Tizenkét éve annak, hogy Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt olyan filmtörvényt fogadtak el, amely átmenetileg minden fél megelégedettségét kiváltotta. Azóta szüntelenül tart a huzavona az éppen regnáló kormány és a filmforgalmazó cégek, moziüzemeltetők között, de hiába az állami finanszírozás, sok art-mozi így is a tönkremenetel határán egyensúlyoz. Néhány éve derült ki, hogy a művészmozik anyagi gondjai többek között abban gyökereztek, hogy gyakran hosszú késésekkel kapták meg a törvény által biztosított állami támogatást. Szakmai párbeszédek eredményeképpen azonban tisztázódott a helyzet, sőt a Fővárosi Közgyűlés is jelentős támogatást szavazott meg a moziknak. Ennek ellenére kivételesek az olyan pillanatok, mint a Tabán tavalyi, az Örökmozgó és a Kino közelmúltbeli és az évtizedek óta elhanyagolt Vörösmarty mozi decemberre esedékes újranyitása.
Idős néző, fiatal alkalmazott
A Krisztina körúti Tabán Kinotéka elődjét 1910-ben alapították, akkor ez volt a környék első filmszínháza, mostanra viszont Buda egyetlen művészmozijává vált. 2013 decemberére bizonytalan időre bezárt, de négy hónappal később a Budavári Önkormányzat és a Budapest Film Zrt. ötéves együttműködési megállapodásának értelmében újranyílt. A mozihelyiséget felújították, fiatalos stílust és tetszetős kis büfét kapott. Az alkalmazottak mind fiatalok, a törzsközönség azonban inkább az idősebb korosztályból tevődik ki. Nem is meglepő, hiszen a nyugdíjasok 50 százalékos kedvezménnyel válthatnak jegyet, de diákoknak és a kerületi lakosoknak is olcsóbb jegyárakkal kedveznek. A felújítás során a régi mozitechnikát modern képi- és hangrendszerekkel egészítették ki. A mozi épületében egy vetítőterem található, azonban a szomszédos ház egyik földszinti lakása szintén moziteremmé lett alakítva, bár ott csak korlátozott számban és általában kevés nézővel mennek a vetítések.
Augusztusban zárták be ideiglenesen az Erzsébet körúti Örökmozgót. A hír nem különösebben rázta meg a filmszakmát, csupán néhány filmes emelte fel a hangját a döntés miatt. Akkor még nem lehetett tudni, mi áll a háttérben. Az Örökmozgó Filmmúzeum a Budapest Film Zrt. cég tulajdona, bérlője pedig a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (Manda) volt. Habár az együttműködés soha nem volt súrlódásmentes, idén nyáron már odáig fajult a nézeteltérés, hogy a két fél nem tudott megállapodni a bérleti szerződés meghosszabbításáról. A Manda havi lebontásban 183 ezer forint bérleti díjat fizetett a cégnek, a közgyűjtemény pedig évi 615 ezer forint építményadót és a havi 86 ezer forint közös költséget fordított a mozira.
Technikailag is megújulnakFOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet igazgatója, Lovas Lajos több ízben próbálkozott az Örökmozgó vagyonkezelési jogának megszerzésével, de az önkormányzat minden alkalommal elutasította kérvényét. Lovas bízott abban, hogy ezentúl havi 100 ezer forintos bérleti díjjal megúszhatják, viszont a Budapest Film Zrt. ilyen mértékű engedményeket nem tudott elfogadni. Az Örökmozgó helyzete azért is egyedi, mert ez az egyetlen magyar filmmúzeum, bár filmmúzeumi feladatokat több mozi is ellát. Óvári Gyula, a Budapest Film Zrt. igazgatója a Népszavának elárulta, miután lejárt a Mandával kötött tizenötéves szerződésük, a mozi üzemeltetésére több árajánlat is érkezett. A cég végül a Vertigo Media indítványát tartotta a legjobbnak, így jelenleg ez a cég üzemelteti a mozit.
A döntéssel az Örökmozgó név is megszűnt, így október elsején Art+ mozi néven nyitották meg újra kapuikat. "Mi korábban nem szóltunk bele a Manda tevékenységébe, ez most sincs máshogy: a Vertigo műsorpolitikájába sem avatkozunk be. Egy kikötésünk volt csak, hogy art-moziként üzemeljenek a továbbiakban is" - jelentette ki Óvári. Az elsősorban művészfilmeken nyugvó filmkínálat mellett az intézmény rendszeresen fog otthont adni filmfesztiváloknak és filmkluboknak. A csöppségeknek gyermekműsorokkal, a nosztalgiázni vágyóknak pedig - egyedüli moziként az országban - diafilmvetítésekkel kedveskednek.
