Évekre visszaveti a növekedést a terror

Egyre több terrortámadást hajtanak végre a világban. Bár Európában sikerült visszaszorítani a véres terrorcselekmények számát, elsősorban a titkosszolgálatok hatékonyabb fellépése kapcsán, az utóbbi hónapokban a török-kurd viszály kiújulása miatt Törökország volt több alkalommal halottak tucatjait okozó véres merénylet színhelye. A Moody's azt vizsgálta, hogy a merényletek milyen hatással vannak az adott ország gazdasági teljesítményére. Kimutatható, hogy időnként nem kis mértékben csökken a GDP a terrorcselekmények hatására.

Az utóbbi öt évben jelentősen megnőtt a terrorcselekmények száma a világban – derült ki a Globális Terrorizmus Adatbázisából (Global Terrorism Database – GTD): a 2013-as esztendőben 11 823 merényletet jegyeztek fel, ami legalább a kétszerese a 2011-es adatnak, amikor mintegy 5000 terrortámadásról számoltak be. A terrorakciók hatvan százalékát négy országban hajtják végre. Irakban, amelyre a világban elkövetett terrorakciók 24 százaléka jut, Pakisztánban (19 százalék), Afganisztánban (12 százalék), valamint Indiában (5,8 százalék). A GTD 156 ország adatait vette alapul.

A Moody’s Investors Service a terrortámadásoknak a gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálta. Arra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági teljesítményt még hosszú éveken át befolyásolhatja akár csak egyetlen terrorakció. Többféle faktort is alapul vett, köztük azt, hány merényletet követtek el, továbbá a halottak és sebesültek számát, illetőleg azt, hogy az akció során mekkora anyagi kár keletkezett. Számba vette továbbá az adott ország gazdasági teljesítményét, illetve azt, hogy a merényletek általában mennyire befolyásolják a mindennapokat. Ez alatt azt kell érteni, hogy azokban az országokban, ahol léteznek a terrorizmus által rendszeresen sújtott régiók, csekélyebb a merényletek hatása, mint azokban, amelyekben ritkák az ilyen véres merényletek.

A Moody’s szerint a terrorizmus által legjobban érintett tíz országban 2013-ra átlagosan 0,51-0,80 százalékkal csökkent a GDP a merényletek miatt. Ezt a gazdasági kiesést azonban nem lehet könnyen behozni. Ha ugyanis egy békés év következik a terror időszaka után, ekkor is még 0,59 százalékkal befolyásolhatják az előző évek merényletei a gazdaságot, s a negatív befolyás még a rákövetkező esztendőben is 0,07 százalék. A merényleteket követően a hitelfelvételi költségek is emelkednek, a terrorakciót követő évben 41 és 65 bázispont között. A merényletek a befektetéseket is érezhetően befolyásolják. A beruházások értéke 1,3-2,1 százalékkal is csökkenhet. Alapigazság, hogy a befektetők a nyugodt környezetet részesítik előnyben.

A Moody’s arra a következtetésre jutott, hogy ha Irak békében fejlődhetett volna 2008-2013 között, s nem nehezítették volna mindennapjait terrortámadások, a GDP 8,2 százalékkal lett volna magasabb a vizsgált időszak végén. Pakisztánban is jelentősen visszavetette a fejlődést a megannyi véres, szélsőséges iszlamisták által elkövetett merénylet, az ország GDP-je emiatt 5,1 százalékkal volt alacsonyabb. Különösen a befektetéseknél érzékelhető a hatás. Pakisztánban 9,3, Irakban 15,1 százalékkal lehetett volna magasabb a beruházások aránya. Különösen Bagdad jelenthetett volna vonzó terepet a külföldi cégeknek gazdag nyersanyagkészletének köszönhetően. „Ezekből a számokból kiindulva nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a két állam dollármilliárdokat veszített a terrorizmus következtében” – véli Merxe Tudela, a Moody’s alelnöke, elemzője.

Talán egy későbbi felmérés témája lesz, hogy az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet terjeszkedése mennyivel vetette vissza az iraki gazdasági teljesítményt. Irakban egyébként összesen 2852 terrorakció történt, Pakisztánban 2,212, Afganisztánban pedig 1443. A jelentés szerint Irakban 82, Líbiában 48, Afganisztánban 47 incidens jut egymillió főre. A további sorrend: Bahrein (44), Szomália (32), Libanon (27). A világban átlagosan 2,4 az incidensek száma egymillió emberre számítva. A kilencvenes években e tekintetben is az élcsoportban volt Bahrein és Libanon, akkor azonban még magas volt millió főre lebontva a merényletek száma Kolumbiában, Makaóban, Cipruson, Izraelben, Algériában, Burundiban és Srí Lankán.

