Womex: népzenei kapu a világra

Október 21. és 25. között Budapesten rendezik meg a népzenei, világzenei színtér legnagyobb szakmai találkozóját, koncertsorozatát és vásárát, a Womexet, amelyre több mint 90 országból 3000 delegált érkezik. A programról és a magyar világzene nemzetközi lehetőségeiről a nyitókoncerten fellépő Palya Bea énekesnőt, illetve a fesztivált szervező Hangvető művészeti igazgatóját, Liber Endrét kérdeztük.

Az idei budapesti Womex már a huszonegyedik a sorban. A rendezvény alapítója és jogtulajdonosa a berlini Piranha Arts, amely már a nyolcvanas évek végén felismerte: a hagyományos népzenei kultúrákban gyökerező, de egyébként műfajilag sokféle zenei irányzatnak kell egy gyűjtőfogalom – ez lett a world music, azaz világzene. „A zenei szakemberek célja egy új zenei marketing fogalom, egyben a lemezboltokban a vevőket orientáló új kategória bevezetése volt. Erre aztán egy komplex iparági szegmens épült rá, világzenei kiadókkal, fesztiválokkal, szakmai vásárokkal, szaklapokkal, tévé- és rádióműsorokkal” – magyarázza Liber Endre.

Az 1994-es első Womexen is volt már magyar fellépő: az Ökrös együttes. A magyarországi táncház-mozgalom egyértelmű sikere, a külföldön bemutatkozó magyar zenekarok produkciói jelentős érdeklődést váltottak ki a nyugat-európai országokban. Liber Endre szerint „ahogy az idei Womex az első a mi térségünkben, úgy a Muzsikás együttes 2008-as Womex zenei életműdíja is egyedülálló jelenség volt, egész Európát tekintve. Rajtuk kívül addig mást nem díjaztak az öreg kontinensről.Az idei magyar rendezés közvetlen előszobája a 2011-es koppenhágai nyitóünnepség magyar szervezésének sikere, és benne a Hungarian Heartbeats című gálakoncertnek a szakmai sikere lehetett.”

A budapesti Womex szervezési munkái 2014 elején kezdődtek – azt követően, hogy az állami támogatás ténye napvilágra került. A világon ugyanis mindenhol önkormányzati, tartományi vagy állami támogatás, illetve ezek különböző variánsai kellenek ahhoz, hogy egy ilyen nagy volumenű, több mint 90 országból érkező, 3000 delegáltat kiszolgáló rendezvény létrejöhessen. A Hangvető stratégiai partnerei: az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a közmédia, a PAGEO Alapítvány és a Müpa. „A cél ugyanis közérdekű” – folytatja Liber Endre.

„A legszélesebb szakmai összefogással, az eddig említett intézményeken kívül az A38 hajó, a Fonó és a Hagyományok Háza aktív részvételével elérni, hogy a magyar nép- és világzene legjobbjai bekerülhessenek a nemzetközi koncert-körforgásba.” A koncerthelyszínek mellett a világzenei vásár közel 300 standjának a Bálna ad otthont. A Womex egyébként egyfajta franchise rendezvényként, szerződésben szigorúan rögzített forgatókönyv szerint valósul meg: a rendező ország képviselője, ez esetben a Hangvető és a Piranha Arts munkatársai közötti folyamatos egyeztetések alapján.

„Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy minél több hazai zenekar megmutathassa, mit tud. Sikerült összehoznunk, hogy a Womex október 21-i nyitónapja előtt közvetlenül sor kerülhet tíz magyar zenekar bemutatkozására a Fonóban, a Womexre Budapestre érkező külföldi szakembergárda előtt. Ezek a koncertek egyébként mindenki számára látogathatóak lesznek. A Womex hivatalos programjába pályázat útján lehetett bekerülni. Az 1300 pályázóból a friss Magyar Örökség-díjas Balogh Kálmán és Lukács Miklós alkotta Cimbalomduó került be a Womex showcase-koncertek 65 produkcióból álló mezőnyébe. A Müpa Fesztivál Színház Duna Club színpadának műsorába is bekerült még két magyar zenekar: Herczku Ági és a Banda, valamint a Buda Folk Band. Ráadásul a szintén pályázati úton elnyert nyitó gálakoncert szereplői is magyarok lesznek, egy kivétellel” – mondja Liber Endre.

