Publicisztika;kiszivárogtatás;Mandiner;non-paper;

2015-10-17 07:09:00

Non-paper: szándékos kiszivárogtatás?

Szándékos kiszivárogtatás történt. Nem véletlenül került nyilvánosságra, ráadásul a jelek szerint az Egyesült Államokban ez a non-paper, amely gyakorlatilag megismétli mindazt, amit 2011-es budapesti útján Hillary Clinton akkori külügyminiszter is elmondott Orbán Viktornak. Azóta olyan újabb intézkedései voltak a magyar kormánynak, amelyek felbőszítették az elkötelezett demokratákat. Ara-Kovács Attila így reagált arra a nyilvánosság számára eddig ismeretlen, 2014. októberi diplomáciai iratra, ami a Mandiner birtokába jutott és amit magyarul, illetve angolul közölt a hírportál.

A DK külügyi kabinetvezetője szerint a feljegyzésből kiderül, hogy Amerika tökéletesen tisztában van a magyar helyzettel és azzal, mit kellene a kormánynak tennie. A kiszivárgott non-paperben határozott javaslatok, sőt követelések is szerepelnek. A papírok megerősítik, hogy Amerika a kitiltási botrányt követően egy évet adott az Orbán-kormánynak politikája felülvizsgálatára. Lehet, hogy a feljegyzés kiszivárogtatása elindítója lesz egy folyamatnak, amelynek a részleteit még nem ismerjük, de biztos, hogy nagyon kellemetlen lesz az Orbán-kormány számára - figyelmeztetett Ara-Kovács Attila. A történtek ugyanis jelzik, az USA mennyire elégedetlen azzal, ami Magyarországon zajlott, illetve nem zajlott le.

Súlyos gondok vannak az alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság jogköreivel, a média-szabályozással, a civilek elleni támadások sem csitulnak, ez mutatja, hogy a tavalyi non-paper átadása óta szinte semmi nem változott Magyarországon. Azt ugyan hallani lehet, hogy változik az egyházi törvény, a DK kabinetvezetője azonban még nem tudja, így lesz-e. A választójogi törvényben, aminek megváltoztatását a feljegyezésben szintén sürgették, Ara-Kovács szerint csak a "kamupártok" tekintetében lesz változás, a törvényben szereplő súlyos "ficamokat" nem akarják korrigálni. Pedig az EBESZ pontosan fogalmazott, amikor kimondta, szabad, de nem fair választások zajlottak le 2014-ben, amit Amerika is oszt.

Mire számíthat Magyarország? - ezt az ellenzéki politikus nem tudja, de arra figyelmeztet, az Egyesült Államok profi diplomáciával rendelkezik, miközben a magyart éppen tönkre teszik. De ha nem így lenne, a kimagyarázhatatlant akkor sem lehetne kimagyarázni. Amerika kreatív, az egy évvel ezelőtti kitiltás megrengette az Orbán-kormányt, és Ara-Kovács szerint újabb lépések várhatók.

Fejezzék be a civilek zaklatását, megfélemlítését, beleértve a vizsgálatokat, ellenőrzéseket és razziákat. "Tegyék lehetővé, hogy a civil társadalom szabadon és függetlenül működhessen". Az állami hirdetéseket osszák fel egyenletesen a nagy médiumok között ahelyett, hogy a kormánypárthoz közel állóknak juttatnák, töröljék el a Médiatanács azon jogát, hogy bírságokat és büntetéseket vethet ki "kiegyensúlyozatlan" tájékoztatás miatt, ez ugyanis túlzott tartalmi ellenőrzést takar. A választási törvénybe építsék be az EBESZ összes ajánlását, érvénytelenítsék a törvényt, amely szerint a köztisztviselőknek indoklás nélkül fel lehet mondani, illetve "szigorúan érvényesítsék a bírókra gyakorolt politikai nyomás és befolyásolás tilalmát". Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogosítványait, kinevezési gyakorlatát. Egyebek mellett erre szólít fel Amerika a non-paperben, amelyben hat téma szerint 27 pontban foglalták össze, mit várnak Orbánéktól. A Mandiner szerint a feljegyzés rávilágít, hogy az amerikai fél konkrét törvénymódosításokat követelt a magyar kormánytól, pedig André Goodfriend, aki a dokumentum átadásakor az Egyesült Államok budapesti ügyvivője volt korábban azt állította: "Nem mondjuk meg, milyennek kellene lenni a törvényeknek".

A Mandiner idézte a VS.hu-t, amelyik egy hete arról értesült, amíg tart a menekültválság, az Egyesült Államok nem fogja nyíltan bírálni a magyar kormányt korrupciós ügyek, vagy a demokrácia állapota miatt, de ha véget ér, a kabinet ismét kellemetlen ügyekre számíthat. Ez állítólag egy zárt zárt körű rendezvényen hangzott el szeptember végén. Az esemény házigazdája Colleen Bell nagykövet volt, aki ugyanakkor azt is elmondta, szerinte jelenleg jók a kétoldalú kapcsolatok, és javulnak is, főként a kereskedelemben.