Többszöri nekifutásra, idén nyáron végül mégis úgy döntött az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA), hogy engedélyezi a "női Viagraként" elhíresült, Addyi névre hallgató vágyfokozó szer forgalmazását. Az Egyesült Államokban októberben került piacra, de a gyártó már az európai, majd a globális forgalmazásról is ábrándozik. Az Addyi a gyógyszertörténet első hatóságilag elismert női libidónövelő készítménye, megjelenését sokan sikertörténetként, illetve a női egyenjogúság győzelmeként értékelik, ám fogadtatása mégsem egyértelműen pozitív, sokak szerint egyáltalán nem is lenne rá szükség.
Gyógyszertörténeti siker?
A rózsaszín pirula hatóanyagával, a flibanserinnel még 1995-ben kezdett el kísérletezni a német Boehringer Ingelheim gyógyszergyártó cég. Terméküket eredetileg antidepresszánsként akarták forgalomba hozni, ám nem kaptak rá engedélyt, mert a klinikai tesztek során kiderült: a flibanserin, amely az agy ingerületátvivő anyagait szabályozza, a depressziós tüneteket nem javította. A kísérletben résztvevő nők közül azonban többen állították, hogy amióta szedik a pirulát, jobban kívánják a szexet. Ekkor újabb kísérletek indultak az anyag libidónövelő hatására fókuszálva, önkénteseken 2008-ban végeztek teszteket, több-kevesebb sikerrel. A gyógyszert újból visszadobták a hatóságok, mondván, hatása statisztikailag nem jelentős, ráadásul az alanyok több mellékhatásról - szédülés, hányinger, álmosság, ájulás - is beszámoltak, alkohollal fogyasztva pedig különösen veszélyes.
A második sikertelen próbálkozás után a német cég az amerikai Sprout Pharmaneuticalnak adta el a gyógyszer jogait, a vállalat pedig újabb kísérletekbe kezdett; a korábbiaknál eltérő mutatókat használtak, így valamivel jobb eredményeket lehetett felmutatni: a tesztekben résztvevő nők számára a gyógyszer plusz egy pozitív szexuális élményt okozott havonta. A statisztikák immáron elfogadhatónak bizonyultak az FDA számára, ugyanakkor nem szabad megfeledkezi arról sem, hogy a gyógyszer elfogadásáért civil kampány is folyt: egy amerikai, Even The Score névre hallgató, a női szexuális zavarok elfogadásáért és gyógyításáért küzdő szervezet szerint nem igazságos, hogy míg a férfiak szexuális zavarait legalább 26 gyógyszerrel kezelik, addig a nőkét eggyel sem. Szexizmussal, valamint a női jogok semmibevételével vádolták az FDA-t, mondván, ha nem engedélyezik az Addyi-t, megfosztják a nőket attól, hogy saját maguk dönthessenek a testükről.
A rózsaszín pirula az agy kémiai folyamataiba avatkozik be
Győzött a női egyenjogúság?
Még ha a gyógyszer nem is vált sokkal hatékonyabbá, a kampány egyértelműen jobban működött, különösen a nők döntési jogára való hivatkozás használhatott (ez az érvelés a hormonális fogamzásgátlók bevezetésénél is hatásosnak bizonyult). Az FDA határozata szerint ugyanakkor az Addyi csak vényköteles gyógyszer lehet, és csak a rendelésére vonatkozó szabályokat ismerő, erről tanúsítvánnyal is rendelkező orvosok írhatják fel, illetve a gyógyszertárakba is csak hasonló engedéllyel szállíthatják.
A készítmény mellett lobbizó civil női szervezet szerint azonban még így is a női érdekek győzedelmeskedtek. Az egyenjogúsági köntösbe bújtatott kampány ugyanakkor egyértelműen a gyógyszerlobbit szolgálja, hiszen az Addyi, ahogy annak idején a Viagra, a gyógyszergyárak számára jól jövedelmező termékké válhat. (Érdemes megemlíteni, hogy a civil csoportot a női libidóserkentőt gyártó cég anyagilag is támogatta). Pető Andrea genderkutató, a Közép Európai Egyetem (CEU) docense szerint a gyógyszeriparban "új piac nyílik meg, főleg azzal, hogy a 68-as generáció talán az első, ahol a nők a fizetett munkavállalásban növekvő szerepük miatt fizetőképes keresletet jelentenek".
Több nőjogi szervezet véli úgy, hogy az alacsony libidó nem betegség, amit gyógyszerrel kellene kezelni. Az Addyi esetében a "női Viagra" elnevezés sem túl szerencsés, mivel a férfiaknak szánt kék pirula szervi problémát orvosol, a női vágyfokozó pedig az agy kémiáját befolyásolja. - A társadalmi hatások következtében megjelenő testi és lelki elváltozásokat gyakran medikalizálják, azaz az orvosi szakszókinccsel írják le és gyógyszert írnak elő a gyógyítására. A nők struktúrális egyenlőtlenségek miatt megnövekedett stresszben élnek, s ennek nyilván megvan a hatása a vágyháztartásukra. Ezt gyógyszerrel kezelni, ahelyett, hogy az életüket megkeserítő strukturális hátrányokat számolnák fel, hiba - véli Pető Andrea.
Fontosabb az intimitás
Hasonlóan vélekedik Hevesi Krisztina szexuálpszichológus is, aki szerint a "vágy bogyója" nem más, mint a férfiak mentsvára. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója szerint a libidó változása természetes folyamat, ami ráadásul a nőknél a hormonális változások ciklikussága miatt intenzívebben érvényesülhet. - A női vágyat a bizalom, az intimitás, s az érzelmek indítják be hosszútávon. A zsúfolt mindennapok azonban sokszor nem kedveznek a nők számára fontos erotikus klíma megteremtésének. A férfi a magasabb alap tesztoszteronszintjének köszönhetően spontán is inkább kívánja a szexet, míg a nőknél a körülmények sokkalta inkább meghatározóak. Persze a női vágy hiányának számos más oka is lehet, ezeket azonban kevésbé oldja meg egy gyógyszeres kezelés - véli a szakember.
Hevesi ugyanakkor hangsúlyozza: ha biológiailag nem megfelelő a szexualitásért felelős hormonok aránya, indokolt lehet a gyógyszeres kezelés, amennyiben ezt orvosi vizsgálat is alátámasztja. - Azonban előtte mindenképpen meg kell győződni róla, hogy nem pszichés eredetű-e a gát, s a hormonrendszerbe való beavatkozás nélkül nem oldható-e fel az állapot. A női vágy működésének három tipikus sarokköve van. Az első: nem a hálószobában dől el, hogy lesz-e aznap este szex, hanem már korábban, az azt megelőző interakciók (üdvözlés, érintés, figyelmesség) fényében. Kettő: a nő első számú afrodiziákuma a bók, s ha érzi azt, hogy kívánják. A harmadik a pozitív élmények fontossága. Tehát, ha a nő rendszeresen örömszerzőként éli meg az együttléteket, akkor jobban is fog vágyni rá, mindenféle "étvágykeltő" pirula nélkül.