Ismételten kiújult a gázai konfliktus

Tovább fokozódott az izraeli-palesztin konfliktus, kiújult a gázai rakétázás is. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Hamász és az Iszlám Dzsihád harmadik intifádára szólította fel a palesztinokat, és Izraelben is attól tartanak, hogy valóban újabb intifádába torkollik a már több mint egy hete tartó erőszakhullám.

Az utóbbi 12 napban négy izraeli vesztette életét merényletben, palesztinok 14 késeléses támadást követtek el. Összességében 22 palesztin vesztette életét az erőszakhullámban, ebből 7 merénylő volt, akiket a hatóságok öltek meg, a többiek a rendfenntartó erőkkel való összecsapásokban vesztették életüket. Izrael ugyanis rendkívüli biztonsági szigorításokat tett és engedélyezte az éleslőszer használatát a követ dobáló tüntetők ellen.

És nem csak Izraelben tartanak a helyzet elmérgesedésétől. Vasárnap virradóra John Kerry amerikai külügyminiszter, - aki a közel-keleti békefolyamatot több hónapos diplomáciai erőfeszítés révén próbálta feléleszteni, de végül sikertelenül - telefonon hívta fel Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt és Mahmúd Abbász palesztin elnököt. Kerry aggodalmát fejezte ki a konfliktus ismételt elmérgesedése miatt és a nyugalom mielőbbi helyreállítását kérte a két vezetőtől.

Izrael legutóbb tavaly nyáron, miután megfeneklettek a Kerry által kezdeményezett béketárgyalások, indított háborút a Gázát uraló Hamász terrorszervezet ellen, azt követően, hogy az iszlamisták több héten át bombázták az izraeli területeket. Vasárnap reggel ismét légicsapást mért az izraeli hadsereg Hamász célpontokra, ezúttal is válaszként korábbi, - szombati -, az övezetből induló három rakétára. Az izraeli válaszcsapásban azonban egy terhes nő és kisgyermeke is életét vesztette.

A hadsereg közleménye szerint a csapás a Hamász két fegyverraktárát célozta, de a gázai egészségügyi hatóságok szerint összedőlt egy szomszédos lakóház is, amely maga alá temette a 30 éves terhes nőt és hároméves kislányát, akik életüket vesztették, egy ötéves kisfiú megsérült. Ugyancsak vasárnap Ciszjordániában öngyilkos merénylet történt, egy palesztin nő autójába rejtett pokolgépet robbantott fel. Ez volt az első pokolgépes robbantás a kiújult erőszakhullámban, és első alkalommal jelent meg nő öngyilkos merénylőként.

Szerző

Nem kell izgulnia Lukasenkának

Négy jelölt közül választhattak tegnap államfőt a fehéroroszok, de az országot 1994 óta uraló, Európa utolsó diktátoraként is emlegetett Alekszandr Lukasenkának nem kellett tartania attól, hogy veszélybe kerül tisztsége. 

A versenytársak - Szjarhej Gajdukevics, a Liberális Demokrata Párt elnöke, Tacjana Korotkevics, a Mondj Igazat elnevezésű civil kezdeményezés jelöltje, valamint Mikalaj Ulahovics, a Fehérorosz Hazafias Párt elnöke – inkább csak a látszat megőrzését szolgálták. Az ellenzék a voksolás bojkottjára szólított fel és szombaton este demonstrációt szervezett, amelyre csupán néhány száz embert tudott mozgósítani.

Legutóbb, 2010-ben az elnökválasztást követően a választási csalást kifogásoló ellenzékieket tömegesen zárták börtönbe. Lukasenka azért indulhat ötödik mandátumért mert 2004-ben referendumon töröltette el a vonatkozó korlátozást. Számíthat arra, hogy az Európai Unió megszünteti az országát és őt magát sújtó szankciókat. Sokat nyomott a latban, hogy Lukasenka elítélte a Krím oroszok általi annexióját, helyet adott az orosz-ukrán béketárgyalásoknak Minszkben és a választási kampány előtt megkegyelmezett hat bebörtönzött ellenzéki vezetőnek.

Szerző

Nem kell izgulnia Lukasenkának

Négy jelölt közül választhattak tegnap államfőt a fehéroroszok, de az országot 1994 óta uraló, Európa utolsó diktátoraként is emlegetett Alekszandr Lukasenkának nem kellett tartania attól, hogy veszélybe kerül tisztsége. 

A versenytársak - Szjarhej Gajdukevics, a Liberális Demokrata Párt elnöke, Tacjana Korotkevics, a Mondj Igazat elnevezésű civil kezdeményezés jelöltje, valamint Mikalaj Ulahovics, a Fehérorosz Hazafias Párt elnöke – inkább csak a látszat megőrzését szolgálták. Az ellenzék a voksolás bojkottjára szólított fel és szombaton este demonstrációt szervezett, amelyre csupán néhány száz embert tudott mozgósítani.

Legutóbb, 2010-ben az elnökválasztást követően a választási csalást kifogásoló ellenzékieket tömegesen zárták börtönbe. Lukasenka azért indulhat ötödik mandátumért mert 2004-ben referendumon töröltette el a vonatkozó korlátozást. Számíthat arra, hogy az Európai Unió megszünteti az országát és őt magát sújtó szankciókat. Sokat nyomott a latban, hogy Lukasenka elítélte a Krím oroszok általi annexióját, helyet adott az orosz-ukrán béketárgyalásoknak Minszkben és a választási kampány előtt megkegyelmezett hat bebörtönzött ellenzéki vezetőnek.

Szerző