Akár a 130-at is elérheti a szombati ankarai merénylet halálos áldozatainak száma – állítja a törökországi kurd párt, a HDP. A hivatalos közlések szerint tegnap 97-re emelkedett a halottak száma. Ahmet Davutoglu miniszterelnök először közölte azt, hogy a merénylet mögött az Iszlám Államot (IS) gyanúsítják. Hétvégén a kormányfő még úgy foglalt állást, hogy a terrorakciót az IS vagy a Kurd Munkáspárt (PKK) hajtotta végre. Felvetése azért keltett meglepetést, mert a PKK ugyan valóban hajtott végre merényleteket, célkeresztjében azonban rendőrőrsök kerültek az ország déli részén. Azért is tűnt felettébb valószínűtlennek ez az elmélet, mert a merényletet épp egy kurd rendezvényen résztvevőkkel szemben hajtották végre. A kurd HDP viszont úgy véli, hogy valamilyen úton-módon a kormánypártnak, az AKP-nak is köze lehetett a merénylethez.
Davutoglu az NTV televíziónak adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy a merénylettel a november 1-jén esedékes parlamenti választás végkimenetelét akarták befolyásolni. Mint mondta, azonosítani próbálják a merénylőt DNS mintája alapján. Ugyanakkor hozzátette, „Törökország nem válik Szíriává”. A CNN Türk értesülései szerint a terrorakció miatt benyújthatja lemondását Selami Altinok török belügyminiszter. A tárcavezető azt közölte, a kormányt tanult az elmúlt napok hibáiból, ezért szigorúbb biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Az Anadolu hírügynökség közlése szerint a robbantás során használt bomba hasonlított ahhoz, amelyet júliusban robbantott egy öngyilkos merénylő Surucben. Ebben az akcióban 30 személy vesztette életét, s az ankarai kormány szerint az akciót az Iszlám Állam hajtotta végre. Médiaértesülések szerint a török rendőrség azt gyanítja, hogy a múlt szombati terrorakciót a suruci robbantó testvére hajtotta végre.
A parlamenti pártok bejelentették, felfüggesztik a választási kampányt. Selahattin Demirtas, a HDP elnöke azt közölte, a merénylet után nem is látja értelmét a nagygyűlések megtartásának a november elsején esedékes parlamenti választásig. „Hogy is rendezhetnénk gyűléseket ilyen környezetben? Az emberi éket fontosabb a választási sikernél” – jelentette ki Demirtas. A merénylet riadalmat okozott a jelentős, több milliós németországi török közösségben is. Vezetőjük, Gökay Safuoglu óva intett attól, hogy egymásnak essenek e közösség tagjai, s polarizálják őket.
A terrorakció után Törökország még hevesebben követelheti az Egyesült Államoktól azokhoz a védelméhez szükséges eszközöket, amelyeket már hónapokkal korábban igényelt. Törökország szerint olyan eszközökről van szó, amelyek elengedhetetlenek az ország szavatolásának biztosítására. Ankara szerint a védelmi rendszerre a civil lakosság védelme miatt van szükség, s így védekezhetnének kellőképpen a terrortámadásokkal szemben. Úgynevezett intelligens lövedékekről van szó, amelyek önmaga irányítására képesek. 2010-ben már vásárolt ilyen eszközöket Ankara, de lassan kifogy belőlük. Tavaly ismét rendelt intelligens fegyvereket, ám Washington azóta sem szállított szövetségesének. Ankara továbbá pilóta nélküli drónokat, katonai helikoptereket, szállító katonai járműveket is kért. A két ország 2008-ban és 2009-ben kötött egymással katonai megállapodást, Ankara ennek alapján nyújtotta be kérelmét Washingtonnak.