Milyen sebet okoz a Volkswagen?

Publikálás dátuma
2015.10.10. 07:21
Kiürülhetnek álláshelyek a parkolóban és az autógyártó üzemekben is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEXANDER KOERNER
A hazai export 10 százalékát adja a gépjárműipar, amely a beszállítókkal együtt az ipar 20-22 százalékának ad munkát. Ezért sem közömbös, hogy a magyar külgazdaság teljesítményét mennyiben befolyásolja a Volkswagen (VW)-csoport botránya. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi adatai még a külkereskedelmi mérlegszámok újabb rekordjáról számolnak be, kérdés, ez a pozíció meddig tartható.

Augusztusban - akárcsak az elmúlt években mindannyiszor - jelentős, 459,2 millió euró többlet keletkezett a külkereskedelemben, 25 millió euróval több, mint egy éve. A rekordot tükröző számok mögött az elemzők két okot említenek, az egyik az olajárak zuhanása miatti cserearány javulást, a másik pedig a kivitel felfutása. Ez utóbbi annak a gépjárműexportnak köszönhető, amely a teljes kivitelünk 10 százalékát képezi. Mindeddig a szakértők félelmei arra korlátozódtak, hogy a kínai gazdaság lassul. Bár a magyar exportra - arányaiban - ennek csak csekély közvetlen kihatása van, de annak annál nagyobb, hogy Németországból jelentős mértékben exportálják tovább a Távol-Keletre a hazánkban gyártott gépkocsikat.

A VW-botránnyal kapcsolatban megjelent első értékelések szerint a hazai GDP akár évi egy-másfél százalékkal is mérséklődhet a gépjárműipar esetleges visszaesése révén. Azonban a higgadtabb értékelések szerint ennél kisebb zuhanással is megúszhatjuk. Európában ugyanis az általános konjunktúra jelei érzékelhetők, ami az autóipart kapacitásbővítésre kényszerítheti. Feltehetően ebből a VW-csoport kimarad, és a bizalomvesztés miatt át kell adnia a rövid ideig őrzött első helyét a világon a japán Toyota-csoportnak. A márkakedveltség átrendeződésének már most is megvannak az első jelei.

A VW-csoporthoz tartozó győri Audinál termeléscsökkenésre ugyan nem számítanak, de a konszern mindenütt felülvizsgálja a beruházási terveit, és ebből aligha marad ki a Rába-parti üzem. (A legnagyobb autóipari vállalatok tavalyi árbevételük szerint a közép-kelet európai régióban a cseh Skoda, magyar Audi és a szlovák Volkswagen gyárak voltak – ezek mind részei a Volkswagen csoportnak.) Az Audi globális eladási számai pillanatnyilag imponálóak, szeptemberben 6,8 százalékos növekedést értek el az előző havi 2,7 százalék után. A későbbiekben a a VW-csoport autói veszíthetnek az értékükből, mert a dízelautóknál magasabb a károsanyag-kibocsátás, mint amennyit bevallottak. Ez egyértelműen csökkentheti az árbevételt, számítások szerint a botrány eddig 30 milliárd euró értékű piacvesztéssel járt, a részvények tőzsdei árfolyama 30 százalékot zuhant. További, egyelőre megbecsülhetetlen veszteséget okozhat, ha egyes tőzsdei befektetők - különösen Amerikában - beperlik a VW-t, mert üzleti eredményei nem valós adatokra épültek, és az ilyen megtévesztő magatartás miatt - még ha hosszú évek múltán is - sorozatos pervesztések várhatók.

A VW-nél biztosak benne, hogy a januártól várható gépkocsi visszahívások, illetve a szükséges javítások, alkatrészcserék nem rendítik meg a cégcsoportot, ennek fedezete a rendelkezésükre áll. (Átlagosan egy-egy visszahívott gépkocsinál 300 eurós ráfordítással számolnak.)