Ugyanakkor India életére is rányomja a bélyegét a terrorizmus. Az 1994-től 2013-ig terjedő húsz éves időszakban az országban 6024 merényletet jegyeztek fel, ami alig kevesebb mint az egytizede a világban elkövetett összes terrorakciónak (68 962). A Moody’s a 2001. szeptember 11-i Egyesült Államok elleni, a 2004-es spanyolországi és a 2005-ös londoni merényletek hatásait is vizsgálta. Megállapította, hogy ez esetben is jelentős anyagi kár keletkezett, amely még éveken keresztül éreztette hatásait.

A jelentés ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a nyugati társadalmak többségében elenyészőek a terrortámadások hatásai. Németországra például lényegében semmiféle hatást sem gyakorol, de Franciaországban, sőt az Egyesült Államokban is nehezen kimutatható, az utóbbi években legalábbis. A 2013-as bostoni maratoni futáskor végrehajtott terrorakciónak sem gyakorolt hatást az amerikai gazdaság alakulására. Ennek a legfőbb oka, hogy nem keletkezett jelentősebb anyagi kár. A nyugati országok közül a brit GDP-t befolyásolhatta leginkább a terror, 0,3 százalékos mínusszal.

Mennyire megbízhatóak ezek az adatok? Merxe Tudela, a Moody’s alelnöke a francia Le Figarónak elmondta, nem pontos számokról, hanem becslésekről van szó. Természetesnek nevezte azt, hogy az egyes országokat másként érinti egy terrortámadás. Hozzátette, nem az volt a céljuk, hogy pontos felmérést készítsenek a terrorakciók következményeiről, hanem azt akarták bemutatni, hogy egy ország sorsát, gazdasági fejlődését mennyire érzékenyen befolyásolhatja, ha állandó fenyegetettségben kell élnie.

Törökországban egyelőre nem kimutatható

Törökországban egyre jobban aggódik a lakosság a menekültek magas száma miatt. Az ankarai kormány a nyitott határok politikáját hirdette meg a szíriai menekültekkel kapcsolatban, s az országban már 2,2 millióan leltek menedékre hivatalos török közlések szerint. Ugyanakkor a German Marshall Fund felmérése szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége, 84 százaléka úgy véli, hogy már túlzottan sok a szíriai menekült az országban, s 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy nincs különösebb baja velük. Hasonlóan magas volt azoknak az aránya, akik amiatt aggódnak, hogy a szíriaiakat nem tudják integrálni a török társadalomba. A megkérdezettek 80 százaléka szerint a szíriaiakat eddig sem tudták integrálni.

A felmérés szerint a törökök 73 százaléka van azon a véleményen, hogy a menedékkérőket meg kellene kérni arra, térjenek vissza szülőhazájukba, 68 százalék pedig úgy véli, hogy a kormánynak szigorúbb menekültügyi politikát kellene folytatnia. Mindössze nyolc százalékos azoknak az aránya, akik szerint legalizálni kell a szíriaiak státuszát. Törökországban a 2,2 millió szíriai menekültből 260 ezren élnek menekülttáborokban, többségüket ugyanakkor a nagyvárosokban, Isztambulban, Ankarában, Antalyában telepítették le. A cél alighanem az lett volna, hogy integrálják őket a társadalomba, ám a felmérés tanúsága szerint ezt nem sikerült elérni. Sok szíriai nem talál munkát, ezért az utcákon koldul. Mások Görögországba, majd tovább az EU területére menekülnek.

A felmérés is azt mutatja, hogy a törökök szerint a kormány túl sokat foglalkozik a külpolitikával, s inkább a belpolitikai, gazdasági kérdésekre kellene koncentrálnia. A megkérdezettek hetven százaléka vélekedik így. A törököket ugyanis elsődlegesen a gazdasági teljesítmény érdekli, másodsorban a munkanélküliség. A terrorizmus a harmadik helyen áll. Hét százalék az oktatást tartja a legégetőbb kérdésnek. A megkérdezettek 38 százaléka elutasítja, hogy Törökország csatlakozzon az Iszlám Állammal szembeni nemzetközi koalícióhoz. A megkérdezettek 24 százaléka vélekedik úgy, hogy csatlakoznia kell a koalícióhoz, 23 százalék szerint pedig nem katonai eszközökkel kellene segítenie a szövetségesek harcát.