A Womexet megnyitó gálakoncert – Gipsy Heartbeats címmel – a kárpát-medencei romák kivételes, a zenei hagyomány éltetésében és megújításában játszott szerepe előtt tiszteleg. A műsorban az oláh cigány énektől, tánctól és zenétől, Észak-Kelet Magyarország vonósbandáinak hagyományos repertoárján át a tradícióból kiinduló, de a legújabb városi zenei trendekhez alkalmazkodó produkciókig terjed a spektrum. Sőt egy zseniális belga szintó cigány muzsikus is a fellépők között lesz. A névsor a következő: Oláh Attila, Lakatos Mónika és a Romengo, Tcha Limberger, Palya Bea és zenekara, Radics Ferenc, valamint Pál István Szalonna és Bandája. Az előadáshoz szervesen hozzátartoznak Szentandrássy István festőművésznek a koncertprogramhoz illeszkedő alkotásai, amelyeket a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének hatalmas operafóliájára kivetítve láthat a közönség.

A nyitó gálaest egyik főszereplőjét, Palya Bea énekesnőt arról kérdeztünk, hogyan épülnek egymásra zenéjében a magyar, zsidó (szefárd), cigány, bolgár és keleti dallamrétegek. „A magyar népzene volt a bölcső, ez a zenei anyanyelvem” – mondja Palya Bea. „A falumban, Bagon a Muharay Népi Együttes tagja voltam, ott tanultam énekelni meg táncolni, szenvedélyes tanároktól. De aztán más nyelveket is akartam beszélni. Kamaszként a moldvai dalok mellett faltam a cigányzenét, főleg Bari Károly és Martin György gyűjtéseit. Hamar jött a bolgár zene is: egy szófiai utam során kazettákat vásároltam. A szefárd dalok pedig pár évvel később találtak rám.

Mindebből a sokféle zenéből magamba szívtam, amennyit tudtam, illetve időről időre visszatérek ezekhez, mint forráshoz inni. De a lényeg, az én valódi erőm az, hogy új dalokat tudok csinálni, a tradicionális zenék talajából én valami újat tudok növeszteni. Lenyúlok a lelkem legmélyebb rétegeibe, a közös alaprétegbe, onnan hozom fel a dalnak való anyagot. Személyesek a dalaim, de a dalban szereplő én bárki lehet. Szóval ez a rengeteg tanult dolog a lényemben egyesül, a dalokon pedig átüt a kapcsolódás, a közelség vágya.”

Palya Bea szerint az idei Womex jelentősége, hogy „a világ bekopog hozzánk, mi ajtót nyitunk. Találkozás, kölcsönhatás: mi megmutathatjuk magunkat, és megnézhetjük azt, hogy a többiek mit hoznak ide. Engem nagyon érdekel a sok jó zenész, énekes, zenekar, akik a Womex alatt itt fognak játszani, már készítem a fülemet. A menedzserek, producerek is remélem, hogy nagyon jól fogják magukat érezni, és aztán sok magyar zenésszel szeretnének majd együtt dolgozni. A magyar zenészeknek (magamat is beleértve) pedig nagyon drukkolok, hogy ami belőlünk ebben az öt napban látszani és hallatszódni fog, az sokszorozza meg a lehetőségeinket, nyíljanak ki újabb kapuk.”

Horvátország építhet kerítést, Szerbia elutasítja azt

Horvátország nem szeretné lezárni határát, de nem lesz más választása, ha azt Szlovénia, Ausztria és Németország is megteszi - mondta Vesna Pusic horvát külügyminiszter kedden újságíróknak Zágrábban. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök ugyanakkor azt közölte: Szerbia semmilyen körülmények között nem emel falakat vagy kerítéseket a határain. Szijjártó Péter Ankarában tárgyalt és kulcsfontosságúnak nevezte az együttműködést Törökországgal a menekültválság kezelése érdekében.

