lenne, ám ez csak az első körben érvényesülő közvetlen gazdasági következményeket jelentené, és nem tartalmazza például az exportveszteségeket, márpedig a térségi gazdaságokról közismert, hogy az export változásai erőteljesen befolyásolják teljesítményüket, és ez már jelentős második körös hatásokkal járna - hangsúlyozzák a Barclays londoni elemzői. A cég szerint e bővebb körbe tartozhatnának a potenciális munkaerő-leépítések vagy a rövidített munkaidő bevezetése, amely a béreket is csökkentené, és emiatt visszaesne a kiskereskedelmi forgalom is.

Mindezt egybevetve a teljes negatív hatás az első körben jelentkező gazdasági veszteségek kétszeresét-háromszorosát is elérné a Barclays számításai alapján.

A ház által kidolgozott modell az elemzéshez fűzött táblázatos kimutatás szerint azt jelzi, hogy a Volkswagen termelésének 20 százalékos visszaesése a magyar gazdaságban az éves GDP-érték 0,24 százalékának megfelelő közvetlen veszteséget okozna. A legérzékenyebb Csehország esetében ez az arány 0,58 százalék, Szlovákiában 0,26 százalék, Lengyelországban 0,1 százalék, Romániában 0,04 százalék, Szlovéniában 0,02 százalék. Ez azonban csak az első körben elszenvedett közvetlen veszteség lenne, és ehhez járulnának a további negatív hatások, amelyek a Barclays becslése szerint kétszeresére-háromszorosára is emelhetik a nemzetgazdasági szintű veszteségeket.

A Volkswagen-botrány lehetséges közép-európai és magyarországi hatásait a londoni elemzői közösség meglehetősen vegyesen ítéli meg; borúlátó és viszonylag derűlátó elemzések egyaránt születtek.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai az általuk is a lehetséges legrosszabbnak nevezett forgatókönyvükben azt modellezték, hogy mi történik, ha a közép-európai EU-térség autóiparát a 2009-es pénzügyi válsághoz mérhető sokk éri. A ház számításai szerint egy ilyen szélsőséges forgatókönyv megvalósulása 1-1,5 százalékpontot is lefaraghatna a Volkswagen-botrányra a térségen belül legérzékenyebbnek tartott cseh és magyar gazdaság éves növekedési üteméből.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői úgy vélekedtek azonban, hogy a Volkswagen-botrány elsődleges következménye nem az új autók eladásának általános visszaesése lesz, hanem inkább a helyettesítési hatás érvényesülése, vagyis a kereslet valószínűleg átirányul más márkákra, illetve a dízelmotoros járművekről a benzinmotoros autókra.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői a Volkswagen-botrány várható közép- és kelet-európai gazdasági hatásairól összeállított tanulmányukban szintén azt jósolták, hogy ha észlelhető lenne is a Volkswagen járművei iránti kereslet bármilyen visszaesése, azt valószínűleg ellentételezné más márkák keresletének növekedése.

A ház szerint ráadásul a korábbi hasonló iparági incidensek tapasztalataiból megítélhetően még az sem egyértelmű, hogy a Volkswagen járműveinek kereslete - eltekintve a legközelebbi néhány hónaptól - hosszabb távon jelentősen visszaesne. Amikor például a Toyota 2009-ben, vagy a General Motors 2014-ben tömeges autó-visszahívásokra kényszerült különböző hibák miatt, ez nem gyakorolt különösebben érezhető hatást termelésükre.

Szerző

Hova tűnt a 150 milliárd? Így tüntettek a Quaestor-károsultak (fotók)

Publikálás dátuma
2015.10.08. 20:07
Szakács László, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. MTI Fotó: Marjai János
Ülősztrájkot tartottak a Quaestor károsultak az Igazságügyi Minisztérium épülete előtt, követelve azt, hogy a Quaestor-törvény szerint kártalanítsák őket. A Quaestor-törvény szerint 30 millió forintig kellett volna kártalanítania a károsultakat, ám a törvényt megtámadták az Alkotmánybíróságon. 

Ítélet hiányában pedig nem fizet a kormány, holott Trócsányi László igazságügyi miniszter leírta, és Répássy Róbert volt igazságügyi államtitkár pedig, Dr Szakács László kérdésére adott parlamenti válaszában kijelentette, hogy a Quaestor-törvény hatályos, függetlenül az Alkotmánybíróságra beadott kérelmektől."

