"Eléggé Fidesz-közeli társaságok"- A Szerencsejáték Zrt. milliárdjainak sorsa

Publikálás dátuma
2015.10.09 11:31
A székház/Népszava
Furcsa helyekre, eléggé titkolva osztják a lottómilliárdokat - írja az Index. Márpedig ekkora tételeknél igen nagy szükség lenne a Fidesz által korábban ígért, azóta viszont csendben kinyúvasztott "átlátszóságra". A Szerencsejáték Zrt. ugyanis tavaly közel 6 milliárd forint tiszta profitot termelt, eszközállománya 50 milliárdra rúg. 

A nem csekély bevételeiből - az állampolgároknak a remény adójaként befizetett forintjaiból - rendszeresen támogat közérdekű szervezeteket és programokat, szponzorál sportklubokat, és ezeket bátran publikálja is.  A fenti tevékenységet tavaly óta a Szerencsejáték Nonprofit Service Kft.-n keresztül intézi, amely 2015 júliusáig nagyjából 600 millió forintnyi közérdekű kiadást vállalt.

Az idei évben a vállalat az árbevétel 0,75 százalékát szánja adományozásra és szponzorációra - írja az Index - és hogy ezt milyen szempontok szerint teszi, azt a támogatási szabályzata határozza meg. Ez azonban már nem elérhető a honlapjukról, noha több ponton is hivatkoznak rá. 

Fotó: Népszava

Fotó: Népszava

A jó Zsiga Marcell 

A nonprofit kft. ügyvezetője Zsiga Marcell, ő az a korábbi fideszes parlamenti képviselő, miskolci alpolgármester, aki annak idején kissé zavartan, kissé hebegve, ám mégis képes volt az RTL Klub mikrofonjába kimondani, hogy meg lehet élni 45 ezer forintból. Nos a kis takarékos életben hívő fiatalember manapság  másfél millió forintot kap havonta a munkájáért, de ezen felül tavaly még 425 ezer forint pénzbeli juttatást is ütötte a markát.

A háromtagú felügyelőbizottság tagja Opauszky Ildikó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium koordinációs munkatársa. Itteni munkájáért még miniszteri elismerést is kapott 2014-ben. Rajta kívül még dr. Nagy Réka és dr. Kovács Gergely van a bizottságban - világítja meg a személyi hátteret az Index. 

Az állami milliók szétosztása közérdekű adat, így az LMP-s Ikotity István kikérte a szervezet támogatási listáját. Ezen kórházak, sérülteken segítő és művészeti alapítványok, természetbarát egyesületek, valamint vidéki kulturális intézmények mellett, felbukkan néhány eléggé Fidesz-közeli társaság is - fogalmaz óvatosan a portál. Nem ez volt az első alkalom, hogy furcsa helyeken landoltak az adományok: 2013-ban a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor által vezetett Ferencváros, Fa Nándor cége, valamint a Nyerges Zsolthoz köthető szolnoki vízlabda- és kosárlabdacsapatok kapták a legnagyobb támogatást az erre fordított 1,43 milliárd forintból.

Idén eddig majdnem 600 millió forintot fizettek ki közel kétszáz szervezetnek a Szerencsejáték Zrt. pénzeiből, júliusig a Moscell Kft. kapta a legnagyobb támogatást, 75 millió forintot a közel kétszáz szervezet közül. A cég tulajdonosa Szvorák Katalin énekesnő: ő énekelte el a himnuszt a Fidesz tavalyi március 15-ei ünnepségén. 

De visszaeső támogatott a magyar kormány által létrehozott Veritas Történetkutató Intézet, amely idén 4,9-, tavaly 5 millió forintot kapott.  A szervezetet az a Szakály Sándor vezeti, aki  idegenrendészeti eljárásnak nevezte a hazai zsidóság deportálását. A Veritasra 2014-ben 260 millió forintot különítettek el az állam központi költségvetéséből. Munkatársuk az a Farkas Judit Antónia is, aki  életrajza szerint  a Fidesz képviselőcsoportjánál dolgozott és külügyi referens volt.

2015-ben eddig 8 millió forintot kapott a Jövő Uniója Alapítvány. A szervezet a NAV listája szerint nincsen regisztrálva arra, hogy egyszázalékos adófelajánlásokat fogadjon. Ám az alapítványt a Fidelitas Országos Választmányának elnöke, Tardi Tamás Ákos vezeti, így semmi gond.

Még érdekesebb - így az Index - a Szerencsejáték Zrt. támogatási listáján, hogy 2015-ben támogatják a Baja Marketing Bajai Kommunikációs és Marketing Kft.-t 5 millió forinttal. A cég tulajdonosa a helyi önkormányzat, az ezzel járó jogokat a mindenkori polgármester gyakorolja, most éppen a fideszes Zsigó Róbert. De kapott 2 milliót a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány is, amelyet Réthelyi Miklós, korábbi nemzeti erőforrás miniszter vezeti.

