Sínen az iráni egyezség

Publikálás dátuma
2015.10.19. 07:31
Mohammad Dzsavad Zarif és John Kerry kulcsszerepet játszott a megállapodásban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN BURTON
Elkezdődik a Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja plusz Németország) és Irán történelmi nukleáris megállapodásának végrehajtása. Teherán jelezte, további felhatalmazást ad a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) nukleáris létesítményeinek ellenőrzésére, az Egyesült Államok pedig feltételesen feloldja az Iránnal szemben életbe léptetett szankciókat. A tényleges végrehajtás még további hónapokba telik.

Fontos határnap volt a tegnapi, az elfogadott menetrend szerint tegnaptól lépett hatályba hivatalosan az iráni megállapodás, elkezdődik a közös akcióterv végrehajtása. A 2015. július 14-én aláírt megállapodást július 30-án hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa, s ezt követően 90 napos várakozási időszakot szabtak meg, ez járt le vasárnap. A NAÜ honlapján tette közzé, hogy Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója tájékoztatást kapott Irántól arról, hogy feltételesen megkezdik a szerződéshez csatolt kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtását. A nyilvánosságra nem hozható jegyzőkönyvben rejlik a lényeg, az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzésének részletei.

Barack Obama amerikai elnök tegnap feltételesen feloldotta az Iránra vonatkozó különféle szankciókat, ténylegesen azonban még nem oldják fel a szankciókat, csak azt követően, hogy a NAÜ szakértői igazolják, az iráni létesítményekben megkezdték a nukleáris program korlátozását célzó lépéseket. Az atomenergia ügynökségnek december 15-ig kell benyújtania az erről szóló értékelő jelentését.

Hétfőn Genfben a Hatok és Irán képviselői áttekintik az eddigi lépéseket, a tervek szerint az Egyesült Államok, Kína és Irán külön nyilatkozatot tesz közzé az araki nehézvizes atomreaktor áttervezéséről, hogy a gyártás során ne keletkezzen plutónium, a több mint két évig húzódott tárgyalásokon e körül folytak a leghevesebb viták. Az Európai Unió is nyilatkozatban vállalja a szankciók fokozatos feloldását, de mint az összes többi intézkedés, ez is feltételes, a NAÜ jóváhagyását követően kezdődik meg ténylegesen. Ha feloldják a szankciókat, Irán legalább 100 millió dollárra becsült, befagyasztott kinnlevőségeihez jut hozzá.

Múlt héten az iráni parlament a konzervatív honatyák heves tiltakozása ellenére támogatta a nukleáris megállapodást. Ezt a mérsékelt Hasszán Rohani kormányzatának nagy győzelmeként értékelték. Teherán ugyanakkor egy rakétakísérlettel megsértethette az egyezményben foglaltakat, az iráni fél értelmezése szerint ugyanakkor a teszt nem érintette az atomalkuban foglalt tilalmakat. A Hatok és Irán megállapodásának fő célja, hogy megakadályozzák, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejleszthessen. Irán kezdettől azt állította, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál. Amerikai értékelés szerint az iráni atomprogram visszafogása két hónapnál jóval hosszabb időbe telhet.

Tárgyalás az izraeli katonai segélyről
Izrael és az Egyesült Államok felújította a tárgyalásokat a védelmi segélyprogramról – közölte vasárnap a washingtoni izraeli nagykövet. A Hatok és Irán nukleáris megállapodása miatti tiltakozásképpen Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő júliusban felfüggesztette ezeket a megbeszéléseket. „Izrael azt reméli, hogy az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés révén kezelni tudják az iráni fenyegetést. Mivel a nukleáris megállapodás végrehajtása folytatódik, Izraelnek is lépnie kell” – írta Facebook bejegyzésében Ron Dermer nagykövet. A tíz évre szóló katonai segélycsomag hatálya 2017-ben lejárt, eddig évente három milliárd dolláros támogatást folyósított az Egyesült Államok Izraelnek. A felfüggesztés előtt közel álltak a megállapodáshoz, az új védelmi együttműködési csomagban 3,6-3,7 milliárd dolláros évi támogatásról egyeztek volna meg. Várakozások szerint az összeg tovább emelkedhet, Izrael tart ugyanis attól, hogy az Irán elleni szankciók feloldása nyomán Teherán megnöveli az Izrael-ellenes csoportoknak nyújtott támogatását. Izraelbe érkezett tegnap az amerikai vezérkari főnök, Joseph Dunford, Washingtonba várják Mose Jaalon izraeli védelmi miniszter. Benjamin Netanjahu kormányfő november 9-én Barack Obama vendége lesz a Fehér Házban.



