Előfizetés

A jövő év végéig maradhat az alapkamat

Legalább 2016 végéig 1,35 százalékon maradhat a magyar jegybanki alapkamat; a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történő fenntartását a nemzetközi környezetet is támogatja - véli az Equilor, az Erste és a Takarékbank makroelemzője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul hagyta az alapkamat 1,35 százalékos szintjét.
Kiss Mónika, Equilor vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában hangsúlyozza: az előző kamatdöntés óta az MNB nem tett közzé a kötvény- és forintpiacot is megmozgató döntést, így a keddi MNB-közleményben nem várható sok újdonság. Ha a jelenlegi eurózónás importált trendek nem javulnak és nem lesz jelentős "felpattanás" az olajárban, akkor a decemberi inflációs jelentés meglepetést okozhat a piacon. Ha a 2016-os és 2017-es inflációs prognózisokat alacsonyan határozzák meg, újabb kamatcsökkentési spekuláció indulhat meg. Bár az Európai Központi Bank (EKB) lazítása folytatódik 2016 végéig, a szigorítási ciklus megindulhat a közeljövőben az Egyesült Államokban, nehéz helyzet elé állítva a monetáris tanácsot.

Az elemző felidézte, hogy szeptemberben a várt 0,1 százalék helyett átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Ez az inflációs adat még nem ad okot aggodalomra, mivel a vártnál nagyobb esést az üzemanyagárak és szezonális élelmiszerek okozták, a nagy kérdés, hogy elindul-e a defláció novemberben, amikor kikerülnek a bázishatások - tette hozzá.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői szerint a monetáris tanács a korábbi kommunikációnak megfelelően hosszú távon fogja fenntartani a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamatot, várakozásaik szerint legalább 2016 végéig. Emlékeztetnek arra, hogy a monetáris tanács szeptemberi közleményében kiemelte: a laza monetáris kondíciók a vártnál hosszabb távon maradhatnak fenn. Ezt megerősítve Nagy Márton MNB-alelnök azt mondta, hogy akár 2017 harmadik negyedévéig változatlanul hagyhatják az irányadó rátát. 

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint az inflációs folyamatok segítik a jegybank törekvését, ugyanis szeptemberben újra negatív tartományba csúszott a fogyasztói árindex, és a következő hónapokban is nyomott maradhat az infláció. Várakozásaik szerint folyamatosan emelkedve érheti el decemberben akár a 1,5 százalékot, amellyel együtt az éves átlagos infláció 0 százalék körül alakulhat. A maginfláció sem mutatott jelentős elmozdulást, április óta az 1,2 százaléktól nem sikerült érdemben elszakadni - fűzik hozzá a szakértők. Ahogyan arról a jegybanki közleményben is írtak, a 3 százalékos inflációs célt csak 2017 második felében érhető el.

A szakértők szerint a nemzetközi környezetet szintén támogatja a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történő fenntartását. A küszöbön álló Fed kamatemelés időpontja továbbra is bizonytalan. A piaci várakozások szerint a kamatemelés áttolódhat jövőre, lehetséges, hogy csak tavasszal szigorítanak a döntéshozók, az EKB laza monetáris politikája pedig még jó ideig kitarthat. A legutóbbi kamatdöntést követően az inflációs és GDP előrejelzéseket lefelé módosították, így felmerül annak lehetősége, hogy kibővítik a jelenlegi kötvényvásárlási programot.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője kifejtette: a várakozásoknak megfelelően nem változott az MNB irányadó rátája; a jegybank korábbi közleményei szerint az 1,35 százalékos szint tartós tartása szükséges a 3 százalékos inflációs célkitűzés eléréséhez.  Az elemző szerint mivel a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 előtt nem várható, a jövő év végéig nem kell kamatváltozásra számítani, amit az is támogat, hogy a vártnál később kezdődik és lassabb ütemű lehet a Fed kamatemelési ciklusa, valamint nem zárható ki, hogy az EKB mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve annak időtartama a korábban közöltnél később fejeződik be.