A károsultak eddig csak a Befektetővédelmi Alaptól (Beva) kaptak kompenzációt, maximum 6 millió forintig. A Beva honlapján kiadott közlemény szerint az alap kötvénykibocsátásból finanszírozza a Magyar Nemzeti Banktól még júliusban felvett 110 milliárd forintnyi, 3 hónapos áthidaló kölcsönét. A kölcsönből 88 milliárd forintot fordított az alap a fiktív Quaestor-kötvényesek kártalanítására, a fennmaradó részt pedig a Buda-Cash és a Hungária ügyfelei kapják meg.

Kedden az is kiderült, hogy a Quaestor felszámolója, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) csak azok ellen indít pert, akik Quaestor-kötvényeiket közvetlenül a vállalat engedélyének felfüggesztése előtt adták el.

Szakács László, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. MTI Fotó: Marjai János

Szakács László, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. MTI Fotó: Marjai János

Eközben Polt Péter, legfőbb ügyész visszautasította Varju Lászlónak feljelentését. A DK alelnöke azért tett feljelentést, mert szerinte Orbán Viktor a Quaestor bekövetkező csődjének tudtával – bennfentes információval visszaélve – menthette ki a csaló bróker barátjánál befektetett állami pénzeket. A DK közleményében megjegyezte, hogy aminek a gyanújával pár hete egy, a saját két millió forintját felvevő 77 éves budapesti hölgyet találtak meg a hatóságok, a hasonló, de 4 milliárd forint közpénzt kimenekítő minisztériumi akcióról hivatalos dokumentumban jelentik ki, hogy törvényes.

Szerző

"A köztársaság nem ismer sem fajokat, sem bőrszínt."

Francois Hollande francia államfő a rasszizmussal szembeni közöny és megszokás veszélyeire figyelmeztetett csütörtökön, miután a migránsválság kapcsán gyakorivá váltak a vitatott megszólalások a francia közéletben.

"A köztársaság nem ismer sem fajokat, sem bőrszínt. Nem ismer el közösségeket. Csak szabad és a jogaikban egyenlő állampolgárokat ismer. És ebből nem engedünk" - mondta csütörtökön a köztársasági elnök a dél-franciaországi Aix-en-Provence melletti Milles táborban, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelem emlékmúzeumában tartott beszédében. A második világháború alatt itt egy olyan internálótábor működött, ahonnan vonatokkal szállították a zsidókat a haláltáborokba.
Hollande elsősorban Nadine Morano jobboldali európai parlamenti képviselő, volt városügyi államtitkár szavaira reagált, aki egy múlt heti televíziós műsorban azt mondta, hogy Franciaország "fehér fajú ország, amely befogad külföldi embereket".

"Ami itt történt (a második világháborúban), az egy lassú kisiklás eredménye, egy olyan folyamaté, amely a demokratikus gátakat egymás után törte át" - hangsúlyozta Francois Hollande az emlékhelyen. Az első kisiklás szerinte "szavakkal történt az 1930-as években, amikor elfogadottá, sőt mindennapossá vált megvetően és gyűlölködve beszélni azokról, akik mások voltak. Elfogadottá vált, hogy cikkek és pamfletek sorában sértegették és megvetették a zsidókat és a külföldieket" - emlékeztetett az államfő.

Francois Hollande bejelentette, felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy az év végéig készítsen elő egy törvénytervezetet, amely "minden rasszista vagy antiszemita sugallatot" büntetendő súlyosbító körülményeknek fog tekinteni, "bárki is mondta azt".

Több napig tartó polémia után a legnagyobb ellenzéki párt, a Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép Köztársaságiak választási bizottsága úgy döntött: Nadine Morano - aki nem kívánt elnézését kérni a kijelentésért - nem vezetheti a párt kelet-franciaországi listáját a decemberi regionális választásokon. Elemzők számára ugyanakkor meglepetést okozott a döntés, ugyanis a képviselőnőt megelőzően párttársai már használtak erősebb kifejezéseket a migránsválság kapcsán. Nicolas Sarkozy például csőtöréshez hasonlította az Európát elérő migránshullámot, Christian Estrosi, Nizza polgármestere pedig az "ötödik (iszlamista) hadoszlop" veszélyéről beszélt.

Szerző