A Vígszínház melletti kultikus Kino mozi bérleti díjtartozásával hosszú időn keresztül szerepelt a médiában. Miután már nem lehetett megmenteni, három éve drasztikus lépésre szánták el magukat, bezártak. Akkor még a Mundruczó Kornél filmrendező és Petrányi Viktória filmproducer vezette Szuez Film üzemeltette a mozgóképszínházat. Most azonban, akárcsak a volt Örökmozgó esetében, úgy a Kinónál is úgy döntött a Budapest Film, hogy október elsejétől ismét teljes értékű filmszínházként működteti tovább. Az igazsághoz tartozik, a Kino sosem zárt be igazán.
"Miután az üzemeltető külsős céggel kötött szerződésünk lejárt, nem volt kapacitásunk saját magunk finanszírozni a teljes működést, ami elmondhatatlanul költséges lett volna. Így a kávézó Kino Cafe néven kiépítette a saját brandjét, a vetítőtermekben pedig visszatérő vendégek maradtak a fesztiválok és filmklubok. Több mint egy éve pedig a Vertigo Média jelezte, hogy napi egy előadásra bérbe venné az egyik termünket, így azóta ismét vannak vetítések. Már hosszú ideje igény mutatkozott arra, hogy ismét teljes kapacitásban működjön a mozi - több teremmel, napi több előadással, ahogy összes art-mozink" - mondta el Óvári Gyula.
A Budapest Film Zrt. igazgatója hozzátette, ezt az igényt leginkább az táplálta, hogy heti szinten sok új film érkezik a hazai mozipalettára, és nem ritka, hogy egy-egy alkotás csak a premierjét követő hetekben indul be. Ám addigra már megérkeznek a friss alkotások, mindent pedig képtelenség egyszerre műsoron tartani. "Most főleg azzal a céllal állítottuk újra csatasorba a Kinót, hogy enyhítsünk ezen a helyzeten, s ne kelljen lemondani a nézőnek egy filmről, csak azért, mert akár egy hónap eltelt a bemutató óta. Persze az idő majd eldönti, hogy mire van igazán igényük a nézőknek, s ennek megfelelően fogjuk alakítani a programot" - véli az igazgató.
A Kinóban meghagyták a hagyományos 35 mm-es vetítőgépeket is, így bármikor élhetnek annak lehetőségével, hogy klasszikus kópiát vetítsenek, ha alkalom adódik rá. Bár ez kétségkívül nagyon ritka, hiszen a forgalmazók már nem gyártanak 35 mm-es kópiákat, mert az drága és elavult. Fesztiválsikerünk, a Saul fia ebből a szempontból is különleges színfolt, hiszen Nemes Jeles László számára fontos, hogy ilyen formában is láthassa a közönség a filmjét. A Kino négy munkatárssal, egy főállású gépész-üzemvezetővel és három részmunkaidős dolgozóval vetette bele magát a belvárosi kulturális pezsgésbe. Két teremben napi három vetítést tartanak: játszanak olyan fesztiváldíjas filmeket is, mint a Saul fia, Gaspar Noé argentin botrányfilmes legújabb húzása, a Szerelem című erotikus film, és hiánypótló szándékkal műsorra tűztek olyan dokumentumfilmeket is, amelyeket már hónapok óta egy mozi sem vetített.
Amikor egy hétköznap esti időpontban ott jártunk a moziban, a kávézó tömve volt emberekkel, de a moziteremben csupán öt ember ült a filmkezdés előtti percekben. A mozi egyik alkalmazottja szemét lesütve azt mondta lapunknak, nem akar beszélni arról, hogy milyen a kéthete nyílt mozi látogatottsága. Némi noszogatásra elárulta: elég kevesek vették tudomásul, hogy újranyíltak, bár korábban sem arról voltak híresek, hogy tolongtak náluk a nézők. Pedig most minden okuk meglenne a filmrajongóknak, hogy tucatjával özönljenek a volt Szinbád moziba, hiszen a bevásárlóközponti multiplexek áraihoz képest ötszáz forinttal olcsóbbak a jegyek, sőt még nyugdíjas jegyet is lehet váltani. (A jelenlegi 1100 forintos árral szándékosan szembemennek a kommersz mozik áraival, de a bezárásáig még ennél is olcsóbb jegyekkel operáltak.)
