Napi Extra;Fidesz;Simicska;földosztás;

Mire visszatérnek a vándormadarak, sok föld már gazdát cserél FOTÓ: MTI/FOTÓ KOMKA PÉTER

- Földárverések - Gyanús honlap kínál információt

November 16-án a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó agrártársaságoknál kezdik meg az állami földek licitjét. Sokan emögött az Orbán Viktor miniszterelnök és egykori kollégiumi társa közötti háború újabb epizódját sejtik. A szakemberek szerint az mezőgazdasági cégek földjeit leginkább spekulánsok és nem valódi gazdák vehetik majd meg.

Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó Mezort-csoport cégeinek bérelt állami földjein kezdi a 380 ezer hektárnyi állami terület eladását a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet (NFA) november 16-án. Győr-Moson-Sopron megyében a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság Zrt., Vas megyében pedig a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. területeit tette fel csütörtök éjjel a honlapjára az NFA.

Beke Károly, az MSZP elnökségi tagja közölte, a Fidesz földlopásának célja valójában a kicsinyes politikai bosszú és az új hűbérúri rendszer felépítése. A politikai bosszút bizonyítja, hogy az Orbán-Simicska háború részeként rengeteg olyan terület meghirdettek Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, amelyeket ma még az egykori kollégiumi szobatárs érdekeltségébe tartozó cég bérel. A Mosonmagyaróváron agrártanulmányokat végzett politikus a Népszavának elmondta, a földművelésügyi tárca államtitkára, illetve az Agrárkamara vezetői is egyebek mellett a fiatal gazdák földhöz juttatásáról beszélnek. Nem életszerű, hogy például egy fiatal gazda úgy kezdje a gazdálkodását, hogy a Táplánszentkereszten 97 hektár földért 257 millió forintos , vagy Mosonmagyaróváron 70 hektárért 132 millióról induló licitért kínált területek megvásárlásra csak önrészként több millió forintot fizessen ki és 20 évre eladósodjon.

Ráadásul ezek az induló árak, a végösszeg jóval magasabb is lehet. Arról nem is szólva, hogy az ifjú gazda már erősen középkorú lesz, mire 37 év múlva birtokba veheti földtulajdonát. Ezeket az állami földeket ugyanis 2001-ben 50 évre adta bérbe a "piszkos 12"-nek nevezett volt állami gazdaság új tulajdonosainak, így a Simicska-Nyerges kettősnek is az első Orbán kormány.

Beke megjegyezte, sok gazda most szembesül azzal is, hogy évekig nem gazdálkodhat majd a földjén. A 200 éves mosonmagyaróvári agráregyetem egyik mintagazdasága is a Lajta-Hansági Zrt. , területén van. Nagy kérdés, hogy az egyetem hogyan köt majd szerződést az eddig egy partner helyett százzal.

A Győr-Sopron-Moson megyei első liciten 27 földrészletre lehet majd licitálni. Összesen 7 követelménynek kell megfelelni. Egyebek mellett igazolni kell, hogy földművesnek minősül, magyar állampolgár, természetes személy, lakhelye vagy üzemközpontja az adott térségben van, és az árverési biztosítékot, illetve az árverés helyszínén a regisztrációs díjat befizette. Agrárszakemberek szerint aggályos a magyar állampolgárság megkövetelése. A Magyarországon legalább 3 éve mezőgazdasággal foglalkozó, helyben lakó uniós állampolgár, aki regisztrált földműves, még a földforgalmi törvény értelmében sem lehet kizárni, az uniós jogról nem is szólva. Ha egy ilyen külföldi gazdát nem engednek licitálni, jó eséllyel fordulhat nemzetközi bírósághoz. Az pedig, hogy a többi követelmény teljesítése esetén elegendő, ha csak az "üzemközpontja" legyen az adott településen, erősíti azt a gyanút, hogy az agrártársaságok bérelte állami földekre sok spekuláns fog licitálni.

Sallai R. Benedek LMP-s politikus politikus azt mondta: az állami termőföldek elárverezését meg kell akadályozni, azokon ugyanis szerinte a magyar gazdálkodóknak elenyészően kis százaléka tud majd részt venni, tőkehiány miatt. Azok juthatnak földhöz, akik az elmúlt években bérleti jogot szereztek - ők már 10 százalékos önrésszel is pályázhatnak - tette hozzá.

Gyanús honlap

Megtévesztő honlappal próbálja megszerezni egy magáncég az állami termőföldprogram iránt érdeklődő gazdálkodók adatait, de a nyerészkedési szándék sem kizárt.

A cég mintegy másfél millió elektronikus levélcímre küldött levelet arról, hogy elindult a Földárverés.hu oldal, amelyen egyelőre csak úgynevezett elő-regisztrációt fogad, de az ígéret szerint felkerül minden, állami földárverésekkel kapcsolatos információ. A Magyar Idők kérdésére a Földárverés.hu-nál azt közölték, a regisztrált látogatók igény szerint e-mailt és sms-t kapnak majd a licitálásokról. Földművelésügyi Minisztérium (FM) közölte, a tárcának semmi köze nincs az oldalhoz, ez a honlapon is így olvasható. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közben folyamatosan tölti fel saját honlapjára (www.nfa.hu) teljes részletességgel az árverési hirdetményeket.

Arra, hogy a Földárverés.hu honlap működtetői valamilyen módon az árverések iránt érdeklődőktől pénzt is szeretnének látni, abból lehet következtetni, hogy az egyelőre nem elérhető regisztrációs felületen a személyes és számlázási adatokat is meg kell majd adni.

Az még nem egyértelmű, hogy az adatgyűjtésen túl mi haszna lehet a honlapot működtető, a Londonban "postafiókcégként" létező Marco Polo Media Ltd. nevű vállalkozásnak, de nem ez az egyetlen furcsaság a történetben. Az Opten céginformációs rendszerben feltárt céghálóból kiderül, hogy a Földárverés.hu oldalt működtető cég birtokosa a Dunakeszin lakó Farkas Ferenc, aki több más céget is tulajdonol. Ezek között található többek között az a Centrum Hungary Kft., amelyik szerteágazó tevékenységei között a világháló-portál szolgáltatás áll a fő helyen. A Centrum korábbi tulajdonosai között pedig több "híres" ember szerepel, kezdve a hódmezővásárhelyi Holman Endrével, akit másfél év bujkálás után tartóztattak le és hoztak haza nemrég Szingapúrból, másfél milliárdos adócsalással gyanúsítva. De korábban tulajdonos volt az olajszőkítési ügyek egyik főszereplőjeként ismertté vált Portik Tamás is, akit éppen tegnap ítélt el első fokon tíz évre a Fővárosi Törvényszék.

Ha a kormány azt akarja, hogy kevésbé függjünk a külföldi tőkétől, versenyképesebb legyen a hazai ipar, akkor Mellár Tamás szerint szinte mindent elölről kell kezdeni. A Pécsi Tudományegyetem tanára úgy véli, ehhez az általános iskolától az egyetemekig meg kellene reformálni az oktatást. Állítja, ma a gazdasági siker nem a teljesítménytől, hanem a politikai kapcsolatrendszerben elfoglalt helytől függ, ám a gazdasági és államigazgatási kontraszelekció semmi jóra nem vezet. Mellár szerint a magyar gazdaságban nincsen 3 százalékos fenntartható növekedési pálya, ez hosszú távon 1 százalék körül van.