Előfizetés

Nem lesz népszavazás a devizahitelekről sem

Megtagadta a devizahitelekkel kapcsolatos népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését szerdai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

Az NVB-hez egy magánszemély nyújtotta be a kérdést, amely úgy hangzott: "Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe azt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések devizafolyósítási árfolyamának emelkedéséből eredő devizaárfolyam-különbözet terhét a hitelező pénzügyi intézmények viseljék?" A testület ülésén Patyi András, a bizottság elnöke azt mondta, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyről van szó, de a feltett kérdés alapján nem lehet eldönteni, hogy a már megkötött, érvényes szerződések vagy a megkötendők esetében kellene a szabályt alkalmazni. Mint mondta, az Országgyűlés törvényt alkotott és több törvényt módosított a forintosítás tárgyában, de a kérdés alapján sem jogalkotói, sem választópolgári szempontból nem egyértelmű, hogy egy sikeres népszavazás esetén ezen intézkedések sorsa hogyan alakulna.

Kitért arra is, hogy meglátása szerint a kérdés burkoltan az alaptörvény módosítására irányul. Emlékeztetett: az alaptörvény szerint jogszabály csak kivételes esetekben módosíthatja a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát, egy sikeres népszavazás esetén azonban az Országgyűlésnek módosítania kellene ezt az alaptörvényi rendelkezést, hogy kiszélesítsék a szerződések módosításának lehetőségét.

A határozattervezet vitájában Litresits András, az MSZP delegáltja amellett érvelt, hogy ne hivatkozzanak az alaptörvény-módosítási szándékra, mert az Országgyűlés a témában megalkotott jogszabályokkal már megmutatta, hogy be lehet avatkozni ilyen ügyekbe. Fábián Adrián, a testület Országgyűlés által választott tagja amellett érvelt, hogy a kérdést hitelesítsék, mert már született olyan törvényhozói döntés, amely az adósok terheit igyekezett csökkenteni.

A testület többsége végül úgy döntött, a kérdés nem hitelesíthető, mert nem felel meg az egyértelműség követelményének és burkoltan az alaptörvény módosítására irányul. A határozat ellen szavazott Fábián Adrián, Litresits András és Borbély Andrea, a Jobbik képviselője. 

A határozattal szemben 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.

Megérkeztek a cseh katonák

Publikálás dátuma
2015.10.14. 21:05
MTI FOTÓ: Varga György
Szerdán délután megérkeztek Magyarországra Csehországból azok a katonák, akik a december 15-ig tartó Balaton 2015 fedőnevű gyakorlaton vesznek részt.

A 21 katona a Kaposvárhoz közeli kiskorpádi vasútállomásra érkezett, ahonnan - magyar katonák közreműködésével - közúton vitték Kaposvárra a Magyar Honvédség 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezredhez a magukkal hozott haditechnikai eszközöket. A cseh katonákat szállító, 11 kocsiból álló szerelvényen hét katonai teherautó, tíz tábori konyha, egy kotró- és egy javítógép érkezett.

Takács Attila dandártábornok, a "Magyar Honvédség Ideiglenes Alkalmi Kötelék - Dél" elnevezésű egység parancsnoka a kiskorpádi vasútállomáson tartott sajtótájékoztatón elmondta: a gyakorlat idejére Kaposváron elhelyezett cseh katonák a tervek szerint december 15-ig tartó Balaton 2015 nevű gyakorlaton vesznek részt.

A Balaton 2015 célja, hogy a magyar katonákkal közösen begyakorolják a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatos logisztikai támogatási feladatokat - mondta a dandártábornok. Hangsúlyozta: a cseh katonáknak nincs felhatalmazásuk határrendészeti feladatok ellátására, a gyakorlat alatt határbiztosítással kapcsolatos feladatuk nem lesz.
A dandártábornok kitért arra is: a három másik visegrádi ország - Csehország, Szlovákia és Lengyelország - "erős és egyöntetű" szándéka, hogy támogassák Magyarországot.

