Öröm és bánat. Mindkettőben volt része a magyar sportnak az elmúlt világversenyeken. A kazanyi vizes világbajnokságon három arany-, három ezüst- és négy bronzérmet gyűjtöttünk, ezzel a nyolcadik helyet szerezte meg hazánk az éremtáblázaton. „Az ötkarikás játékokra ez a teljesítmény nagyon kecsegtető, hiszen néhány klasszis – például Michael Phelps – kivételével hasonló mezőny csobban a medencébe Rióban” – mondta lapunak a világbajnokság után Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó-szövetség elnöke. A kajak-kenusaink is remekül zárták a milánói vb-t. A magyar csapat három arannyal, hat ezüsttel és négy bronzzal tért haza, emellett 15 kvótát szerzett. Nem lenne meglepetés, ha Rióban is a két vizes sportág szállítaná a legtöbb érmet Magyarország számára. Hazánk eddig 56 kvótát gyűjtött, ebből 33-at a kajak-kenusok és az úszók szereztek.
„Időarányosan semmi okunk a panaszra” – kezdte értékelését a Népszavának Siklós Erik, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) marketing és kommunikációs igazgatója. Idén augusztusban, egy évvel a 2016-os riói olimpia előtt 140-150 kvóta megszerzését becsülték meg a MOB sajtótájékoztatóján, mely szám továbbra is reálisnak tűnik. „Tekintettel arra, hogy le kell foglalni a szállásokat és meg kell venni a repülőjegyeket, muszáj belőni a magyar résztvevők számát. Már az összes sportág képviselőjével konzultáltunk előzetesen. Az egyeztetések alapján 160 fő körül lehet a maximum, 110 pedig a minimum” – mesélte a MOB szakembere, aki kiemelte, jelentősen megnövelné az utazó keret létszámát a csapatsportági tagok. – „Négy csapatunk (férfi és női kézilabda és vízilabda) még versenyben van, tehát esélyesek, hogy hazánkat képviseljék Brazíliában.”
Csapatsportban még nincs kvóta
Ám a feladat nem egyszerű. A magyar férfi és női vízilabda-válogatott is kvóta nélkül maradt a kazanyi vb-n. A férfiak teljesítménye volt különösen fájó. Benedek Tibor tanítványai ugyanis címvédőkét érkeztek az oroszországi viadalra, s végül a hatodik helyen zárták a vb-t. „Nagyon sok összetevője volt annak, miért nem sikerült úgy számunkra a világbajnokság, hogy elterveztük” – mondta a Népszavának Decker Ádám, világbajnok és Európa-bajnoki ezüstérmes vízilabdázó. – Nem szabad messzemenő következtetést levonni, mert egy kicsivel gyengébben sikerült olaszok elleni meccsen múlott, hogy nem az elő- vagy a döntőben voltunk érdekeltek, hanem hatodikok lettünk. Sokat tudnám boncolgatni, hogy mi az oka ennek, de nem tisztem ebben állást foglalni.
Egy biztos, Benedek Tibor szövetségi kapitány meg tudja oldani ezt a feladatot, s Magyarország ott lesz az olimpián” – fogalmazott Decker. A magyar válogatott legközelebb a január 10. és 23. között megrendezendő belgrádi kontinenstornán szerezhet riói részvételt. Kvótát szerez ha nyer, de akár akkor is, ha közvetlenül a már biztos olimpiai résztvevő - Szerbia, Horvátország, Görögország -, mögött végez. „Sokan kérdezték tőlem, hogy egy hatodik hely után fel lehet-e érni a csúcsra? Én példának mindig a szerb válogatottat hozom. A szomszédjaink hatodikak lettek a barcelonai vb-n, majd megnyerték a budapesti Európa-bajnokságot. Most hasonló forgatókönyvet szeretnék. Nem mondom azt, hogy egyértelmű esélyesei vagyunk a kontinensviadalnak, mert a szerbeken kívül is rendkívül erős a mezőny, de nem lenne meglepetés, ha mi diadalmaskodnánk Belgrádban”- zárta a világbajnok vízilabdázó.
A legnehezebb dolga a férfi kézilabdázóinknak van. Talant Dujsebajev tanítványai még a 2016-os Európa-bajnokságon szerezhetnek indulási jogot, ez azonban nem ígérkezik egyszerű feladatnak. Az idei vb-n a várakozásoknak megfelelően Európa szerepelt a legjobban, ezért két hellyel számolhat, így legfeljebb egy olyan gárda előzhet majd meg minket az Eb-n, amely a vb-n még nem jutott olimpiai selejtezős helyhez. A lehetséges riválisok között olyan együttesek vannak, mint Svédország, Izland, vagy éppen a hozzánk hasonlóan Katarról lemaradó szerbek és norvégok már csak az Eb-re apellálhatnak. Ha megnyerjük a kontinenstornát, vagy másodikak leszünk a világbajnok franciák mögött, egyből riói kvótát szerezünk. Az viszont biztos, hogy gyep-, kosár- és röplabdában, valamint rögbiben és labdarúgásban Magyarországnak már nincs esélye az ötkarikás szereplésre.
