Strómanok bulija a földvásár

Mától a 3 hektár alatti állami földdarabokat megvásárolhatja a jelenlegi bérlője, licit nélkül. Az agrárminiszter állításával ellentétben azonban nemcsak magyar állampolgárságú gazdák jogosultak a földtulajdonszerzésre, hanem a földművesként regisztrált külföldiek is. Az igazi zsíros falatokat is hamarosan dobra veri a kormányzat. A 380 ezer hektár állami földet az év végéig kell eladni.

Elvileg mától vásárolhatnak bérelt állami földet a gazdák. Igaz, egyelőre csak a 3 hektárnál nem nagyobb területeket. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter ugyan az egyik napilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy ezekre a területekre csak helyben lakó magyar gazdák licitálhatnak, ám ha megnézte volna a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet (NFA) honlapján a jogszabályt, ő is tudná, hogy a 3 hektár alatti földekre nem kell licitálni. A jelenlegi bérlő élve elővásárlási jogával verseny nélkül megveheti a földdarabot. A kormányhatározat szerint csak a "helyben lakó magyar földművesek juthatnak földtulajdonhoz", ám ez nem csak uniós jogba ütközik, hanem a kétharmados földforgalmi törvény sem tesz különbséget magyar és uniós földműves között.

Raskó György agrárközgazdász a Népszavának megjegyezte, a több mint 3 éve Magyarországon gazdálkodó és földműves regisztrációval rendelkező külföldi termelőket nem lehet kizárni a bérelt állami földek értékesítéséből. Ha ez mégis megtörténik, jó eséllyel fordulhatnak nemzetközi jogi fórumokhoz.

Az igazi zsíros falatok, a több tíz, vagy száz hektáros zsíros falatokat október folyamán hirdetik meg. Orbán Viktor és más fideszes politikusok is többször hangsúlyozták, hogy mindenki csak a jogszabályban előírt, legföljebb 300 hektárt vásárolhatja meg.

Márpedig akadnak különleges földművesek is, mint a felcsúti polgármester Mészáros Lőrinc, akiről az agrárminiszter kijelentette, hogy földműves, tehát ha elég kiterjedt a família és ők is beszerezték a földműves igazolást, a jelenleg bérelt 1200 hektáros állami földet felvásárolhatják. A hvg.hu korábban megírta, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter anyai nagybátyja cégein keresztül 1300 hektár állami földet bérel, Budai Gyula többszörös államtitkár unokaöccsének apósa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tarolt az állami földbérlet pályázatokon. Papírforma szerint fideszes politikusok rokonsága, a családtagok bevonásával, ha azok még nem vettek eddig 300 hektár földet, szintén jócskán gyarapíthatják a birtokukat.

Raskó szerint igazi licitverseny a 2001-2002-ben, az első Orbán kormány véghónapjaiban gyorsan privatizált állami gazdaságok, a "piszkos 12" 146,5 ezer hektárjáért folyhat majd. A földmutyival állami földbérlethez jutott Fidesz-közeli bérlők 50-60 ezer hektár tulajdonosává válhatnak az elővételi joguknak köszönhetően.

Az agrárközgazdász elmondta, Lajoskomárom környékén 1800 hektár eladandó állami föld található, de a helyi nagygazdák már elosztották egymás között ki melyik területet veszi meg. A hektáronként átlagosan 1,5 millió forintot érő szántókhoz a pénzintézetek által minimálisan kikötött 20 százalékos önrésszel is egy 300 hektáros birtokhoz 90 millió forintot kell előteremteni. A kormányzat 20 éves futamidőre 2-2,5 százalékos kamatról kommunikál, amelynek a forrásáról az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fog gondoskodni. A kereskedelmi bankok eddig még semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak a hitelfeltételekről. Az agrárközgazdász kizártnak tartotta, hogy 20 évre ilyen alacsony fix kamatot írjanak elő. Ha ez így lenne, magasabb alap- és hitelkamatok esetén a költségvetésnek kellene állnia a különbözetet, s az tiltott állami támogatásnak minősülhet.

Ezzel Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese is egyetértett és felhívta arra is a figyelmet, ha az új tulajdonos elhalálozna, az örökösre már nem vonatkozik a 20 éves elidegenítési tilalom. A szakpolitikus megemlítette, az állam bármikor visszavásárolhatja az eredeti áron a földet, s ezzel sakkban tarthatja az új birtokost. Az érem másik oldala, hogy egy kormányváltás esetén sem kell az akkori piaci árat fizetni a visszavételért. Az ellenzéki szakpolitikus azt is felvetett, hogy azt is meg kell vizsgálni, hogy a földbérleti pályázatok nyertesei, akik megvásárolták bérleményüket, betartották-e a kötelezettségeiket. Ha nem, akkor a tulajdonszerzés is érvénytelen, hiszen eleve már a pályázati szerződést is föl kellett volna bontani velük, és emiatt lettek volna jogosultak elővásárlásra sem.

Gőgös úgy értelmezte a földtörvényt, hogy a földműves vásárlás joga akkor is megilleti a külföldi gazdát, ha a jogszabályban szerepel a magyar kifejezés. Szerinte is közösségi jogba ütközne, ha kizárnák például az uniós földműveseket az állami földvásárlási licitből.

Az MSZP parlamenti eseti bizottság felállítását is kezdeményezi, amelyik nyomon követheti az állami föld értékesítés folyamatát és ellenőrizheti azt. Ennek felállításához a fideszes képviselők szavazataira is szükség lenne. Ha nem teszik, kilógna a lóláb - vélte Gőgös. Emellett a parlamenti ellenzéki pártok ritkán tapasztalt egységben fordulnak az Alkotmánybírósághoz az állami földek eladása miatt.

A kishantosi ökogazdaság egykori földjei is kalapács alá kerülhetnek, s nagy valószínűséggel a jelenlegi bérlők licitálnak majd rá. Ezzel az eddigieknél is nehezebbé válik a 430 hektáros mintagazdaság helyreállítása - közölte lapunkkal Ács Sándorné, az ökogazdaság egyik alapító-ügyvezetője. Új tulajdonosa lehet a közeli horgásztónak is, mert az állam nem hosszabbította meg a horgászszövetséggel a szerződést.

Ács Sándorné ismételten hangsúlyozta, a nemzeti vagyon legértékesebb eleme, a termőföld eladására a kormánynak nincs felhatalmazása. Szerinte ezért nem tárgyalhatta az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága sem ezt a kormányzati elképzelést, és ezért hozták meg az erre vonatkozó kormányhatározatot titokban.