A horvát külügyminiszter kijelentette: ha Szlovénia és Ausztria is lezárja a határait, minden lehetséges, még az is, hogy Horvátország fizikailag lezárja a horvát-szerb határt, bár ezt nem szeretné megtenni. Vesna Pusic szerint a fizikai akadály felállítása "ellentétes hatást vált ki és értelmetlen megközelítés", amely a magyar határzárral kezdődött és a folyamatos egymásra mutogatással, valamint a felelősség áthárításával azon országok között, amelyek útba esnek Törökországtól Németországig.

Előzőleg a Jutarnji List című horvát napilap azt írta, amennyiben Szlovénia és Ausztria drasztikusan csökkenti a migránsok fogadását, Horvátország akár kerítést is hajlandó építeni szerbiai határán. A lap a zágrábi kormányhoz közeli forrásra hivatkozva azt írta, a tervek már elkészültek, és a kerítés akár tizennégy nap alatt elkészülhet. A lap szerint ha a kerítés megépül, akkor a migránsok Románián át próbálnak majd meg továbbjutni Magyarország, vagy Bosznia-Hercegovinán át Horvátország felé.

Nem sokkal dél előtt a horvát hatóságok megnyitották a Berkasovo-Bapska átkelőt a horvát-szerb határon, így az a 2-3 ezer ember, aki ott várt az átkelésre hétfő este óta, beléphetett Horvátországba - jelentette a helyszínről az RTS. A szerb televízió riportere még úgy értesült, hogy valószínűleg azért nyitották meg az átkelőt, mert kiürült az opatovaci befogadóközpont, az M1 aktuális csatorna helyszínen tartózkodó tudósítója viszont az MTI-nek azt mondta: kisebb dulakodás alakult ki, majd a türelmetlen migránsok elkezdték eltolni a határon állított akadályokat, és mivel a horvát rendőrök nem tudták megakadályozni, hogy átjussanak, inkább beengedték az embereket az országba.

Szerbia semmilyen körülmények között nem emel falakat vagy kerítéseket a határain - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kedden a zágrábi közlésre reagálva. "Mások nyugodtan építsenek falakat. Mindenki más azt csinál, amit akar, mi nem fogunk falakat emelni. Bármilyen helyzetbe is kerülünk, a kezünkben tartjuk az irányítást" - fogalmazott Vucic a szerb közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint.

Szlovénia hajlandó külföldi rendőrök segítségét is elfogadni schengeni határának védelmére, egy új törvénytervezet szerint pedig a szlovén hadsereget is segítségül hívnák. A jelenlegi törvény szerint a katonaságnak a határsávtól 50-100 métere kell tartózkodnia, a rendőrség munkáját pedig mindössze technikai eszközökkel és logisztikával segítheti, intézkedni nincs joga.

Miro Cerar kormányfő európai uniós szolidaritást sürgetett az országba érkező migránsok és menekültek áradatának feltartóztatása. A szlovén miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte Horvátország viselkedését, hogy ellenőrizetlenül küldi a migránsokat a szlovén határra. Felvetette annak lehetőségét, hogy más országoktól kér segítséget a szlovén-horvát határvédelem megerősítésére.

Annak ellenére, hogy a ljubljanai kormány kijelentette, naponta mindössze 2500 migránst tud fogadni, hétfőn valamivel több mint 8 ezer, kedden délig pedig további 6 ezer migráns érkezett - a legtöbben illegálisan, a zöldhatáron keresztül - szlovén területre, miközben mindössze 2 ezer hagyta el az országot. Szlovéniának hivatalosan 10 ezer fő befogadására van kapacitása. A szlovén kormány kedd éjszakai ülésén arról is döntött, hogy bővíti a szálláshelyek számát a befogadóállomásokon.