Szerző

Újabb halálos merénylet Izraelben, ezúttal Beér-Sevában

Két, feltehetően palesztin támadó késsel és lőfegyverrel merényletet követett el a Jeruzsálemtől délre fekvő Beér-Sevában, a központi buszpályaudvaron vasárnap este, az egyik merénylő és egy áldozat meghalt - jelentette az izraeli média. A két merénylőre rálőttek, egyikük meghalt, másikukat elfogták.  

A tízes tévécsatorna híradása szerint legkevesebb öt izraeli sebesült meg, egyikük nem sokkal később belehalt sérüléseibe. Ketten súlyosan, ketten pedig könnyebben sérültek meg. A két merénylőre rálőttek, egyikük meghalt, másikukat elfogták. A buszpályaudvarra járművel érkező támadók egyike késével próbálta megölni az útjába akadókat, társa pedig lövéseket adott le a közelben tartózkodó utasokra. A biztonságiak röviddel később rájuk lőttek, és egyiküket halálosan megsebesítették, a másik terrorista állapotáról pedig egyelőre nincsenek pontos információk. 

A sebesülteket a helyi kórházba szállították. A rendőrök lezárták a környéket és esetleges további merénylők után kutatva átfésülik. Szeptember közepén Izraelben erőszakhullám kezdődött napi rendszerességgel ismétlődő, gyakran halálos kimenetelű erőszakos palesztin tüntetésekkel, valamint sorozatos késeléses merényletekkel, melyeknek elkövetői többnyire palesztinok, de részben izraeliek. Az erőszakhullámot többen "a harmadik intifádaként" (palesztin felkelésként) emlegetik.

A támadások kiváltó oka az a palesztin médiában lábra kapott híresztelés, hogy az izraeli kormány megpróbálja megváltoztatni a Jeruzsálem óvárosában található Mecsetek terének látogatási szabályait, bár ezt az izraeli vezetés számos alkalommal cáfolta. Az arabok által Haram as-Sarífnak hívott Mecsetek tere az iszlám harmadik legszentebb helye, és egyben a zsidók legszentebb helye, amelyet ők Templomhegynek neveznek.

Szerző
Frissítve: 2015.10.18. 22:13

Szlovén tranzittábor alakult az osztrák határon

Publikálás dátuma
2015.10.18. 18:21
Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Több ezer négyzetméter területű tranzittábort alakítottak ki a szlovén hatóságok a Szlovéniába érkező menekülők részére közvetlenül az osztrák határ mentén, a Maribortól északra található Sentilj településen - tapasztalta vasárnap a helyszínen az MTI tudósítója.

A területen nyolc, összesen több ezer ember elhelyezésére alkalmas sátrat állítottak fel, amelyekben tábori ágyakat, székeket, asztalokat helyeztek el, illetve biztosított a tisztálkodás is. Az MTI tudósítójának ottjártakor mintegy 300 menekült tartózkodott a táborban. Ugyanakkor a hatóságok a helyszínen arról tájékoztattak, hogy folyamatosan cserélődnek az emberek: ez azt jelenti, hogy egy nap mintegy ezerötszázan fordulnak meg Sentiljben.

A közlés szerint többnyire néhány órát, de maximum egy napot tartózkodnak a menekültek a tranzittáborban, és az osztrák hatóságok fogadókészségétől függően engedik tovább őket Ausztriába. Az utat gyalog teszik meg, és az osztrákoknál egy hasonló táborban helyezik el őket. Az osztrák oldalon a hatóságok napi 2000-2500 ember érkezéséről számoltak be, őket buszokkal visznek tovább Bécs, Graz, Klagenfurt, illetve Salzburg felé.

Az MTI tudósítójának ottjártakor főleg fiatal férfiak voltak a táborban. Elmondták, ennek az a magyarázata, hogy a családokat, illetve a nőket és a gyerekeket viszik át elsőként Ausztriába. A 25 éves Ahran, aki angoltanárként dolgozott Iránban, elmondta: ő is "a szokásos útvonalat" járta be Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián, Horvátországon és Szlovénián keresztül, és a végső úti célja Norvégia. Azt tapasztalta, hogy minél északabbra jutott, annál jobb bánásmódban részesítették a helyi hatóságok. Elmondása szerint Görögországban nagyon rossz volt a helyzet, rossz ételt kaptak, és zsúfoltak voltak a szállások, és a rendőrök is türelmetlenebbek voltak velük. Ez az út további állomásain is előfordult, ám ezt részben érthetőnek tartja, hiszen ekkora embertömeget nehéz kezelni - fogalmazott.

Arról is beszámolt, hogy Horvátországba érkezésük után kérdéses volt, hogy Magyarország, vagy Szlovénia felé folytatják az útjukat, ám a helyi hatóságok végül Szlovéniába irányították őket. Azt mondta, hogy Norvégiában szeretne letelepedni és nem akar visszatérni Iránba.

Szerző