Áttételesen hathat a magyar gazdaságra az is, hogy legfontosabb exportpartnerünk, Németország egyéb termékeinek megítélése is romolhat. Olyanoké is, amelyeket nem feltétlenül ott gyártanak, hanem valamelyik leányvállalatnál. Mindez hátrányosan érintheti a Németország számára bérmunkában termelő magyarországi cégeket. A hazai cégek pedig nem aktív résztvevői a történteknek, úgymond sodródnak az eseményekkel - vélik a szakemberek.

Az export a legjobbak versenye - állítják a gazdaság szervezői. A külpiacra szállító cégeknél ezért átlagosan 50 százalékkal magasabbak a bérek versenytársaikénál, és a statisztikák szerint 100 autóipari munkahely átlagosan 235 további munkahelyet vonz. Ezért nagy a tét, hogy a magyar gazdaság szereplői képesek-e rugalmasan alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez. Az exportáló cégek szerint ezért is időszerű lenne, hogy a két esztendeje beindított, de jelenleg alvó külgazdasági programot végre tartalommal töltsék fel.

Szerző

Orbán fűt-fát, de főleg 122 milliárdot ígért Kaposvárnak

Publikálás dátuma
2015.10.09. 23:37
MTI Fotó: Varga György
Kaposváron "egységnyi" eredményhez nagyobb fejlesztésre van szükség, mint az ország jó néhány másik városában - jelentette ki a miniszterelnök a Kapos televíziónak adott interjúban pénteken. 

Orbán Viktor azt követően nyilatkozott, hogy a nap folyamán aláírta Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármesterrel a kormány által a városnak biztosított 122 milliárd forintos fejlesztési támogatásáról szóló megállapodást. A kormányfő hangsúlyozta: a korábbi időszakhoz képest fontos változás, hogy most nem központilag akarják megmondani, mit fejlesszen egy város. 

A megyei jogú városok annyira megerősödtek, hogy kell legyen saját gazdaságfejlesztési programjuk, "és mi megpróbálunk társulni ehhez". Ez sokkal inkább társulási viszonyt, mintsem alá-fölé rendeltség - tette hozzá. "Aláírtam egy megállapodást, be is fogom tartani" - jelentette ki, de a teljesítéshez az kell, hogy megalkuvás nélkül dolgozzanak az állami bürokrácia leépítésén, takarékoskodjanak, a gazdaságot működőképes állapotban tartsák a vállalkozást, teljesítményt ösztönző adórendszeren keresztül, "mert hiába akarunk polgári berendezkedést, ha nincs meg annak a gazdasági alapja". 

Arról, hogy a szerződésben vállalt fejlesztési forrás sok vagy kevés Kaposvár esetében, azt mondta: a város történetében ekkora forrás fejlesztésre így, egy összegben, garantáltan és leszerződve nem állt rendelkezésre.

Az összeget tekintve ez nagyon sok, "egyébként pedig reális" - tette hozzá Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint lehetőséget kell kapnia a városnak ahhoz, hogy fejlődni tudjon, és "itt egységnyi eredményhez nagyobb fejlesztésre van szükség, mint az ország jó néhány másik városában".

Arra a felvetésre, hogy egy évvel ezelőtti kaposvári látogatásán megígérte, a ciklus végéig megépül a 67-es gyorsforgalmi út, azt mondta: "többször megígértem, most szeretném megcsinálni"Az út átadásának időpontjáról szólva úgy fogalmazott: "18-at vállaltunk legutóbb - az szoros lesz -, de 19-nél tovább nem fog húzódni az építkezés". A gyorsforgalmi utak iránti igényről azt mondta: Magyarország még mindig nyögi a kommunizmus örökségét, nagyon sok fejlesztés maradt el, amit rövid idő alatt kellett volna pótolni.

"Sok mindent pótoltunk is, mi magyarok büszkék lehetünk a mögöttünk hagyott 25 év teljesítményére, de még mindig fájó hiányok vannak, az egyik például ez" - tette hozzá. Közölte: mivel túl sok magas szintű útvonal hiányzik, ugyanakkor nincs mindegyikre pénz, ezért most könnyített műszaki feltételekkel építenek utakat, úgy, hogy később a bővítésre megteremtik a lehetőséget.