A kedden Ankarában tárgyaló Szijjártó Péter az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: Magyarország támogatja Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak és a török vízumliberalizációnak a gyorsítását, mert az Ankarával való együttműködés kulcsfontosságú az Európát sújtó menekültválság kezelésében. Törökország "az európai bevándorlási válság kezelésének kulcsországa", hiszen ha Ankara nem látná el menekültek millióit, az kezelhetetlen migrációs nyomást jelentene Európára - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Ahmet Davutoglu török kormányfővel és Feridun Hadi Sinirlioglu török külügyminiszterrel folytatott egyeztetéseit követően. Magyarország szorgalmazza, hogy minél előbb állapodjon meg az Európai Unió és Törökország egy olyan akciótervről, amelynek keretében rögzítenék, hogy Ankara milyen támogatást és együttműködést kapjon a több millió menekült ellátásáért cserébe - mondta a külügyminiszter. Magyarország azt is támogatja, hogy az Európai Unió vegye át a törökországi menekülttáborok finanszírozását, illetve ha új táborok építésére van szükség, akkor azokat is finanszírozza - tette hozzá Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter kedden telefonon egyeztetett német kollégájával, Frank-Walter Steinmeierrel is, akit az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint arról tájékoztatott, hogy a magyar határvédelmi intézkedések nyomán Magyarországon keresztül már nem érkeznek illegális bevándorlók Németországba.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) keddi közlése szerint átlépte a félmilliót azoknak a menekülteknek és migránsoknak a száma, akik az Égei-tengeren keresztül érkeztek az idén Görögországba. Az újonnan érkezők száma a tél közeledtével folyamatosan nő, hétfőn több mint nyolcezren keltek át. Jelenleg hozzávetőleg 27 500 migráns és menekült várakozik a görög szigeteken.

Szerző

Horvátország építhet kerítést, Szerbia elutasítja azt

Horvátország nem szeretné lezárni határát, de nem lesz más választása, ha azt Szlovénia, Ausztria és Németország is megteszi - mondta Vesna Pusic horvát külügyminiszter kedden újságíróknak Zágrábban. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök ugyanakkor azt közölte: Szerbia semmilyen körülmények között nem emel falakat vagy kerítéseket a határain. Szijjártó Péter Ankarában tárgyalt és kulcsfontosságúnak nevezte az együttműködést Törökországgal a menekültválság kezelése érdekében.

A horvát külügyminiszter kijelentette: ha Szlovénia és Ausztria is lezárja a határait, minden lehetséges, még az is, hogy Horvátország fizikailag lezárja a horvát-szerb határt, bár ezt nem szeretné megtenni. Vesna Pusic szerint a fizikai akadály felállítása "ellentétes hatást vált ki és értelmetlen megközelítés", amely a magyar határzárral kezdődött és a folyamatos egymásra mutogatással, valamint a felelősség áthárításával azon országok között, amelyek útba esnek Törökországtól Németországig.

Előzőleg a Jutarnji List című horvát napilap azt írta, amennyiben Szlovénia és Ausztria drasztikusan csökkenti a migránsok fogadását, Horvátország akár kerítést is hajlandó építeni szerbiai határán. A lap a zágrábi kormányhoz közeli forrásra hivatkozva azt írta, a tervek már elkészültek, és a kerítés akár tizennégy nap alatt elkészülhet. A lap szerint ha a kerítés megépül, akkor a migránsok Románián át próbálnak majd meg továbbjutni Magyarország, vagy Bosznia-Hercegovinán át Horvátország felé.

Nem sokkal dél előtt a horvát hatóságok megnyitották a Berkasovo-Bapska átkelőt a horvát-szerb határon, így az a 2-3 ezer ember, aki ott várt az átkelésre hétfő este óta, beléphetett Horvátországba - jelentette a helyszínről az RTS. A szerb televízió riportere még úgy értesült, hogy valószínűleg azért nyitották meg az átkelőt, mert kiürült az opatovaci befogadóközpont, az M1 aktuális csatorna helyszínen tartózkodó tudósítója viszont az MTI-nek azt mondta: kisebb dulakodás alakult ki, majd a türelmetlen migránsok elkezdték eltolni a határon állított akadályokat, és mivel a horvát rendőrök nem tudták megakadályozni, hogy átjussanak, inkább beengedték az embereket az országba.