Arra a kérdésre, várható-e további külföldi csapatok részvétele a gyakorlaton, Takács Attila azt mondta: más országoknak is lehetőségük van a csatlakozásra, a gyakorlat nyitott minden európai állam előtt. A morvaországi Olmützből kedd délelőtt indult el a cseh katonákat szállító különvonat. A katonák többsége az Olmützben és Bechynében lévő szárazföldi egységek tagja, és nagy részük tapasztalatot szerzett már külföldi missziókban. Csehország a V4 soros elnöke, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében.

Simicska nem hagyja annyiban

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2015.10.14. 21:00
Közterületi reklámfelület: hirtelen törvénytelen FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Saját dokumentumai cáfolják meg a Fővárosi Önkormányzatot - írta a Magyar Nemzet miután a közgyűlés felbontotta a Simicska Lajoshoz köthető Mahir Cityposter Kft. hirdetési szerződését. A lap szerint a Mahir betartotta szerződésbe foglalt kötelességeit, ám a két másik megbízott reklámcég nem. Például a JCDecaux Hungary Zrt. a mai napig nem fizet a reklámhelyekért áfát - ellenben Simicska cége kilenc év alatt több mint félmilliárdot fizetett a kasszába. Emellett kiderült, a JDC 30 helyre engedély nélkül rakott ki reklámokat.

A Fővárosi Önkormányzat hivatalos dokumentumai cáfolják azokat az indokokat, amelyekre hivatkozva a Fővárosi Közgyűlés szeptember végén rendkívüli eljárásban felbontotta a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft. reklámszerződését. A cég törvénytelennek tartja a rendkívüli felmondást, amit a mai napig nem kézbesítettek számára, és bírósághoz fordul. Az ügyben polgári per és büntetőeljárás is indulhat - írta a Magyar Nemzet felidézve, hogy a Fővárosi Önkormányzat azzal magyarázta a döntést, hogy "egyszerű szerződés-felülvizsgálat történt". A felmondást többek közt fontos közérdek sérelmével, elmaradt haszonnal, valamint néhány hirdetőberendezés és a wifi-szolgáltatás hiányosságaival indokolták, ezeket az érveket azonban a szintén Simicskához köthető lap szerint nem támasztották alá. A légszennyezettséget mutató táblákon például azt kifogásolták, hogy azokban nincs mérő berendezés, ám erről Tarlós István főpolgármester 2013-ban azt mondta: a környezetvédelmi szakágazat javaslatára ilyen berendezéseket nem kell telepítenie a Mahirnek, mert már működnek az állami mérőhelyek.

A Nemzet felidézte többek közt György István korábbi fideszes főpolgármester-helyettes három évvel ezelőtti jelentését, amely szerint kizárólag a Mahir teljesítette a szerződésben a főváros felé vállalt kötelezettségeit. Budapest három vállalattal kötött szerződést közterületi reklámozásra, ezek vizsgálatát 2011-ben kezdeményezte a közgyűlésben az LMP. Hanzély Ákos képviselő legfőképp azt bírálta, hogy a BKV-megállók reklámjaiért az Intermédia Kft. és az Epamedia Kft. (ezek jogutódja a JCDecaux Hungary Zrt.) sem fizetett: egy 2010-es jelentés szerint a két cég 660 millió forintnyi közterület-használati díjjal tartozott, illetve a karbantartást és a javítást sem végezték el – ezzel szemben a Mahir kilenc év alatt több mint 500 milliót fizetett a fővárosnak, több mint 700 hirdetőoszlop és reklámtábla után. A dokumentumok szerint a JDC a mai napig nem fizet a reklámhelyekért, és jogelődei is csak az áfát utalták át – azt is csak 2011 óta. Korábbi adatok nincsenek, ám az kiderült, hogy 30 helyre engedély nélkül raktak ki hirdetéseket.

Az Orbán-Simicska háború februári kirobbanása óra sorra születnek az üzletember cégeinek kedvezőtlen politikai döntések. A legnagyobb csapások nem Simicska médiabirodalmát érik: a vállalkozó érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt.-nél oly mértékben visszaestek az állami megrendelések, hogy a cég kénytelen megválni 350 dolgozójától.