Előfizetés

Kemény támadás Ferenc pápa ellen

R.T.
Publikálás dátuma
2015.10.16. 07:38
FOTÓ: Franco Origlia/Getty Images
Kemény támadást intéztek a pápa ellen a konzervatív bíborosok, akik levélben tiltakoztak a családszinódus lebonyolításának módja ellen. A dokumentumot a L’Espresso című lap hozta nyilvánosságra, s létezését már két főpap is elismerte.

Ferenc pápa bocsánatot kért a Vatikánt megrázó botrányokért. Nem részletezte, mire gondol, ugyanakkor Federico Lombardi, a Szentszék sajtószóvivője azt közölte, nem a római polgármester, Ignazio Marino napokban bejelentett lemondását kommentálta a pápa.

A szűk két hete kezdődött családszinódust megelőzően több olyan esemény is történt, amely a főpapok teljes megosztottságát bizonyítja, s azt, mekkora feszültségek vannak az egyházi vezetésben. Nagy port kavart a lengyel teológus, a Hittani Kongregáció – már csak volt – munkatársa, Krzysztof Charamsa beismerése, aki elmondta, meleg, s egy katalán férfival él együtt. A napokban pedig nyilvánosságra került egy levél, amelyet 13 bíboros írt a pápának.

Ebben a konzervatív főpapok arra panaszkodnak, hogy szerintük már pontosan lehet tudni, hogyan végződik a jövő héten záruló családszinódus, s az ülések rendjét azért változtatták meg, hogy megkönnyítsék az előre elrendelt döntést a kényes kérdésekben. A levelet a L’Espresso című lap hozta nyilvánosságra a hét elején. Az olasz lap szerint az aláírók között megtalálhatjuk Gerhard Ludwig Müllernek, a Hittani Kongregáció német prefektusának nevét is. Később aztán a L’Espresso levette a honlapról a levelet, amire Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője azt közölte, nincs is bizonyíték a létezésére. Ez nyilvánvaló frontális támadás a pápa ellen. Ami azonban különösen fájdalmas lehet a pápa számára, hogy az aláírók között több közvetlen munkatársának neve is megtalálható. A dokumentumot az a George Pell ausztrál bíboros adta át a pápának, aki a vatikáni pénzügyeket felügyelő hivatalt vezeti.

Marcello Semenaro, az olasz püspök a La Stampának azt közölte, a szinódus több résztvevőjét idegesíti az a felhajtás, ami az eseményt kíséri. Nem korrektnek nevezte azt, hogy egy internetes oldal ilyen levelet közöl. Semenaro a záródokumentum szerkesztőbizottságának is tagja. Ehhez kapcsolódik, hogy a levélben a bizottság összetételét is bírálták. Az olasz püspök ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy korábban három-négy főpap volt a tagja ezen testületeknek, ezúttal azonban a pápa arra törekedett, hogy minden földrész képviseltesse magát, hogy ezzel „elkerüljék a túlságosan európai megközelítést”.

Ez a levél annál is jobban megrázta a Szentszéket, mint a lengyel pap „coming outja”. A konzervatívok egyik vezéralakja, Gerhard Ludwig Müller prefektus szerint a nyilvánosságra hozott levél „egy új Vatileaks-botrány”, s egyesek a Vatikánban „vitákat, feszültségeket akarnak gerjeszteni” – fejtette ki a Corriere della Serának. (A Vatileaks-ügy volt a Vatikán eddigi legnagyobb botránya, 2011/12-ben XVI. Benedek kamarása, Paolo Gabriele szolgáltatott ki bizalmas dokumentumokat a sajtónak, amelyekből kiderült, mekkora pénzherdálás folyt a Szentszéknél.) Müller közvetve megerősítette a levél létezését azzal, hogy „nem árulom el, aláírtam-e”.

A Hittani Kongregáció prefektusa azt is hozzátette, nem ismert egyetlen olyan főpapot sem, „aki a pápa ellen lenne”. Közben Pell bíboros is elismerte a közölt dokumentum hitelességét. Feltételezések szerint az aláírók között lehet Timothy Dolan amerikai bíboros is. Vincent Nichols brit bíboros szerint a levél „a legcsekélyebb hatást sem gyakorolja a szinódusra”. A családszinóduson szűk két hete próbálnak választ találni azokra a kérdésekre, hogyan válaszoljon az egyház a családokat érintő mai kihívásokra. Egyes lapok szerint a szinódus majdnem olyan jelentőségű, mint az 1962-1965 közötti II. vatikáni zsinat, amelynek során számos fontos reformokat fogadtak el.

Népszavazás Moldova és Románia uniójáról?

A rendszerváltás óta folyamatosan jelen van, mikor nyíltabban, mikor burkoltabban a román politikában ás közbeszédben Románia és Moldova egyesülésének kérdése. A volt szovjet tagköztársaság függetlenedése óta azonban először merült fel ez a moldvai politikai vezetés szintjén is. Az egyesülést pártolók tábora fokozatosan növekszik Moldovában, ám még mindig nincsenek többségben.

Közösségi fórumot szervezett szerdán Moldova vezetése, egyeztetést a civil társadalom képviselőivel, akik szeptember 6-a óta demonstrálnak Chisinau központjában. A Timpul.md portál szerint a kormányzat és az államfő kompromisszumot, nemzeti megbékélést sürget, mert a demonstrációk egyre komolyabban veszélyeztetik a gazdasági-pénzügyi gondokkal küszködő, európai integrációra törekvő ország stabilitását.

