Kvóta: nem megoldás, de erős üzenet

Miközben az Orbán-kormány nem az Európai Unióval szeretne együttműködni a menekültválság kezelésében, hanem továbbra is a különutas szerepet játssza, s inkább a visegrádi országokkal próbál összefogni abban, hogy az uniós kvótarendszert hogyan lehetne bojkottálni, a terv nagy valószínűséggel "nélkülünk" is átmegy. A kvóta nem végső megoldás, de erős üzenet lehet a világ felé, hogy az EU nem kiüresedett intézmény, hanem egységes politikai közösség.

Sokáig eltart még a menekültválság, éppen úgy, mint a menekültek európai uniós tagállamok közötti méltányos elosztását szolgáló állandó rendszer kialakítása - mondta az Európai Bizottság elnöke csütörtökön a németországi Passauban. Jean-Claude Juncker a bajor-osztrák határon fekvő városban -, ahol az utóbbi hónapokban több százezer menedékkérő lépett be Németországba - jelezte: a következő hónapokban javaslatot tesz egy állandó menekültelosztási rendszerre. Az elképzelés alapja az emberiesség és a józan ész, de megint "őrült sokáig" tart majd, mire a tagállami kormányok elfogadják azt - fogalmazott. Juncker azt is megjegyezte: Európában nincsen szükség "újabb falakra", főleg nem uniós tagországok között.

Az Európai Bizottság feje nem először fogalmazott meg nyílt kritikát a magyar menekültpolitikával szemben, s szorgalmazta a 28 tagállam összefogását, értékalapú fellépését az ügyben. Hosszú távon semmit nem fog megoldani, az uniós tagállamok vezetői és szakértők mégis fontosnak és az Európai Unió (EU) erejét és egységét bizonyító intézkedésnek tartják a kvótarendszert. Már csak ezért sem sok jóra számíthat Orbán Viktor a jövő heti uniós csúcstalálkozón. Az EU állam- és kormányfői a menekültügy fejleményei miatt a hét végén ismét asztalhoz ülnek, ahol - az előző csúcshoz hasonlóan - a magyar miniszterelnöknek továbbra sem lesz sok támogatója a kötelező kvótarendszer elleni harcban.

Az összesen 120 ezer Olaszországban, Görögországban és Magyarországon regisztrált (16 ezer olaszországi és 50 ezer görögországi, illetve 54 ezer magyarországi) menekült EU-s tagállamokban történő szétosztásáról szóló tervről a múlt héten döntöttek az EU belügyminisztereinek tanácsában, amelyet végül Magyarországon kívül Szlovákia, Csehország és Románia sem támogatott. Pedig eredetileg a programnak köszönhetően Magyarországról került volna el a legtöbb menekült. Elkerülés alatt csupán átirányításukat kell érteni egy másik tagállamba, hogy ott várják meg a menedékkérelmük elbírálását. Ez azonban Orbán Viktornak nem kellett, a magyar kormány úgy ahogy van, elutasítja a tanács döntését, s Robert Fico szlovák miniszterelnök is bejelentette már, hogy az Európai Bírósághoz fordul.

Vélhetően a magyar kormány is erre készül, méghozzá a parlamenti pártok bizonyos fokú támogatásával. Az EU vezetőinek növekvő rosszallása ellenére ugyanis Orbán továbbra is úgy gondolja, hogy nem szabad bevezetni a kötelező kvótákat, ennek érdekében kedd reggelre még a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőit is összehívta a Parlamentbe. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülés után azt mondta, a kormányfő utasította Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy készítsen olyan javaslatokat a kötelező kvótákkal szembeni fellépésről, amelyek - az ötpárti tanácskozás alapján - élvezni fogják a parlamenti pártok többségének támogatását.

Pedig a Juncker elnök nevéhez fűződő javaslatcsomag kifejezetten előnyös feltételeket kínált Magyarországnak. Eredetileg. Miután azonban kimaradunk a döntésből, az eredeti tervek szerint Magyarországról elkerülő 54 ezer menekült könnyen itt maradhat, a keretszámot viszont fenntartják, más ország igényt tarthat rá, hogy tőle osszanak majd szét ennyi embert. A fennmaradó, görög és olasz területen lévő menekültek közül az EU államainak önkéntes alapon kellene befogadniuk valamennyit, azonban a mennyiségre szerepel egy ajánlás a döntéshez csatolt függelékben: ez alapján Magyarországnak 1294 menekültet lenne ajánlott befogadnia (306-ot Olaszországból, 988-at Görögországból). Abból az 54 ezerből pedig, akiket Magyarországról szórtak volna szét, 1058-at kellett volna vállalnunk - és továbbra is kellene, csak mivel nem tőlünk fogják elosztani ezt az 54 ezret, valamely másik EU-s tagállamból fognak majd érkezni hozzánk (elképzelhető, hogy Ausztriából vagy Németországból). A jelenlegi (kvóta helyett) kontingensrendszer szerint tehát első körben körülbelül 2300 menekültet és a kérelmük elbírálását kell vállalnunk - hiszen hiába "csak" ajánlott számok ezek, ha nem teljesítjük őket, kötelességszegési eljárás indulhat ellenünk.