Szerbia semmilyen körülmények között nem emel falakat vagy kerítéseket a határain - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kedden a zágrábi közlésre reagálva. "Mások nyugodtan építsenek falakat. Mindenki más azt csinál, amit akar, mi nem fogunk falakat emelni. Bármilyen helyzetbe is kerülünk, a kezünkben tartjuk az irányítást" - fogalmazott Vucic a szerb közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint.

Szlovénia hajlandó külföldi rendőrök segítségét is elfogadni schengeni határának védelmére, egy új törvénytervezet szerint pedig a szlovén hadsereget is segítségül hívnák. A jelenlegi törvény szerint a katonaságnak a határsávtól 50-100 métere kell tartózkodnia, a rendőrség munkáját pedig mindössze technikai eszközökkel és logisztikával segítheti, intézkedni nincs joga.

Miro Cerar kormányfő európai uniós szolidaritást sürgetett az országba érkező migránsok és menekültek áradatának feltartóztatása. A szlovén miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte Horvátország viselkedését, hogy ellenőrizetlenül küldi a migránsokat a szlovén határra. Felvetette annak lehetőségét, hogy más országoktól kér segítséget a szlovén-horvát határvédelem megerősítésére.

Annak ellenére, hogy a ljubljanai kormány kijelentette, naponta mindössze 2500 migránst tud fogadni, hétfőn valamivel több mint 8 ezer, kedden délig pedig további 6 ezer migráns érkezett - a legtöbben illegálisan, a zöldhatáron keresztül - szlovén területre, miközben mindössze 2 ezer hagyta el az országot. Szlovéniának hivatalosan 10 ezer fő befogadására van kapacitása. A szlovén kormány kedd éjszakai ülésén arról is döntött, hogy bővíti a szálláshelyek számát a befogadóállomásokon.

A kedden Ankarában tárgyaló Szijjártó Péter az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: Magyarország támogatja Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak és a török vízumliberalizációnak a gyorsítását, mert az Ankarával való együttműködés kulcsfontosságú az Európát sújtó menekültválság kezelésében. Törökország "az európai bevándorlási válság kezelésének kulcsországa", hiszen ha Ankara nem látná el menekültek millióit, az kezelhetetlen migrációs nyomást jelentene Európára - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Ahmet Davutoglu török kormányfővel és Feridun Hadi Sinirlioglu török külügyminiszterrel folytatott egyeztetéseit követően. Magyarország szorgalmazza, hogy minél előbb állapodjon meg az Európai Unió és Törökország egy olyan akciótervről, amelynek keretében rögzítenék, hogy Ankara milyen támogatást és együttműködést kapjon a több millió menekült ellátásáért cserébe - mondta a külügyminiszter. Magyarország azt is támogatja, hogy az Európai Unió vegye át a törökországi menekülttáborok finanszírozását, illetve ha új táborok építésére van szükség, akkor azokat is finanszírozza - tette hozzá Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter kedden telefonon egyeztetett német kollégájával, Frank-Walter Steinmeierrel is, akit az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint arról tájékoztatott, hogy a magyar határvédelmi intézkedések nyomán Magyarországon keresztül már nem érkeznek illegális bevándorlók Németországba.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) keddi közlése szerint átlépte a félmilliót azoknak a menekülteknek és migránsoknak a száma, akik az Égei-tengeren keresztül érkeztek az idén Görögországba. Az újonnan érkezők száma a tél közeledtével folyamatosan nő, hétfőn több mint nyolcezren keltek át. Jelenleg hozzávetőleg 27 500 migráns és menekült várakozik a görög szigeteken.

Szerző