A kezdeményező, Nicolae Timofti államfő, Adrian Candu, a parlament elnöke, valamint Valeriu Strelet kormányfő társadalmi párbeszédet szeretne, egy „Paktum Moldováért” elnevezésű dokumentum elfogadásáért. A fórumon egyes civil szervezetek, de politikusok is nyíltan felvetették a Romániával való egyesülés kérdését. Az egyik város, Cimsilia liberális-demokrata polgármestere egyenesen azt kérte a másfél hónapja demonstrálók képviselőitől, az Igazság és Méltányosság Platformtól, hogy tisztázzák viszonyulásukat az egyesülés kérdéséhez. Az uniópártiak szerint ez lenne a leggyorsabb út az EU-tagság elnyeréséhez, vagyis az uniós Románia részévé válni.

Traian Basescu volt román államfő idén augusztusban már felvetette, hogy itt az ideje annak, hogy mindkét országban referendumra bocsássák a kérdést. Felmérések szerint Romániában a lakosság háromnegyede támogatná a Moldovával való egyesülést.

Maradnak a katonák

Publikálás dátuma
2015.10.16. 07:34
Barack Obama felülvizsgálta a csapatkivonási terveket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Barack Obama amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy lelassítja az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból. Bár az eredeti tervek szerint 2016 végétől már csak a kabuli amerikai nagykövetség védelmét ellátó kisebb, legfeljebb ezer fős kontingens maradt volna az ázsiai országban, Obama tegnap közölte, hogy 2017 januárjában, amikor két hivatali idő után leköszön, még 5500 amerikai katona állomásozik majd négy afganisztáni bázison.

Bár az amerikai fegyveres erők katonai missziója lezárult, az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Afganisztán stabilitásának fenntartása mellett - közölte tegnap fehérházi sajtóértekezletén Barack Obama. Az amerikai elnök hangsúlyozta, nem engedik, hogy Afganisztán újra terroristák menedékhelye legyen. Mint rámutatott, az afgán fegyveres erők teljes mértékben felelősek országuk biztonságáért, de még nem elég erősek, a kunduzi tálib offenzíva is megmutatta, hogy légitámogatás, hírszerzés, parancsnoki-irányítási téren elkél az amerikai támogatás. Washington konzultált a döntésről az afgán vezetéssel, együttműködik a nemzeti egységkormánnyal. Obama tartós politikai rendezést sürgetett.

Kunduz eleste fordulópontot jelentett, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Barack Obama felülvizsgálta a terveket, s ezzel kénytelen volt beletörődni abba, hogy nem tudja teljesíteni egyik legfontosabb 2008-as fogadalmát. Első választási kampányában azt ígérte, hogy lezárja az elődje, George W. Bush által indított két háborút, s valamennyi amerikai katonát hazarendeli Irakból és Afganisztánból. Irakból ugyan megtörtént a kivonulás, amelyről még Bush elnök egyezett meg Bagdaddal, de Obamát bírálták a túl gyors csapatkivonás miatt. A helyzet azóta drámaira fordult. Az amerikaiak nemzetközi koalíció keretében légicsapásokat hajtanak végre az Iszlám Állam (IS) állásai ellen, s Washington majd négyezer fős tanácsadó-kiképző kontingenst volt kénytelen visszaküldeni az erősen meggyengült iraki hadsereg támogatására.

Afganisztánban tizennégy év elteltével is tart a háború. Az ISAF, a nemzetközi stabilizációs erő keretében több mint százezer amerikai katona harcolt. A NATO vezette misszió 2014 év végén lezárult. A jelenleg Afganisztánban állomásozó 9800 amerikai katona a korábbi tervekkel ellentétben 2016 végéig marad. Obama tegnapi sajtóértekezletén kiemelte, a feladat nem változik: kiképzési, tanácsadói feladatokat látnak el, s segítik a terrorizmus elleni harcot. Az elnök bejelentése szerint jövő év végével csak a kontingens kisebbik része tér haza. 2017-ben még 5500 fő marad, azaz Obama utódának is feladatokat ad majd mind az iraki, mind az afganisztáni háború.

Katonai források már hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy szükség lesz a csapatkivonási tervek felülvizsgálatára. Obama tárgyalt erről az új afgán elnökkel, amikor márciusban fogadta Asraf Gánit a Fehér Házban. A tegnapi bejelentés előtt telefonon egyeztettek. Az amerikaiakat a tálib offenzíva erősödése mellett az is aggasztja, hogy az al-Kaida maradék erői mellett az Iszlám Állam is megjelent Afganisztánban. A Pentagon az afgán hadsereg vezetésével, az afganisztáni amerikai erők vezetőivel egyeztetett a misszió meghosszabbításról. Martin E. Dempsey, az időközben leköszönt amerikai vezérkari főnök még augusztusban dolgozta ki tervezetét a terrorizmus elleni rugalmas fellépésről.

John Campbell, az afganisztáni amerikai erők parancsnoka több forgatókönyvet terjesztett Obama elé. Várhatóan a NATO-szövetségesek is tesznek felajánlásokat. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy nyilatkozott, a katonai helyzet követelményei alapján kell meghatározni a csapatkivonás menetét, nem pedig fix kivonási menetrend kijelölésével. Az 5500 amerikai katona további állomásoztatása évi 15 milliárd dolláros költséget jelent, 5 milliárddal többet, mint ha csak a minimális, ezer fős kontingens maradt volna az afgán fővárosban. A Pentagon-tervezet szerint Kabulban, a bagrami légibázison, két stratégiai fontosságú város, Dzsalalabad és Kandahár melletti bázison szolgálnak tovább amerikai katonák.