Magyarország - a kormány és a parlament döntése értelmében - semmilyen közös lépésben nem fog együttműködni: sem befogadóként, sem elosztóként. Ez utóbbi annyit takarna, hogy Magyarország déli határán úgynevezett uniós hotspotokat (menekültfogadó állomásokat) létesítenének, ahol a menedékkérőket elszállásolnánk addig, amíg eldől, hogy jogosultak-e részt venni az áthelyezési programban, valamint amíg végül kiderül, melyik országba mehetnek tovább. Erre Orbán kifogása az volt, hogy ettől Magyarország hivatalosan is "frontországgá" válna. Valójában azonban hazánk már így is az, hiszen déli határunk egy része az EU-nak is külső határa, ezzel pedig hivatalosan és informálisan is feladatok járnak. Az itt megszervezett hotspotokat az EU jelentős segítségével lehetett volna létrehozni. Segítség alatt nem kevés pénz értendő: a fogadó államok áthelyezett személyenként 6000 eurós EU-támogatásban részesülnének, ennek feltétele azonban az Orbán által vakon ellenzett hotspotok megépítése lenne.

Ráadásul azzal, hogy a magyar kormány nem hajlandó együttműködni az EU-val ebben a programban - sőt, meg is próbálja megakadályozni annak hatályba lépését egy uniós bírósági keresettel -, pont annak a hosszú távú stratégiának az előkészítéséből maradunk ki, amely az Orbán által is annyiszor hangoztatott erősebb határvédelemre épülő, ellenőrzöttebb beléptetést célozná, valamint a probléma forrásához (háborús gócpontokhoz) közeli befogadó államok támogatását. A Juncker-csomag ugyanis korántsem csupán a már ideérkezett menekülteket szétosztó kvótarendszert tartalmazza, hanem egy sokkal bővebb cselekvési tervet, amelyet ráadásul még így is csak a kezdeti lépéseknek nevez.

Az EU vezetői nem árulnak zsákbamacskát, s ellentétben Orbán állításával sosem hangoztatták, hogy a kvótarendszer megoldaná a menekültkrízist. Abban viszont a nyugati tagállamok és az uniós intézmények vezetői között teljes az egyetértés, hogy ha az EU-ban nincs egyetértés arról, miként kell viszonyulni a Közel-Keletről érkező menekültekhez, akkor azt a látszatot kelti, hogy nincs közös platformon sem az emberi jogok, sem a migráció haszna és veszélyei megítélésében. Mindenki tisztában van tehát azzal, hogy a kvótarendszer nem tökéletes megoldás, de üzenet a világ felé, hogy az EU egységes, erős politikai közösség.

Kemény üzenetek

* Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke: "Ne hagyjuk, hogy a belső viták miatt Európa fekete bárány legyen, különben a diktátorok fognak nekünk leckét adni toleranciából. Ha valaki azt mondja, hogy esze ágában sincs betartani a kvótákat, azzal a szolidaritás alapjait ássa alá."

* Francois Hollande francia elnök: "Európa egy értékközösség, akik nem osztják annak értékeit és elveit, el kell gondolkodniuk azon, hogy helyük van-e az Európai Unióban."

* Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter: "Ha Magyarország az uniós kvótajavaslatot elutasítja, akkor Magyarország nem a megoldás, hanem a probléma része".

Sok a nemzetközi kritika is

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a hatalmas tömegek miatt a 120 (plusz 40) ezer menekült áthelyezése semmire nem lesz elég. Több szakértő pedig a kvótarendszer gyakorlati részleteinek kidolgozatlansága miatt aggódik. A legfontosabb kérdés az, hogyan érik el, hogy a tagállamok között kvóták szerint szétosztott, s áthelyezett menekültek abban az országban maradjanak, ahová küldték őket. A jelenlegi trendek szerint ugyanis nagy a valószínűsége, hogy a Litvániába, Szlovákiába vagy akár a lengyel-német határra küldött menedékkérők felkerekednek, és meg sem állnak Németországig vagy Svédországig. Brüsszelnek erre is vannak javaslatai, kérdés azonban, hogy ezeket be lehet-e majd tartani.

