Orbán már látja utódját

Publikálás dátuma
2015.10.12. 14:12
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Még tavasszal volt a Bibó Szakkollégium vendége Orbán Viktor. A nem nyilvános beszélgetésről hangfelvétel készült, ebből egyszer már idézett egy részt a 444, amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy miért nincsenek nők a kormányában. Most az előadás további részeiből szemléztek.

"52 éves leszek hamarosan, szerintem még van egy-két jó évem, pár fekvőtámaszt még le tudok nyomni, de sokat dolgozom azon, hogy megtaláljam” – mondta még márciusban az 52-t azóta betöltő Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy látja-e a jövő miniszterelnökét.

Szerinte a következő kritériumoknak kell megfelelnie a leendő miniszterelnöknek.

1. Bírnia kell a folyamatos karaktergyilkossági kísérleteket. Ez az elsőszámú tulajdonság, amivel Orbán szerint rendelkeznie kell egy ország első számú vezetőjének. Vagy viselni kell, vagy ki kell védeni, vagy nagyobbat kell visszaütni. 

2. Bátorság. Orbán itt felvázolta Magyarország helyzetét: „A mi nagy problémánk, hogy akkorák vagyunk, amekkorák, akik körülöttünk vannak, azok meg sokkal nagyobbak."... A kormányfő biztos benne, hogy akik elárulják az országot, azok belül azzal érvelnek, hogy „mit akarunk mi szuverén Magyarországot.” Vagyis szerinte az ország vezetőjének hitre, bátorságra, lelkierőre van szüksége, egyébként nincs magyar szuverenitás.

3. Gógyi kell. Nem árt a jó iskola, nyelveket kell tudni beszélni. „Én angolul ugyan elrendezem, amit el kell rendezni, de az kevés” - mondta Orbán. Szerinte az ország jövendő vezetőjének két-három nyelven kell beszélnie, nem árt, ha abból az egyik keleti.  Orbán szerint dörzsöltnek kell lenni. Ezért a miniszterelnöknek kell tudnia ultizni. Mert ott szükség van a döntésképességre, kombinálásra, ki kivel van. „Kell egy folyamatosan mozgó falak között útvonalat találó gógyi.”

4. Amire nincs szükség: egy-egy területen mély szaktudásra, „mert arra ott van a miniszterek meg a főhivatalnokok értékes tudása is.” Ami viszont kell, az a határterületeken való mozgás képessége. 

+1 És mindezek tetejében Orbán szerint csak rendes magyar emberekben szabad bízni, „aki nem filozofál azon, hogy van-e olyan, hogy magyar, meg van-e olyan, hogy nemzet, meg van-e olyan, hogy haza. 

Orbán vissza-visszatért a karaktergyilkossághoz. Erre hivatkozva tartja távol a nőket a kormánytól, mert szerinte ők nem bírják az ilyen fajta támadásokat. És bár azt mondja, hogy ezt nem szabad felvenni, rendre megemlítette az őt ért támadásokat. Ahogy mondta, a kampány és a karaktergyilkosság két különböző dolog. „A feleségemet oda kellett állítani a kamerák elé, és mosolyognia kellett, mert a komcsik minden lehetséges forráson azt terjesztették, hogy véresre vertem a feleségem” - idéz fel egy választást. De ott volt a 2002-es választásra írt könyv, „amit rólam írtak, és a 90 százaléka arról szól, hogyan erőszakoltam meg nőket a kollégiumban.” Ennek célja Orbán szerint az, hogy „a létezésed morális alapjait akarják megsemmisíteni, hogy többet az életben ne állhass ki az emberek elé, mint egy bizalomra érdemes, becsületes polgár.” 

Orbánnak attól nem tart, hogy a Fideszben megpuccsolják. Ezt még márciusban is magabiztosan mondta, amikor lejtmentben volt a párt. Azt mondta, a Fideszen belül nincs frakciózás. A kormányfő szerint arról, hogy kik lesznek a Fidesz vezetői, sokkal inkább megállapodás alapján születik döntés, semmint nyílt verseny alapján. Összesen egy vagy két esetben fordult elő az, hogy komoly ember ráindult az öt alelnöki hely egyikére úgy, hogy Orbánék szóltak neki, hogy ez nem jó ötlet.

Simicskáról...

A költségvetésből jobban megtámogatott pártoknak már semmilyen gazdasági érdekcsoportra nincs szükségük, hogy sikeresek legyenek, így ellenállhatnak minden kívülről érkező üzleti igénynek. Még a médiatulajdonosok felől érkezőknek is, pedig ők a legerősebb érdekérvényesítő képességűek. Van, aki ezt könnyebben veszi tudomásul, van, aki nem, és mindent megtesz a befolyása fenntartása érdekében. Orbán szerint nagy dolog, hogy a pártoknak már nem kell kiszolgáltatoknak lenniük semmilyen érdekcsoportnak, csak a saját lelkiismeretük és a közjó irányítja őket. Amúgy szerinte ez nem személyes ügy, bár a Simicska cégei ellen indított ellehetetlenítő-kampány nem azt mutatja.

