Olaszország;munkaügyi reform;Matteo Renzi;Öt Csillag Mozgalom;Beppe Grillo;

2015-10-16 07:31:00

Vacsoracsata olasz módra

Igazán nem panaszkodhat mostanság Matteo Renzi. Végre felmutathat néhány fontos reformot, az olasz gazdaság is kezd életjeleket mutatni, ráadásul másfél év után sem zuhant népszerűsége, egyelőre nem jutott arra a sorsra, mint sok más korábbi kormányfő. A szenátus reformja különösen komoly fegyvertény számára.

Matteo Renzi jelenleg Európa legsikeresebb politikusai közé tartozik, de a balsors még őt is utolérheti, különösen akkor, ha a sajtóban még sok olyan cikk megjelenik, mint amilyet az Il Fatto Quotidiano közölt. A lap azt állította, hogy a jelenlegi kormányfő még Firenze polgármestereként a város költségvetéséből finanszírozta saját, nem is csekély összegű vacsoráit. A lap szerint bőséges falatozásainak összege öt év alatt elérte a 600 ezer eurót. A kormányfő tagadta az állítást, s arra hivatkozott, hogy ő volt az első politikus hazájában, aki az interneten tette közzé kiadásait. „Amikor a családommal, vagy barátaimmal vacsoráztam, azt mindig a saját zsebemből fizettem” – közölte Renzi hozzátéve, hogy 2004-2013 közötti kiadásait a számvevőszék górcső alá is vette. Bírálói szerint az interneten közzétett kimutatás csak általánosságokat tartalmaz, s a számvevőszék meg is indította a vizsgálatot.

Ez az ügy még sok kellemetlenséget tartogathat Renzi számára. Az egyelőre még csak kezdeti stádiumban lévő botrány a lehető legrosszabbkor jött, hiszen politikai szempontból már több valóban jelentős sikert mutathat fel. Renzi tavaly februárban óriási elánnal vetette bele magát a munkába. Olyan reformokat ígért, amelyek az eddiginél jóval stabilabb viszonyokat teremthetnek a politikai életben. Minden hónapra egy fontos reform megszületését jövendölte. Kezdetben elmaradtak a fontos intézkedések, de idén valóban beindult a „reformok nagyüzeme”. Megszületett a választójogi törvény, ami jelentősebb többséget biztosít a parlamentben a választáson győztes párt számára. A parlament igent mondott a Jobs Act nevű munkaügyi reformra, amely miatt több szakszervezet is szakított a kormánnyal, hiszen megkönnyítette a felmondást, liberalizálta a munkaerőpiacot.

Szerdán pedig a szenátus egy újabb fontos intézkedést fogadott el, amely szintén a választáson győztes párt számára jelent nagy könnyebbséget, hiszen jelentősen megnyirbálták a szenátus hatalmát. A felsőház kiterjedt jogkörével már számos alkalommal borsot tört a mindenkori miniszterelnök orra alá. Hiába szerzett ugyanis egy párt többséget egy választáson a képviselőházban, majd alakított kormányt, a felsőházban is többségre kellett szert tennie, ha nem akart hamar megbukni. Ez azonban gyakran nem sikerült, mert a képviselőház tagjait más szabályok alapján választották meg, mint a szenátusét. A felsőházat érintő választási rendszer az amerikai elnökválasztáséhoz hasonlít, hiszen az egyes tartományokban elért eredményektől függ, melyik párt hány képviselőt küldhet a szenátusba. Részben ez az oka annak, hogy a közvélemény-kutatók rendre lebőgnek a választások alkalmával. 2005-ben elfogadtak ugyan egy új választási törvényt, ez azonban nem érintette a szenátust.

A szenátust egyik kormányfő sem szerette. Silvio Berlusconi például az életük végéig megválasztott szenátorokkal torzsalkodott, mert többen közülük rendre ellene szavaztak. De ő sem tudott mit tenni, hiszen az átfogó választási reformhoz egyrészt alkotmánymódosításra van szükség, másrészt a szenátus támogatására is szükség van, vagyis annak a felsőháznak kell lenyomni a torkán, amelyet a legkínosabban érint.

Renzinek több nagy előnye is volt: a képviselőházban biztos többséggel rendelkezik, koalíciójában konzervatív képviselők is helyet foglalnak, rendkívül népszerű, így az emberek jelentős részének támogatását is maga mögött tudhatja, s ahhoz képest, hogy nem Berlusconi táborához tartozik, elég jó a viszonya a volt kormányfővel is. Több fontos döntés előtt is egyeztetett vele, s összefogásuk révén sikerült is véghez vinni a fontos politikai reformokat. A bevándorlás ellenes Északi Liga, valamint az öntörvényű Beppe Grillo által irányított Öt Csillag Mozgalom tiltakozott ugyan, de ők sem tudtak mit tenni.

A szenátusnak jelenleg 320 tagja van, közülük 315 a megválasztott honatyák száma, öten pedig életük végéig megválasztott szenátorok. Az új, kedden elfogadott szabályozás értelmében 100 tagja lesz a felsőháznak, 95-öt a régiók jelölnek ki, ötöt pedig a köztársasági elnök, de nem négy, hanem hét évre. Ami a legfontosabb, hogy a szenátusnak nem lesz törvényalkotó szerepe, magyarán nem tudja megbuktatni a miniszterelnököt. Csak az alkotmánymódosításban lehet fontosabb szerepe. Ha egy törvénnyel nem értenek egyet a szenátorok, akkor felkérik az alsóházat az adott jogszabály módosítására, de ha a képviselőház nem tesz elehet ennek, akkor sem történik semmi, mert ez a kérés nem kötelező érvényű.

A választók a regionális választások során jelölhetik ki jövőbeni szenátoraikat, az egyes parlamenti voksolásoknál azonban már nincs beleszólásuk a felsőház személyi összetételébe. A szenátusban 21 polgármester is helyet foglal, minden régiót képvisel egy-egy. Nem állíthatnánk, hogy ez az új rendszer sokkal egyszerűbb lenne, mint az előző, de ennek már azért nincs is nagy jelentősége, mert a szenátus politikai összetétele nem befolyásolhatja az adott kormány jövőjét. Az egyes választások után a politikusoknak nem kell többet rémülten számolgatniuk, hogyan kovácsolhatnak többséget a felsőházban.

Renzi reformjai ezzel nem értek véget, most a költségvetésre koncentrál. Bejelentette, adókönnyítéseket tervez a 2016-os büdzsében, 27 milliárd euró értékben, s beruházásokat is véghez akar vinni a növekedés felgyorsításához. A költségvetési javaslat aligha nyeri el Brüsszel tetszését, hiszen így is tetemes, 2,2 trillió euró az ország adósságállománya, s nem világos, hogy a kabinet hogyan teljesíti 2016-os tervét, amely szerint a GDP 1,8 százaléka alá csökkenti a deficitet. A költségvetési javaslatot egyébként a kormánynak meg kell osztania Brüsszellel is. Renzi politikája eddig működik, az általa vezetett Demokrata Párt (PD) népszerűsége 34 százalékos, ám amint a vacsoráinak költségéről megjelenő cikkek is mutatják, ő sem mehet biztosra.