Milyen sebet okoz a Volkswagen?

A hazai export 10 százalékát adja a gépjárműipar, amely a beszállítókkal együtt az ipar 20-22 százalékának ad munkát. Ezért sem közömbös, hogy a magyar külgazdaság teljesítményét mennyiben befolyásolja a Volkswagen (VW)-csoport botránya. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi adatai még a külkereskedelmi mérlegszámok újabb rekordjáról számolnak be, kérdés, ez a pozíció meddig tartható.

Augusztusban - akárcsak az elmúlt években mindannyiszor - jelentős, 459,2 millió euró többlet keletkezett a külkereskedelemben, 25 millió euróval több, mint egy éve. A rekordot tükröző számok mögött az elemzők két okot említenek, az egyik az olajárak zuhanása miatti cserearány javulást, a másik pedig a kivitel felfutása. Ez utóbbi annak a gépjárműexportnak köszönhető, amely a teljes kivitelünk 10 százalékát képezi. Mindeddig a szakértők félelmei arra korlátozódtak, hogy a kínai gazdaság lassul. Bár a magyar exportra - arányaiban - ennek csak csekély közvetlen kihatása van, de annak annál nagyobb, hogy Németországból jelentős mértékben exportálják tovább a Távol-Keletre a hazánkban gyártott gépkocsikat.

A VW-botránnyal kapcsolatban megjelent első értékelések szerint a hazai GDP akár évi egy-másfél százalékkal is mérséklődhet a gépjárműipar esetleges visszaesése révén. Azonban a higgadtabb értékelések szerint ennél kisebb zuhanással is megúszhatjuk. Európában ugyanis az általános konjunktúra jelei érzékelhetők, ami az autóipart kapacitásbővítésre kényszerítheti. Feltehetően ebből a VW-csoport kimarad, és a bizalomvesztés miatt át kell adnia a rövid ideig őrzött első helyét a világon a japán Toyota-csoportnak. A márkakedveltség átrendeződésének már most is megvannak az első jelei.

A VW-csoporthoz tartozó győri Audinál termeléscsökkenésre ugyan nem számítanak, de a konszern mindenütt felülvizsgálja a beruházási terveit, és ebből aligha marad ki a Rába-parti üzem. (A legnagyobb autóipari vállalatok tavalyi árbevételük szerint a közép-kelet európai régióban a cseh Skoda, magyar Audi és a szlovák Volkswagen gyárak voltak – ezek mind részei a Volkswagen csoportnak.) Az Audi globális eladási számai pillanatnyilag imponálóak, szeptemberben 6,8 százalékos növekedést értek el az előző havi 2,7 százalék után. A későbbiekben a a VW-csoport autói veszíthetnek az értékükből, mert a dízelautóknál magasabb a károsanyag-kibocsátás, mint amennyit bevallottak. Ez egyértelműen csökkentheti az árbevételt, számítások szerint a botrány eddig 30 milliárd euró értékű piacvesztéssel járt, a részvények tőzsdei árfolyama 30 százalékot zuhant. További, egyelőre megbecsülhetetlen veszteséget okozhat, ha egyes tőzsdei befektetők - különösen Amerikában - beperlik a VW-t, mert üzleti eredményei nem valós adatokra épültek, és az ilyen megtévesztő magatartás miatt - még ha hosszú évek múltán is - sorozatos pervesztések várhatók.

A VW-nél biztosak benne, hogy a januártól várható gépkocsi visszahívások, illetve a szükséges javítások, alkatrészcserék nem rendítik meg a cégcsoportot, ennek fedezete a rendelkezésükre áll. (Átlagosan egy-egy visszahívott gépkocsinál 300 eurós ráfordítással számolnak.)

Áttételesen hathat a magyar gazdaságra az is, hogy legfontosabb exportpartnerünk, Németország egyéb termékeinek megítélése is romolhat. Olyanoké is, amelyeket nem feltétlenül ott gyártanak, hanem valamelyik leányvállalatnál. Mindez hátrányosan érintheti a Németország számára bérmunkában termelő magyarországi cégeket. A hazai cégek pedig nem aktív résztvevői a történteknek, úgymond sodródnak az eseményekkel - vélik a szakemberek.

Az export a legjobbak versenye - állítják a gazdaság szervezői. A külpiacra szállító cégeknél ezért átlagosan 50 százalékkal magasabbak a bérek versenytársaikénál, és a statisztikák szerint 100 autóipari munkahely átlagosan 235 további munkahelyet vonz. Ezért nagy a tét, hogy a magyar gazdaság szereplői képesek-e rugalmasan alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez. Az exportáló cégek szerint ezért is időszerű lenne, hogy a két esztendeje beindított, de jelenleg alvó külgazdasági programot végre tartalommal töltsék fel.