A legtöbb török úgy látja, hogy a gazdaság helyzete nem jó, s nem is számítanak javulásra. Arra a kérdésre, számítanak-e kedvező fordulatra az elkövetkezendő egy évben, 44 százalék úgy foglalt állást, hogy csak rosszabbodásra számít, 28 százalék pedig úgy véli, hogy nem várható változás. A válaszadók mintegy fele pedig úgy nyilatkozott, hogy saját életszínvonaluk rosszabbodott az eltelt öt év alatt.

Természetesen egyelőre nem lehet kimutatni, hogy az elmúlt hónapok véres törökországi merényletei Diyarbakirban, Surucban, vagy Ankarában milyen hatást gyakoroltak a gazdaságra. Ehhez túl csekély idő telt el, ráadásul más tényezők is befolyásolják a kérdést. Törökországban 2002-ben, a jelenlegi kormánypárt hatalomra kerülésekor még mindössze 3600 dollár volt az egy főre jutó GDP, amely 2013-ra 11 ezer dollárra nőtt. Ankara a világ húsz legfejlettebb országa közékerült. Ugyanakkor mostanra lelassult a gazdasági növekedés: miközben 2013-ban még 4 százalékos volt, 2014-ben már csak 2,9 százalék. A kormány bírálói szerint a kabinet túlságosan is jelentős összegeket fordít monumentális építkezésekbe, a belső fogyasztás emelésére, miközben nem növekednek a lakosság megtakarításai.

Horribilis ára volt szeptember 11-nek

Nem a Moody’s felmérése az első, amely a terrortámadások gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) két kutatója, Barry Johnston és Oana Nedelescu 2015-ben hozták nyilvánosságra erre vonatkozó dokumentumukat, amelyben a közvetlen és közvetett hatásokat is vizsgálták. Megállapították, hogy a közvetlen hatások rövidebb távon éreztetik hatásukat. Például megsemmisül az infrastruktúra, házakat rombolnak le, és így tovább. De más a helyzet a hosszabb távú hatásokkal, hiszen – amint az a Moody’s felméréséből is kiderül – középtávon visszaesik a befektetési hajlandóság, csökken a gazdaságba vetett bizalom. Ezért ezek a hatások anyagi szempontból sokkal jelentősebbek.

Az IMF szakértőinek jelentése ugyanakkor rámutatott arra, hogy a terrornak hosszabb távú hatásai is lehetnek. Ez akkor következhet be, ha egy ország hosszabb távú terrorellenes harcra rendezkedik be, ezáltal növelnie kell a belbiztonságra fordított kiadásait. A repülőtereken jelentősen megnövekedik az ellenőrzésre fordított idő, s ez az IMF szerint a termelői munkából vesz el értékes perceket. Ami a 2001. szeptember 11-i terrortámadás hatásait illeti, a közvetlen hatások a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint 27,2 milliárd dollárra voltak tehetőek. A hosszabb távú hatások azonban sokkal jelentősebbek voltak.

Ezeket a The New York Times vette számba éppen egy évtizeddel a terrortámadásokat követően. Ebbe az afganisztáni és iraki háború költségeit is beleszámította. Egészen horribilis összeg jött ki. 55 milliárd dollárra tette a fizikai kárt, 123 milliárdra a gazdasági következményeket, 589 milliárdra a belbiztonság megerősítéséért tett intézkedéseket, 1649 billió dollárra a háború költségeit, s 867 milliárdra a további háborúkra és a veteránokra fordított összegeket.A tőzsdére gyakorolt hatás nehezebben mutatható ki.

A szeptember 11-i terrortámadás napján öt százalékkal esett az S&P 500 mutatója, s összesen az esés 13,5 százalékos volt, az év végére azonban az emelkedés elérte az 5,1 százalékot. A 2004-es madridi terrortámadásnál a madridi IBEX 35 egy nap alatt 3,1, majd a következő napokban 7,6 százalékot esett, az év végén azonban 9,5 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A 2005 júliusi londoni merénylet során a terrorakció napján 4 százalékos volt a visszaesés, év végére azonban 10,9 százalék volt az emelkedés. Nagyon csekély mértékben befolyásolta a tőzsde mozgását a 2008. november 26-án Mumbaiban végrehajtott merénylet. A Sensex indexe a terrorakció napján 0,4, de utána is csak 2,6 százalékkal esett, viszont az év végi emelkedés egy tized híján elérte a 11 százalékot.