Az idevágó javaslatok között elég drasztikus intézkedések is szerepelnek, mint például hogy a fogadó államok szociális ellátásként ne pénzt fizessenek a menedékkérőknek, hanem természetbeni juttatásokat adjanak nekik. Az EB azt is elfogadhatónak tartaná, ha a menedékkérőknek időről időre jelentkezniük kellene a hatóságoknál. Ha pedig mégis átszöknének egy másik országba, azonnal küldjék őket vissza, akár erőszakkal is. Végső megoldásként pedig, ha a menedékkérő már többször is átment egy másik országba, az ottani hatóságok megtilthatnák a belépését.

Kérdés azonban, hogy mindezek miként működhetnek Európa határmentes területein. E problémák, valamint a létszámkérdés is egyértelművé teszi tehát, hogy a kvótarendszer csupán tűzoltás lenne a jelenlegi tarthatatlan helyzetben az Unió határainál, de alapot biztosíthatna egy hosszabb távú stratégiához. Már csak azért is, mert az idén április óta, amikor több mint 800-an vesztek a Földközi-tengerbe egy Líbiából Európába tartó hajón, bár több uniós javaslatcsomag is napvilágot látott, ebből igazán a kvótarendszer volt az egyedüli, amely a megvalósítás fázisáig jutott.

Belpolitikai kérdéssé vált

* Fidesz: a kormánypárti frakció hétfői ülésén felkérte a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel lépjen fel a kötelező menekültkvótákról született EU-s döntés végrehajtása ellen – jelentette be napirend előtti felszólalásában Kósa Lajos frakcióvezető, aki példaként az európai kezdeményezést – ez nagyon leegyszerűsítve egy európai szintű aláírásgyűjtés – említette, illetve azt a lehetőséget, hogy az Európai Bíróságtól kérjenek jogorvoslatot. Kósa szerint a kvótarendszer "a semminek a semmije, nem megoldás, álmegoldás", hiszen két év alatt akarnak áttelepíteni 120 ezer embert, miközben csak Magyarországra eddig az idén már 300 ezernél több illegális bevándorló érkezett, illetve 176 ezer menedékkérelmet adtak be. A frakcióvezető szerint a kvótarendszerrel az a legnagyobb baj, hogy az Európai Tanács elvont egy nemzetállami jogkört Magyarországtól, mert az állam nem dönthet maga, hogy kit és milyen feltételek mellett enged be a területére.

* MSZP: ma már az a kérdés, a kvóta alapján néhány ezer embert kell-e befogadni, vagy pedig a most érvényes nemzetközi szabályok alapján akár 167 ezer Európában tartózkodó menekült érkezhet hozzánk - hívta fel a figyelmet Tóbiás József. A pártelnök-frakcióvezető szerint új uniós szabályokra van szükség, közös regisztrációs, elosztási és finanszírozási rendszer kell.

* LMP: a jogorvoslati kérelem benyújtása előtt egy új menekültügyi eljárásrend megalkotását kellene kezdeményezni - javasolta Schiffer András. A párt frakcióvezetője szerint újra kellene tárgyalni a toloncegyezményeket is. "A kvótarendszer önmagában nem megoldás, ugyanakkor ellentétes lenne érdekeinkkel, ha eleve nemet mondanánk rá".

* Demokratikus Koalíció (frakció híján nem lehettek ott az egyeztetésen - a szerk): Gréczy Zsolt szóvivő közölte: "felszólítjuk Tóbiás Józsefet és Schiffer Andrást, hogy ne legyenek Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök tettestársai a menekültpolitikában. Magyarországnak már a kezdetektől támogatnia kellett volna a kvótarendszert, az méltányos."

* Jobbik: a kormány és az Országgyűlés tegyen meg mindent, hogy az ország mentességet szerezzen a bevándorlási kvóta alól - közölte Vona Gábor. A szélsőjobboldali párt elnöke szerint abszurd és rossz a kvótarendszer, azt üzenné a közel-keleti és afrikai migránsoknak, hogy érdemes elindulniuk. "Támogatjuk, hogy a kormány ez ügyben az Európai Bírósághoz forduljon. A kvótákat az európai polgárok nem, csak az unió vezetői támogatják, így érdemes lenne az uniós népszavazás intézményét megteremteni."