Suppan Gergely szerint a kamatok huzamosabb ideig alacsonyan tartását támogathatja a külső sérülékenység markáns csökkenése, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás várható javulása is. Így a jövő év végéig 1,35 százalék maradhat, 2017 végére pedig 2,50-2,75 százalék közé emelkedhet az alapkamat, de erősödnek a lefelé mutató kockázatok.

Szerbia nem épít kerítést

Szerbia semmilyen körülmények között nem emel falakat vagy kerítéseket a határain - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kedden arra a hírre reagálva, hogy Zágráb kerítést építhet a horvát-szerb zöldhatáron.

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a kormányfő úgy fogalmazott: "Mások nyugodtan építsenek falakat. Mindenki más azt csinál, amit akar, mi nem fogunk falakat emelni. Bármilyen helyzetbe is kerülünk, a kezünkben tartjuk az irányítást".

Néhány ország a belső politikai válság miatt emel falakat - állapította meg Aleksandar Vucic, majd hozzátette: országában ilyen válság nincs, ezért kerítésépítésre sincs szükség. "Egyesek azt mondták, hogy ellenzik a falakat, amikor pedig nehéz helyzetbe kerülnek, mégis építeni kezdik azokat" - jelentette ki.

A szerb miniszterelnök azt is közölte, hogy kedd reggel valamivel több mint 12 ezer migráns tartózkodott az országban, és emlékeztetett arra, hogy Szerbián több mint kétszázezren haladtak át idén, mégsem kellett könnygázt bevetni, ami az ország "komolyságát, emberségét, toleranciáját és szolidaritását" bizonyítja.

A szociálisügyi minisztérium államtitkára pedig kedden Szabadkán kijelentette, az ország készen áll arra, hogy nagyobb számú migránsról, akár 2-3 ezer emberről is hosszabb távon gondoskodjon. A szabadkai Pannon RTV tudósítása szerint a politikus hozzáfűzte, hogy Szerbiában legalább tíz befogadóállomás áll készen a migránsok fogadására a román, a horvát, a magyar és a bolgár határ mentén.

Szerbia nem épít kerítést

Szerbia semmilyen körülmények között nem emel falakat vagy kerítéseket a határain - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kedden arra a hírre reagálva, hogy Zágráb kerítést építhet a horvát-szerb zöldhatáron.

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a kormányfő úgy fogalmazott: "Mások nyugodtan építsenek falakat. Mindenki más azt csinál, amit akar, mi nem fogunk falakat emelni. Bármilyen helyzetbe is kerülünk, a kezünkben tartjuk az irányítást".

Néhány ország a belső politikai válság miatt emel falakat - állapította meg Aleksandar Vucic, majd hozzátette: országában ilyen válság nincs, ezért kerítésépítésre sincs szükség. "Egyesek azt mondták, hogy ellenzik a falakat, amikor pedig nehéz helyzetbe kerülnek, mégis építeni kezdik azokat" - jelentette ki.

A szerb miniszterelnök azt is közölte, hogy kedd reggel valamivel több mint 12 ezer migráns tartózkodott az országban, és emlékeztetett arra, hogy Szerbián több mint kétszázezren haladtak át idén, mégsem kellett könnygázt bevetni, ami az ország "komolyságát, emberségét, toleranciáját és szolidaritását" bizonyítja.

A szociálisügyi minisztérium államtitkára pedig kedden Szabadkán kijelentette, az ország készen áll arra, hogy nagyobb számú migránsról, akár 2-3 ezer emberről is hosszabb távon gondoskodjon. A szabadkai Pannon RTV tudósítása szerint a politikus hozzáfűzte, hogy Szerbiában legalább tíz befogadóállomás áll készen a migránsok fogadására a román, a horvát, a magyar és a bolgár határ mentén.