 L. Simonnal kifizetődő jóban lenni

A Fortunát kísértők tetemes pénzéből jutott egy, az államtitkárhoz közeli újságnak is: 1,5 millió forintot kapott a Kortárs Folyóirat Kiadói Kft. A szervezet egyik tulajdonosa a Ráció Kft. Ez volt az a cég, amelyiktől L. Simon László  elfelejtett megszabadulni , majd a felesége nevére íratta át. Nem ez az egyetlen kapcsolódási pont: a Kortárs tulajdonosa még a Magyar Írószövetség, amelynek L. Simon 2010-ig volt a titkára.

8 milliót kapott az Örökség Kultúrpolitikai Intézet, amelyik már egyszer nagyon beégett egy 180 millió forintos matricagyűjtő albummal - emlékeztet az Index. A magát függetlenként definiáló szervezetről a Magyar Narancs derítette ki, hogy a Nemzeti Kulturális Alappal, a Balassi Intézettel és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal kötött szerződéseket. De volt közös projektje a Magyar Művészeti Akadémiával is: egy közvélemény-kutatás a Műcsarnok tulajdonosváltásával kapcsolatban. A szervezet ügyvezető igazgatója, Pápay György pedig - no nézzék csak! -  jó kapcsolatban van L. Simon Lászlóval.

És ez még nem minden. A teljes cikket itt olvashatja.

Szerző

Félelmetes tengeralattjárót bocsátott vízre Oroszország

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:07
Tengerészek állnak a Belgorod avatóünnepségén, Szeverodvinszkben, 2019. április 23-án
Fotó: Igor Ageyenko
A Belgorod hat atomtöltetű drónt szállíthat, és gyorsabban halad, mint a ma ismert legsebesebb torpedók.
Vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben. Szevmas hadiipari vállalat által a 09852-es projekt keretében részben összerakott Belgorod tengeralattjáró vízre bocsátását Vlagyimir Putyin orosz elnök élő videokapcsolásban figyelte. Andrej Volozsinszkij ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke "a konstruktőri gondolat ünnepének" nevezte a jármű megjelenését -írja az MTI.
A tengeralattjáró építése ezt követően vízen folytatódik majd. A TASZSZ hírügynökség szerint a hajó reaktor- és kikötési tesztjét még erre az évre, menet- és állami próbáját pedig a jövő évre tervezik, és a tervek szerint 2020 végén adják majd át a flottának.      A TASZSZ úgy tudja, hogy az új tengeralattjáró hat, nukleáris töltettel ellátott drón  hordozására lesz alkalmas. A hírügynökség által összeállított háttér-tájékoztató szerint a Belgorod osztályú tengeralattjárót eredendően a 949A Antej projekt keretében kezdték meg kidolgozni 1992-ben, majd a munkálatokat a Szevmas 2012-ben, 09852-es projekt néven újraindította. (Az Antej a Kuszkkal azonos típusú manőverező robotrepülőgépeket hordozó tengeralattjáró.)  A Belgorod műszaki paraméterei tikosak, az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor tavaly novemberben közölte, hogy összeállt a tengeralattjáró legénysége. 
Vlagyimir Putyin tavaly március 1-jén az orosz törvényhozás két házának együttes ülésén jelentette be az utóbb Poszejdon névre elkeresztelt víz alatti hadászati nukleáris drón kifejlesztését, amelyről először február 20-án mutatott be egy mintegy félperces videót az orosz védelmi tárca.   Putyin azt állította, hogy a célpontok széles skálája ellen kifejlesztett atomfegyverek hordozására is alkalmas, korlátlan hatótávolságú drónt lehetetlen elfogni. Az elnök szerint a Poszejdon munkamélysége egy kilométer lesz és nagyobb sebességgel képes lesz haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók.

A tűz után most a víztől féltik a Notre-Dame-ot

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:18

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
Viharos-esős időre számítanak kedd estétől Párizsban, a szél és a csapadék, de az oltáskor használt víz is komoly károkat okozhat a tető nélkül maradt katedrálisban.
Megkezdték a párizsi Notre-Dame-székesegyház egy héttel ezelőtt leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését kedden, még a hét második felében várható esős időszak előtt - közölte  André Finot, a katedrális kommunikációs vezetője. Az MTI idézi a francia meteorológiai szolgálat jelentését, mely szerint kedd estétől viharokra lehet számítani Párizsban, de nagyobb és folyamatos esőzés csütörtöktől várható. A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását – a ponyvázás délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat. A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas "esernyő" vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrális. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani. 
Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.  Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki az után, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".  Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradást követően fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony. 

Rövidzárlat okozhatta a pusztító tüzet

katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. 
Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében,
de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel. 
Frissítve: 2019.04.23 20:52