A legkínosabb pillanat

Az volt, amikor az online világban bizonytalanul mozgó Orbán büszkén közölte, hogy övé Európa legnagyobb Facebookja. Hangos röhögés volt a válasz.

A teljes cikket itt olvashatja.

Szerző

A Class FM-vezér lett a Rame elnöke

Ismét Turi Árpádot, a Class FM-et működtető társaság vezérigazgatóját választotta elnökévé a Rádiós Műsorszolgáltatók Egyesülete (Rame) - áll a közleményben.

Az elnökség tagjává Radetzky Andrást (Magyar Katolikus Rádió) és Módos Mártont (Inforádió) választották, a felügyelőbizottság elnöke Takács-Kovács Gabriella (MTVA), két tagja pedig Kiss Anikó (Music FM) és Nagy Tamás (Jazzy, Klasszik Rádió) maradt - írták.

Emlékeztetnek rá: a három éve alakult Rame a hazai rádiózás országos és regionális szereplőinek első önálló szakmai érdekképviseleti szervezete.

A szervezet a rádiós érdekképviselet mellett azt tűzte legfőbb feladatául, hogy a szakma valamennyi kulcsszereplőjével egyetértésben, nemzetközi sztenderdek alapján működő, egységes és hiteles piaci hallgatottsági kutatás létrejöttét segítse elő. Az egyesület e célkitűzését sikerrel megvalósította - közölték. A brit mintára kialakított módszertan megteremtette a magyar rádiós piaci szereplők hallgatottságának egységes és hiteles meghatározását. A kutatást a reklámszakma szereplői és a hirdetők is elfogadták, ennek eredményeképp a rádiós piac az elmúlt három évben 27 százalékos bevételnövekedést ért el - közölték.

Szerző

Palotaforradalom az MSZP-ben?

Bírálói szerint a pártelnökség elszakadt a realitástól, és Tóbiás József elnök egy éve meghirdetett programjából szinte semmi sem valósult meg. A pártban többen rendkívüli tisztújítást követelnek, ám úgy tudni, sem Botka László, sem Mesterházy Attila nem kíván elnök lenni - írja az Origo.

Az MSZP talpra állítását ígérte egy éve az új pártelnök, Tóbiás József, de a bírálói szerint ehelyett a párt fél térdre ereszkedett, ahonnan még nehezebb felállni.

Alapvetően tét nélküli, csak a párt alapszabályát átíró kongresszusra készül az MSZP november 28-án, de a küldöttek értekezlete mégsem ígérkezik unalmasnak. Felszínre törhetnek a régóta halmozódó belső feszültségek, elégedetlenségek,  ez a folyamat pedig akár hónapokon belül palotaforradalomhoz is vezethet. 

Pezsegnie kellene az MSZP-nek – legalábbis a menetrend szerint, amit egy éve hirdetett meg a nem sokkal korábban, 2014 júliusában Mesterházy Attila utódjaként pártelnökké választott Tóbiás József. Az elnök akkoriban egy nemzeti elkötelezettségű, modern, karakteresen baloldali néppárt felépítését vázolta. Nyilván ez nem megy egyik napról a másikra, főleg kudarcokkal az MSZP háta mögött: a 2006–2014 közötti nyolc választásból hetet elveszítettek. Ám egy átgondolt menetrendű tudatos építkezésnek egy év alatt már lehetnének jelei, ilyenek pedig nincsenek, vagy nagyon halványak – panaszkodott több MSZP-s politikus. 

Tóbiás József nagy lendülettel hirdetett meg egy számos hasznos és előremutató elemet tartalmazó programvázlatot. Az ambiciózus tervekben nemcsak az olyan szólamok kaptak helyet, mint a „háború helyett béke” vagy a „Fidesz rendszerével szemben hihető alternatívává fejlődő MSZP”, hanem konkrét menetrend is.

A portál értesülései szerint a pártban örömmel fogadták annak idején Tóbiás azon bejelentését, hogy Lakner Zoltán politológus irányításával létrehozzák a Társadalmi Párbeszéd Projektintézetet, amelynek feladata egy, a 2018-as választási programot megalapozó Társadalmi Szerződés kimunkálása lesz. Az akkor bejelentett más neves szakértők – köztük például Andor László volt uniós biztos – bevonása is kedvező fogadtatásra talált a pártban, csak éppen a lap információja szerint ebből eddig semmi nem valósult meg.

A tanácsadóként háttérelemzésekkel az MSZP munkáját korábban és jelenleg is segítő Lakner Zoltán az nyilatkozta, a projektintézet a tervezett formában biztos nem valósul meg, „januárban abban maradtunk, hogy visszatérünk rá, de tavaszra ez lekerült a napirendről”. Azt egyébként a menetrend meghirdetésekor Tóbiás József is azt mondta, hogy a 2016-os „visszatérés” alapja a párt szervezeti megújítása, ami nem feltétlenül látványos munka, de lényege, hogy bár az MSZP tervei szerint Budapest lehet „az újjászülető szociáldemokrácia központja”, de legalább ilyen fontos a vidéki szervezetek megerősítése.