A küzdősportágakban még harcolni kell
Több egyéni sportágban is egyelőre kevés, vagy egyáltalán nincs kvóta. Különösen igaz ez a küzdősportokra. A Las Vegas-i birkózó világbajnokságon Lőrincz Viktor (85kg) révén csupán egy kvótát szerzett hazánk. A 2012-es londoni olimpián heten képviselték Magyarországot, s hárman dobogóra is álltak. A kötöttfogásban Lőrincz Tamás ezüst-, míg Módos Péter bronzérmet szerzett. Szabadfogásban pedig Hatos Gábor állhatott a dobogó legalsó fokára. Az amerikai kudarc után a Magyar Birkózó-szövetség (MBSZ) elnöksége úgy döntött, hogy mindhárom szakág élén változtat, így kötöttfogásban Sike András váltotta Struhács Györgyöt, szabadfogásban Ritter Árpád érkezett, míg a nőknél az eddigi szabadfogású kapitány, Gulyás István vette át az irányítást Wöller Ákostól.
Németh Szilárd, az MBSZ elnöke kiemelte, az elnökség tagjai egyetértenek abban, hogy az előzetesen kitűzött hat olimpiai kvóta és Rióban az egy-két érmes helyezés tartható cél. Az olimpiai kvótát 2016-ban még három verseny valamelyikén lehet megszerezni. Az elsőt 2016. április 15-17 között rendezik meg a szerbiai Zrenjaninban. Ezen csak az európai birkózók indulhatnak. Minden súlycsoportban a döntősök szerezhetnek indulási jogot az olimpiára. Egy héttel később, április 22. és 24. között világviszonylatban lépnek szőnyegre kvalifikációs versenyen a birkózók a mongóliai Ulanbatorban. Itt 3 férfi és 2 női kvóta találhat gazdára. Az utolsó lehetőség még egy héttel később, május 6. és 8. között lesz Isztambulban. Ott ismét csak a döntőbe jutott két sportoló szerezheti meg a kvótát.
A birkózóknál is rosszabb helyzetben vannak honi ökölvívóink, aki jelenleg kvóta nélkül állnak. Harcsa Zoltánnak és Csóka Nándornak sem sikerült kvalifikálnia magát Rióba. „Nagyon remélem, hogy két-három ökölvívónak sikerül kiharcolnia az olimpiai részvételt” – kezdte lapunknak Erdei Zsolt, korábbi amatőr és profi ökölvívó világbajnok. – Minden tudásommal azon vagyok, hogy kijuttassam bunyósainkat Brazíliába. Jelenleg üresjárat van a magyar ökölvívásban. Azt nem tudom megmondani, hogy a trénerek felkészültségével van-e a probléma, mert nem ismerem mindegyiket. De ez a fajta sikertelenség nemcsak edzői hiba. Hiányzik a motiváció a srácokból. Valahogyan inspirálni kellene őket, mert úgy látszik az kevés, hogy szeretik azt, amit csinálnak. Nekem elég volt az, hogy világbajnok szerettem volna lenni.
A mai magyar ökölvívókból talán ez a céltudatosság hiányzik” – fogalmazott Erdei, aki 2000-ben az utolsó magyar olimpiai érmet szerezte hazánknak. A kiváló ökölvívó kiemelte: Harcsa Zoltán és Bacskai Balázs ott lehet az olimpián. Megoldásként pedig felvetette, össze kellene ülniük azon embereknek, akik értenek az ökölvíváshoz, és együtt ki kellene találni egy járható utat. „Szívesen részt vennék ebben, csak legyen valaki, aki ezt tető alá hozza” – zárta gondolatát „Madár”.
Az ökölvívóinknak még Isztambulban és Bakuban lesz lehetőségük kvótát szerezniük. Előbbi helyszínen csak az európaiak indulnak, s két-hárman kvalifikálhatják magukat. Az azeri fővárosban földrésztől függetlenül mindenki indulhat, akinek még nincs meg a részvétel joga. A riói lesz az első olyan olimpia, amelyikre félprofi státuszú ökölvívók is ott lehetnek. A hagyományos amatőr bunyóban három menet van, a félprofiban öt. Az olimpián ugyanakkor három menet van arra, hogy eldöntsék, ki a jobb. A félprofik két ranglistáról (APB és WSB) jönnek össze, nekik is lesz egy külön olimpiai kvalifikációs tornájuk Szófiában. Ám itt nincs olyan magyar, aki az élmezőnyben lenne. A nőknél három súlycsoport van, és abban a szakágban is kevés esély van arra, hogy valaki eljut Rióig.