Orbán Viktor a kaposvári foglalkoztatottsági adatokat - csaknem 1700 emberrel több dolgozik, mint három évvel korábban - szép teljesítménynek nevezte, de hozzátette: még mindig több mint kétezer embernek nincs munkája.  "Mi azt szeretnénk, ha egy olyan országban élhetnénk, hogy azt tudjuk mondani jó lelkiismerettel minden embernek, hogy van lehetőség dolgozni, ha boldogulni akarsz, akkor dolgozhatsz" - mondta Orbán Viktor.

Szerző

Orbán fűt-fát, de főleg 122 milliárdot ígért Kaposvárnak

Publikálás dátuma
2015.10.09. 23:37
MTI Fotó: Varga György
Kaposváron "egységnyi" eredményhez nagyobb fejlesztésre van szükség, mint az ország jó néhány másik városában - jelentette ki a miniszterelnök a Kapos televíziónak adott interjúban pénteken. 

Orbán Viktor azt követően nyilatkozott, hogy a nap folyamán aláírta Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármesterrel a kormány által a városnak biztosított 122 milliárd forintos fejlesztési támogatásáról szóló megállapodást. A kormányfő hangsúlyozta: a korábbi időszakhoz képest fontos változás, hogy most nem központilag akarják megmondani, mit fejlesszen egy város. 

A megyei jogú városok annyira megerősödtek, hogy kell legyen saját gazdaságfejlesztési programjuk, "és mi megpróbálunk társulni ehhez". Ez sokkal inkább társulási viszonyt, mintsem alá-fölé rendeltség - tette hozzá. "Aláírtam egy megállapodást, be is fogom tartani" - jelentette ki, de a teljesítéshez az kell, hogy megalkuvás nélkül dolgozzanak az állami bürokrácia leépítésén, takarékoskodjanak, a gazdaságot működőképes állapotban tartsák a vállalkozást, teljesítményt ösztönző adórendszeren keresztül, "mert hiába akarunk polgári berendezkedést, ha nincs meg annak a gazdasági alapja". 

Arról, hogy a szerződésben vállalt fejlesztési forrás sok vagy kevés Kaposvár esetében, azt mondta: a város történetében ekkora forrás fejlesztésre így, egy összegben, garantáltan és leszerződve nem állt rendelkezésre.

Az összeget tekintve ez nagyon sok, "egyébként pedig reális" - tette hozzá Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint lehetőséget kell kapnia a városnak ahhoz, hogy fejlődni tudjon, és "itt egységnyi eredményhez nagyobb fejlesztésre van szükség, mint az ország jó néhány másik városában".

Arra a felvetésre, hogy egy évvel ezelőtti kaposvári látogatásán megígérte, a ciklus végéig megépül a 67-es gyorsforgalmi út, azt mondta: "többször megígértem, most szeretném megcsinálni"Az út átadásának időpontjáról szólva úgy fogalmazott: "18-at vállaltunk legutóbb - az szoros lesz -, de 19-nél tovább nem fog húzódni az építkezés". A gyorsforgalmi utak iránti igényről azt mondta: Magyarország még mindig nyögi a kommunizmus örökségét, nagyon sok fejlesztés maradt el, amit rövid idő alatt kellett volna pótolni.

"Sok mindent pótoltunk is, mi magyarok büszkék lehetünk a mögöttünk hagyott 25 év teljesítményére, de még mindig fájó hiányok vannak, az egyik például ez" - tette hozzá. Közölte: mivel túl sok magas szintű útvonal hiányzik, ugyanakkor nincs mindegyikre pénz, ezért most könnyített műszaki feltételekkel építenek utakat, úgy, hogy később a bővítésre megteremtik a lehetőséget.

Orbán Viktor a kaposvári foglalkoztatottsági adatokat - csaknem 1700 emberrel több dolgozik, mint három évvel korábban - szép teljesítménynek nevezte, de hozzátette: még mindig több mint kétezer embernek nincs munkája.  "Mi azt szeretnénk, ha egy olyan országban élhetnénk, hogy azt tudjuk mondani jó lelkiismerettel minden embernek, hogy van lehetőség dolgozni, ha boldogulni akarsz, akkor dolgozhatsz" - mondta Orbán Viktor.

Szerző