kormány;energiaszektor;kisfogyasztók;
2015-10-21 07:22:00
A lakossági energiaszolgáltatók sorra visszaadták/visszaadják engedélyüket és a gáz esetében tulajdonképpen már a Főgázhoz került minden kisfogyasztó. Az elektromos áramban utazók is készülődnek: tegnap jelentette be az Elmű-Émász, hogy lemond a lakossági szerepvállalásról. A lakossági áramfogyasztókat az Első Nemzeti Közműszolgáltató által bekebelezendő, vagy általa alapított szolgáltató veszi majd át.
A "vasakat", a vezetékeket és csőrendszereket birtokló társaságok megvételéhez az Index által megszerzett dokumentum mintegy 566-596 milliárd forint hitelt kell felvennie az államnak.
A Népszavának nyilatkozó iparági szakértő szerint a szakma előtt nyílt titok volt, hogy a kormány a teljes lakossági energiaszektor megszerzésére törekszik, és az is sejthető volt, hogy mindezt még a következő választások előtt megteszi. A kabinet korábbi direkt és indirekt intézkedései mind a multinacionális hátterű szolgáltatók kiszorítását célozták. Így a válságadókkal, a közműadóval a kiadások növelését, a rezsicsökkentéssel pedig a cégek bevételeit csökkentette a kormány. Az ellehetetlenítést erősítették és a költségeket növelték azok az intézkedések is, amelyekben előírták a ügyfélszolgálatok sűrűségét, az ügyfélpanaszok kezelésének szigorítását. A szolgáltatók egyre kevesebb költséget ismertethettek el az árakban és egyik utolsó intézkedésként jogszabály született arról, hogy akinek nem tetszenek az új szabályok, az visszaadhatja szolgáltatási engedélyét. Eddig a lakossági gázszolgáltatók mindegyike élt ezzel a "lehetőséggel".
Uniós szabályok szerint másnak kell szállítania a gázt és másnak kell szolgáltatnia, azaz az elosztó társaságok birtokolják a csöveket és a vezetékeket, míg a szolgáltatóknak, tulajdonképpen néhány ügyfélszolgálaton és irodán kívül nincs vagyona, ők csak kereskednek az energiával. Az Index példája szerint a Tigáz DSO és a Tigáz szolgáltatója teljesen külön cég.
A Miniszterelnökségen készült anyagban felvázoltak szerint a hálózati cégeket a következő években mind felvásárolják, és egy Első Nemzeti Infrastruktúra Alap (ENIVA) nevű társaság tulajdonába adják. Így állami lenne az Elmű-Émász DSO, és az EDF-Démász az árampiacon.
A gázpiacon pedig megvennék az Égáz-Dégázt és az E.On gázelosztó cégeit, a Ddgázt és a Kögázt is. Az E.On állítólag másképp nem is hajlandó kivonulni az egyetemes áramszolgáltatásból, csak ha az állam ezeket a gázelosztókat megveszi. Eddig egyedül a Főgáz elosztócégét sikerült "megszereznie" az államnak.
A dokumentum végigveszi azt is, hogy az egyetemes szolgáltatók közül még melyik cégeket vennék meg. A Főgáz már állami, az Elmű-Émász szolgáltatójáról és az EDF-ről pedig már lehetett tudni, hogy megveszik, ezek átvételét 2015-re tervezik. Ezeken kívül viszont megvennék a Tigázt is, a versenypiaci tevékenységével együtt, még 2016-ban.
A következő két évben nagyjából 925-955 milliárd forintba kerülnének a cégfelvásárlások és tőkepótlások a vitairat szerint. A költségvetést kímélendő az állami Magyar Fejlesztési Banktól venne fel hitelt a vásárlást intéző cég. Az anyagból kiderül az is, hogy sietni kell, mert uniós versenyszabályok miatt az MFB csak 2020 végéig jöhet szóba finanszírozóként - írja az Index.
A cégek megszerzése utáni időkre is kész tervük van a miniszterelnökségi vitairat fogalmazóinak. Úgy számolnak, hogy 2017 január elseje után, amikorra a néhány éve présbe fogott külföldi cégek állami tulajdonba kerülnek, a "szabályozási környezet kedvezően változik, a veszteségek eltűnnek, az elosztók pedig önfinanszírozóvá válhatnak."
A Miniszterelnökségen az index kérdésére nem cáfolták az elosztótársaságokban való állami érdekeltségszerzés szándékát, mint mondták ez a nyilvánosság előtt zajló folyamat, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem született döntés.