Elnökségi forrásaink szerint az építkezés, a választókerületi rendszer szervezése folyik, és bár vannak konfliktusosabb megyék, a helyi hálózatépítés is halad. „Az elnök és az elnökség járja a vidéket, a helyi ügyek felkarolására szószólói program indult, vannak tehetséges, új arcaink is, csak a csapatjátékot kellene erősíteni”.

Az elnökség és Tóbiás József előtt sem titok, hogy a folyamatokkal elégedetlen és  a be nem váltott ígéretekből kiábrándult belső ellenzék egy része rendkívüli tisztújításban, az elnök leváltásában gondolkodik. – Tóbiás mandátuma a jövő nyárig, két évre szól. Forrásaink szerint nemcsak néhány belső ellenzéki politikus türelmetlen, hanem sok helyütt a megyei elnök, és helyben a tagság is az.

Tudunk sokkal jobbak lenni, és ha nincs a menekültügy, amit rosszul kezeltünk, már most sokkal jobbak is lennénk” – mondta az egyik megyei elnök az Origónak. A váltópártiság a cél, ám ahhoz tenni is kell, például azoknak a tehetséges politikusoknak a feladatokhoz engedésével, akik sokat tehetnének, de nincsenek az első vonalban – tette hozzá.

Semmiféle munka nem folyik az MSZP-ben, emiatt a tagság borzasztóan elkeseredett – állapította meg az Origónak nyilatkozó egyik vezető szocialista politikus. Úgy vélte, az elnökség elszakadt a realitásoktól, az alapszabály módosításával bíbelődnek, miközben a párt sodródik, sokan elfordulnak, mások pedig, bár nem sokan, egyszerűen átmennek Gyurcsány Ferenc pártjába.

A változás Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, Tolna megyei elnök szerint is elkerülhetetlen, és ebben a párt tagjainak és szimpatizánsainak döntő többsége egyetért vele. Azokkal viszont komoly vitája van, akik a saját szerepük erősítését a vezetés földbe döngölésével, név nélküli nyilatkozatokkal, belső megbeszélések kiszivárogtatásával kívánják elérni – tette hozzá.

Az MSZP-n belüli valódi változás jelének Harangozó azt tartaná, ha túllépnének azon a párthagyományon, hogy valaki mindig az aktuális vezetők politikai hulláján át kíván előrejutni”. Szerinte ez egy 17 százalékos támogatottságú pártnál a puszta lét kockáztatása. Úgy vélte, téved, aki azt hiszi, hogy egy 5 százalékos pártot könnyebb átvenni, és onnan van felfelé út.

A lap kíváncsi volt, tart-e Tóbiás József palotaforradalomtól, illetve arra is, mit szól a tempóval és a tartalommal elégedetlen MSZP-sek kritikáihoz, de a pártelnök nem kívánt válaszolni a kérdésekre. 

Noha előbb-utóbb sokak szerint kitör az MSZP-ben a palotaforradalom, az nem látszik, ki vehetné át Tóbiás József pártelnök helyét, vagy továbbmenve: ki lehetne az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ehhez persze azt is el kellene dönteni, hogy legyen-e baloldali összefogás 2018-ra, vagy sem.

A lap szerint egyelőre sem a belső ellenzékhez sorolt Mesterházy Attila, sem a párt sikeres szegedi polgármestere, választmányi elnökként az MSZP-ben második ember Botka László nem akar pártelnök lenni, ahogy miniszterelnök-jelölt sem.

Mesterházy Attila a Origónak személyes ambícióiról ugyan nem beszélt, de annyit elmondott: láthatóbb MSZP-t akar, ahol a stratégiatervezés nem csak a pozíciókhoz kötött. Úgy vélte, az MSZP-n belüli véleményformálókat is be kellene vonni a munkába. Az összefogásról azt mondta, ma az a gond, hogy összesen sincs elég szavazója a baloldalnak a kormányváltáshoz.

Tényleg nem történik sok minden, miközben versenyt futunk az idővel”  – ismerte el Hiller István, megjegyezve, hogy még olyan alapvető kérdésekben is vita van a pártban, mint a programalkotás, mondván: egyesek szerint program nem is kell, hiszen a Fidesz is tudott nyerni anélkül is. Szerinte azonban kell program, méghozzá alapos, szakmapolitikai program.

Csak azzal a felkiáltással, hogy bukjon Orbán, nem lehet választást nyerni – mondta Hiller. Úgy vélte,  az elnök, az elnökség cseréje nem megoldás, ezért ellenzi az előrehozott tisztújítást.  Azt viszont elvárja, mondta, hogy a novemberi kongresszuson legyen hasznos politikai vita, és küldjenek erős üzenetet a külvilágnak. „De ne új menetrendet hirdessünk, mert azzal már tele van a padlás” – kérte Hiller István.

Az eredeti cikket itt olvashatja.

Szerző