határ;zsarolás;Orbán;

- Délről félig zárva, északra nyitva

Azzal, hogy a magyar kormányfő a péntek hajnalban véget ért brüsszeli uniós csúcs után ismét csak félig üresnek láttatja a lassan ugyan, de félig már megtelt poharat, csak annyit bizonyít, hogy nem karizmatikus, sokkal inkább erőszakos vezetője a 28 tagállam egyikének.

Orbán Viktor azt mondja, fontos lépést tettek ugyan az Európai Tanács ülésén afelé, hogy Törökországgal megállapodjanak, viszont nem döntöttek a görög-török határ közös lezárásáról, amit ő annyira szorgalmaz. Felgyorsítják a vízumliberalizációt, ami immár alku tárgya, talán a török csatlakozási tárgyalásokat is, s hárommilliárd euróval segítenék Ankarát a migránsválság kezelésében. (Miközben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szomorúan tudatja: 2,3 milliárd euró hiányzik abból a keretből, amelyet a tagállamok a válság kezelésére felajánlottak, ám egyelőre nem fizettek be.) De addig is, amíg a tervekből lesz valami (értékelés jövő tavasszal), "menjünk le közösen délre", javasolja Orbán. Mindhiába, "továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük a határvédelmet, amely tehermentesítené Macedóniát, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot is".

Az Unió vezetői talán tekintettel voltak Görögország nemzeti érzékenységére, ami ugyanolyan, mint a magyar kormány nemzeti érzékenysége, amikor megtagadta a "frontállam" minősítést, aminek nyomán a kötelező kvótarendszerrel vagy 60 ezer migránst elvittek volna tőlünk. A görög határ miatti aggodalom arra ösztönzi a magyar kormányfőt, hogy tovább zsaroljon. Azzal, hogy hosszú hetek fenyegetése után lezárja a magyar-horvát határt, s ami azzal együtt példátlan két uniós tagállam között, hogy a (jobboldali) budapesti és a (baloldali) zágrábi kormány viszonya tragikomikusan elmérgesedett. (A jobboldali horvát elnök megbecsült díszvendég errefelé.) Márpedig, ha ez a "radikális lépés" bekövetkezik (bekövetkezett), Szlovénia is megteszi a szükséges lépéseket, lezárja horvát határszakaszát. Orbán magára húzta, amiről Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta: humánus és hatékony módszert kell fellelni, máskülönben mások embertelen, nacionalista, nem európai megoldást találnak.

Hogy mit gondolnak Tusk szavairól a V4-ek, nem tudni. Még a brüsszeli csúcs előtt közleményt adtak ki: komoly felelősséget és segítséget vállalnak, hogy Magyarországnak ne egyedül kelljen megvédenie a határait, mert ez nagy erőkkel fűzi szorosabbra a közép-európai együttműködést. Hiába kapálóztak a horvátok. Orbán is tapsikolt: "jó hír, hogy van az unióban négy olyan ország, amely képes szinte feltétel nélkül a másik segítségére sietni". Furcsa közösség, furcsa Európa-védelem ez, amely a korábbi zajos hírverést mellőzve, de a schengeni törvények betartására hivatkozva továbbra is ezrével szállítja a menekülteket az osztrákok nyakába.

Közben a magyar kormányzati körök nyíltan arra számítanak, hogy Európában a tömegek hangját meghalló jobboldali magyar kormány politikai barátai kerülnek hatalomra. Angela Merkel német kancellár nem teljesen érti a kelet-európai országokat, amiért azok úgy érzik, hogy az unió nem kezeli őket jól. A dolog fordítva áll: a periféria nem tudja vagy nem akarja kezelni a centrumot. Nem tudunk szabadulni a gondolattól, hogy a magyar kormányfő az Unión belül, vagy ha szükségét látja, annak ellenére közép-kelet-európai közösséget hegeszt, amelyben ő vezető szerepet játszhat.

Hogy ezt, csakis ezt szolgálja a fene nagy erőszakossága.